Komoly gondban vannak a búzatermesztők az ország keleti felében. Noha vetéskor ez még nem látszott, hiszen 2021 őszén az ország teljes területén gond nélkül sikerült elvetni a búzát, azóta komoly eltérések tapasztalhatóak a búzaállományok fejlettségét és állapotát illetően. A nyugati megyékben, úgy fest, egyelőre minden rendben van, a keleti területeken azonban erősen imádkoznak az esőért a gazdák, mert ha továbbra is csapadékmentes marad az időjárás, akkor legjobb esetben is csak közepes termésre számíthatuk idén. A keleti és nyugati országrészben tapasztalható különbségek a növények állapotát illetően erősen hasonlítanak arra, amit a repcénél is tapasztalhattunk idén, és amiről az Agrárszektor is beszámolt.
Súlyos gondok vannak a magyar földeken: tragikus a helyzet ezekben a megyékben
A zalai Baki Agrocentum Kft. növénytermesztési ágazatának vezetője, Németh Zoltán az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy 2021 őszén 700 hektáron vetettek búzát. A szakember szerint nem voltak időjárási problémák, időben tudtak végezni a vetéssel, és a csapadékmentes tél sem okozott problémákat az állományban. A modern búzafajták genetikája sok mindent lehetővé tesz, az őszi vetésű növényeknél pedig a búzának van a legjobb szárazságtűrő képessége. Ahogy Németh Zoltán fogalmazott, az enyhe tél kedvezett a megfelelő átteleléshez, csak arra kellett figyelniük, hogy a különböző vírusvektorokat ki tudják iktatni, de ezt meg tudták oldani. Február elején pedig volt annyi csapadék, hogy a fejtrágyázást el tudják végezni, ezért náluk nem okozott gondot a február második felétől március végéig tartó szárazság. Most már csapadékos az időjárás, amiből kifolyólag kedvezően bokrosodtak a növények, jelezte a növénytermesztési ágazatvezető, hozzátéve, hogy a megfelelő szinten tudják a növények állapotát. Németh Zoltán elmondta, hogy május elején végeztek a második gombaölőszeres kezeléssel, június elején lesz egy utolsó, de az állományok úgyszólván tökéletes állapotban vannak. A Baki Agrocentum Kft. növénytermesztési ágazatának vezetője elárulta, hogy az inputanyagok árának megugrása őket nem akadályozta a tevékenységükben, mivel 2021 őszén beszereztek mindent előre, úgyhogy abban a szerencsés helyzetben tudhatják magukat, hogy tavalyi inputárakkal dolgozhatnak az emelkedett termékárak mellett. A szakember szerint fajtától függően hektáronként 8-9 tonna búzára van kilátás, az értékesítésre szánt búzánál 8-8,5 tonna/hektáros átlagot várnak, a vetőmagnál viszont a termés elérheti a 8,5-9 tonna/hektáros hozamot is.
A Fejér megyei Enyingi Agrár Zrt.-nél idén 2200 hektáron vetettek búzát, tudtuk meg Rózsa Ádám agronómustól. A szakember szerint 2021 őszén minden rendben volt a vetéssel, sikerült időben elkezdeni és befejezni a munkálatokat. Az enyhe tél viszont nem segítette az állomány fejlődését, ahogy az agronómus fogalmazott, némileg visszamaradott állapotú növényekkel indultak neki az idei évnek, és a bokrosodás sem volt optimális. Március végén, április elején kaptak csapadékot, az javított a helyzeten, de nem tudta teljesen helyrehozni a búza állapotát. Rózsa Ádám beszélt arról is, hogy a gombákkal eddig - a száraz időjárásnak köszönhetően - nem volt problémájuk, de ha most egy csapadékosabb időszak jön, akkor a fuzárium még megjelenhet. A rovarkártevők szempontjából egyelőre eseménytelen volt az év, és az lenne a legjobb, ha ez így is maradna, jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy szárazság miatt egyébként a gyomnövények se jelentettek komolyabb gondot, bár az esősebb idő ezen is változtathat. Rózsa Ádám szerint a búzaállományok állapota közepes, természetesen akadnak jobb és rosszabb táblák is, de nagy általánosságban ez a közepes állapot a jellemző. Az agronómus beszélt arról is, hogy ők megérezték az inputanyagok árainak elszállását, a termelési költségeik majdnem a háromszorosára emelkedtek, de mivel az értékesítési árak is jóval magasabbak, így még akár jól is járhatnak a végén. Rózsa Ádám most úgy látja, hogy hektáranként hat tonnás hozamra lehet számítani.
A Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt.-től Lénárt Mihály agronómus megkeresésünkre elmondta, hogy idén megközelítőleg 700 hektáron vetettek búzát, 390 hektáron pedig durumbúzát. A vetéssel ezúttal nem volt semmi gond, szépen, rendben és időben befejezték a munkát vetőgéppel, jelezte a szakember, utalva 2020 őszére, amikor csak műtrágyaszóró segítségével tudták kijuttatni a magokat a földbe. Lénárt Mihály szerint az őszi csapadékhiány vontatott kelést eredményezett, az enyhe tél azonban nem viselte meg az állományokat. A kora tavaszi hűvös és száraz időjárásról ezt már nem lehetett elmondani, április elején szó szerint az utolsó utáni pillanatban érkezett a csapadék. Az agronómus szerint most megint az a helyzet állt elő, mint március végén: ha a következő napokban nem lesz eső, az katasztrofális következményekkel járhat az állományokra nézve. Ahogy Lénárt Mihály fogalmazott, ha nem lesz eső, akkor a növény ugyan kidobja a kalászt, virágzik és megtermékenyül, de használhatatlan, ocsús szemek lesznek csak. Ez a veszély főleg az árpát fenyegeti, de ha marad a csapadékmentes időjárás, az egyelőre még közepes állapotban leledző búza is erre a sorsra juthat. A szakember éppen ezért nem is mert termésbecslésekbe bocsátkozni, mint mondta, a következő 1-2 héttől függ minden. Ami a költségek emelkedését illeti, az agronómus szerint van egy általános költségszint-emelkedés, de ennek a hatása majd csak akkor fog kiderülni, ha meglesz a termés, és látják majd, mennyiért tudják eladni. Lénárt Mihály szerint ha a felvásárlási árak úgy emelkednek, ahogy a költségeké, akkor nem lesz gond.
Noha a búza tavaly őszi vetése rendben lezajlott, az állományok fejlődését és a várható terméshozamot illetően már óriási eltérések tapasztalhatóak az országban. Amíg az ország nyugati végében közel tökéletes állapotú és fejlettségű búzaállományok találhatóak, kelet felé haladva egyre inkább az átlagos, közepes állapot válik jellemzővé. Az Agrárszektor által megkérdezett gazdák szerint elsősorban a következő napok-hetek időjárásán múlik, hogy az ország keleti felében milyen búzatermésre lehet számítani.
