Ez az év sem kedvezett a hazai növénytermesztőknek. Érdemes lehet új fajok felé nyitnia a gazdáknak a jövőben?
Véleményem szerint ilyen volumenben kiváltani egy-egy fő gazdasági növényünket, mint például a körülbelül 1 millió hektáron termesztett kukoricát, egyelőre nem lehet. Példaként hoznám a szemes cirkot, ami sem aszálytűrésben, sem a piaci értékesíthetőség terén nem váltotta be igazán a hozzá fűzött reményeket, így a termesztésében sincs növekedés itthon. A már korábban, de kisebb területen is termesztett növények sem jelentenek valós alternatívát, mivel értékesítési lehetőségük korlátos, könnyen alakul ki túltermelés, ami akár évekre visszaveti az igényeket.
Nincs nagyon opció tehát, ha lenne, azt már valószínűleg termesztenénk, emellett a feldolgozó kapacitás sincs meg egy új faj termeléséhez, így maradnak azok, amelyenek van világpiaca, mint a kukorica és a búza is.
Összességében 2024 a növénytermesztőknek vagy az állattenyésztőknek kedvezhet jobban? Ki lehet mondani, hogy egy gazdaság úgy működhet nyereségesen itthon, ha abban mindkét ágazat jelen van?
2024-et még nem látjuk teljesen, hiszen az őszi betakarítások, értékesítések még nem zárultak. Attól függően, hogy kit, milyen növényekkel és milyen súlyosan érintett az aszály, lehet jó évet zárni növénytermesztőként is, de a vegyes gazdálkodás talán kiszámíthatóbb eredményt tud biztosítani. Stabilizálódni látszik a tejpiac és a sertéshízlalás is jó pozícióban van, az állattenyésztés kedvezőbb helyzetben van az idei évben.
A saját előállítású termények hasznosítása gazdaságosabb takarmányként, az állatok által transzformálva most fedezet termelhető vele, ellentétben az árunövényként értékesítés veszteségével.
Fel kell készülni esetleg egyfajta átrendeződésre a mezőgazdaságban Magyarországon?
Attól függ, hogy a nehéz gazdasági helyzetű, valamint súlyos aszály helyzetekkel terhelt évek mennyire lesznek általánosak. Ma már egyértelműen látszik, hogy a magas vízigényű kultúrák termelése veszélybe került öntözés nélkül, éppen ezért az öntözés fejlesztése kulcsfontosságú kérdés Magyarországon. Ugyanakkor a feszített gazdasági helyzet és a gabonakereskedelmi kilátások sem könnyítik meg a helyzetet.
Elképzelhetőnek tartok egy átrendeződést a tőkeerősebb, nagyobb, jellemzően vegyes ágazatú gazdaságok térnyerésének irányába. A kérdés inkább az, hogy ez milyen gyorsan fog bekövetkezni.
Lehet arról szó a jövőben, hogy a kicsik lemorzsolódnak, a nagyobb gazdaságok pedig megerősödnek itthon?
A „kicsik”, azaz a klasszikus értelemben vett kistermelők, akik saját eszközeikkel, élő munkájukkal termelnek, nem gondolom, hogy lemorzsolódnak. Náluk nem mindig perdöntő a profitabilitás és számos olyan tényező van, ami esetükben pozitív hatású. Ezek közül elsődleges, ha saját tulajdonú területen gazdálkodnak, mivel a földbérleti díjak jelentős terhet rónak a bérleményen működőkre.
Sajnos a pár évvel ezelőtti kedvező termény értékesítési árak és a megugró infláció együttes hatásaként mára eseteként irreális mértékű, az eredményes növénytermesztést lehetetlenné tevő bérleti díjak alakultak ki, de a földtulajdonosok nem vesznek tudomást a közgazdasági környezet változásáról.
A kicsik számának csökkenése okát inkább az egyes esetekben meghiúsult generáció váltásban látom. Másrészt az elmúlt évek hatásainak következtében a nagyobb üzemméretű, többnyire vegyes ágazatú gazdaságok hatékonyabbnak, gazdaságilag stabilabbnak mutatkoznak.
Ne feledjük, hogy nálunk erősebb mezőgazdasági pozícióval rendelkező országokban a birtokszerkezet jellemzően kedvezőbb, a hatékony gazdálkodás feltételei jobbak.
A Talentis Agro mely ágazatokra/szektorokra fektetne nagyobb hangsúlyt a cégben, melyeket szorítja inkább háttérbe a jövőben, mert pl nem lehet nyereségesen működtetni itthon?
Az egyes ágazatok felülvizsgálata, hatékonyságuk növelésének elemzése folyamatban van a holdingban. Mindenképpen a piaci viszonylatban jelentős részesedést kínáló területek fejlesztésére fókuszálunk, ahol jó minőségű, hatékonyan előállítható árualapot tudunk képezni.
Továbbra is megmaradt első számú prioritásként az öntözhető területek nagyságának növelése, mivel az üzemi tapasztalatokból eredően is a hosszútávú termésbiztonság e nélkül nem elképzelhető.
Az állattenyésztés fejlesztése is terveink között szerepel, a telepeink korszerűsítése és bővítése érdekében a közeljövőben induló támogatási felhívásoknál több megvalósítási helyen is pályázni fogunk, kiemelt figyelmet fordítva a pulykatenyésztéshez és tejtermeléshez kapcsolódó beruházásokra. E két állattenyésztési ágazatban tudunk nagy volumenben termelni és piacon megjelenni, ami az értékesítési pozíciónkat jelentősen javítja.