- fogalmazott Nagy István, aki szerint a következő időszakban a magyar agrárium legfontosabb kihívása az orosz-ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság hatásainak leküzdése lesz. Az, hogy minden magyar ember asztalára elegendő és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron - emelte ki. Közölte, hogy a kormány célja a magyar élelmiszerek arányának emelése a fogyasztásban és a kiskereskedelemben. Ennek megfelelően jelentősen bővült a tárca portfóliója, az egész magyar élelmiszeripar és a kereskedelem is ide került, ezzel a teljes élelmiszerelőállítás.
- jelentette ki. Fontosnak nevezte a termelői együttműködések erősítését, ezért minden támogatást megadnak majd a méretkülönbségek miatti versenyhátrány kiküszöböléséhez. Hangsúlyozta: a tárca is felelős azért, hogy egészséges ételek kerülhessenek a magyar fogyasztók asztalára, és célnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható és környezetbarát legyen.
Lázár János nem viszi el a vidékfejlesztést - Két államtitkár távozik az agrártárcától
Nagy István szerint a következő négy év feladatai az elmúlt időszak eredményeire épülnek, ezek között a közös osztatlan tulajdon felszámolását, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, a családi gazdaságok adózásáról szóló törvény megalkotását emelte ki. Az öntözött területek nagyságát ki kell terjeszteni, fel kell gyorsítani az ütemet az éghajlatváltozás miatt és az ivóvízbázis védelme érdekében - mondta. Hozzátette: több mint 120 ezer hektár területre kértek és kaptak vízügyi létesítési engedélyt az öntözési szabályozás bevezetése óta.
A háború véleménye szerint komoly éhezési válságot okozhat, de megjegyezte, Magyarország szerencsés helyzetben van, mert bőven megtermeli a szükséges élelmiszert, több mint 20 millió ember ellátására képes. Ugyanakkor a gabonakiviteli bejelentési kötelezettség az ország ellátásának védelmét szolgálja, hogy ezt a világban kieső mennyiség ne veszélyeztesse - húzta alá. Nagy István rámutatott, hogy a háború kiváltotta energiaár-növekedés nehezíti a termelést, amivel foglalkozni kell, mert befolyásolja a magyar agrárium társadalmi megítélését is. Nem véletlen, hogy a kormány egyes élelmiszerekre árstopot vezetett be - jegyezte meg. A tárca előtt álló kihívások között említette, hogy a háború következtében kieső termékeket hogyan tudják pótolni. Az állattartó telepek állategészségügyi nívójának emeléséről is beszélni kell - folytatta, jelezve, hogy százmilliárdos károkat okoz a madárinfluenza a termelőknek.
Kiemelte: a következő hétéves Közös agrárpolitikai (KAP) irányelvek meghatározásakor látható volt, hogy minden egyes forint 1,5 forintnyi kapacitásbővítést fog eredményezni, így további kapacitásbővülés várható a magyar agráriumban. A vidékfejlesztési programban 1500 milliárd forintos kerettel hirdettek meg pályázatokat - emlékeztetett.
- hangsúlyozta. A feladatok közé sorolta, hogy a megújuló vidék - megújuló agrárium keretében megerősítsék a magyar mezőgazdaságot, a program technológiai modernizációt tesz lehetővé. Célnak nevezte a generációváltás támogatását, a természeti erőforrások megőrzését, az innovációt, a vidéki infrastruktúra megújítását. Első feladat az Európai Bizottsággal a stratégiai terv elfogadtatása - jelezte. Ebben első az érdekvédelem, majd a stratégia lehető legszélesebb megismertetése és intézményrendszer felépítése következik. Terveik szerint 2023 január elsejétől már az új rend szerint működhet a gazdatársadalom, az ágazatnak 4265 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek nagyságát történelmi léptékűnek nevezte, mert háromszorosa a korábbi hétéves ciklus forrásainak. Meghatározónak nevezte a vidékfejlesztési támogatásokban az élelmiszeripari vállalkozások támogatását, az egy hektárra vetített termelékenység növelését és a digitális átállás támogatását.
Nagy István felvetésre közölte: bevezetik júniustól a méhészetek állatjóléti támogatását. Ez 7,5 euró támogatást jelent erre az évre időarányosan, méhcsaládonként.
