A mezőgazdaságot csak úgy lehet erős alapokra helyezni, ha a tudást és a technológiát folyamatosan fejlesztik. Hazánk jó irányba halad efelé, és úgy tűnik, hogy a fiatalabb generációk számára is egyre vonzóbb az agrárium, persze nem véletlenül. A régi idők elmúltak, ma egy gazda már nem kaszál fél napon keresztül a földeken, hanem a legmodernebb gépeket vezeti, kezeli. De mi kell ahhoz, hogy valaki ezzel foglalkozhasson? Mennyire nyitottak a termelők? Miért lenne fontos, hogy még jobban elterjedjen a különböző ágazatokban? Mi köze lehet a valóságshow-nak a mezőgazdasághoz? Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének agrárdigitalizációs szakemberének segítségével ezeknek, és sok minden másnak is utánajárt az Agrárszektor.
E nélkül nincs jövője az agráriumnak
- mondta Dr. Milics Gábor.
A szakember hozzátette, hogy a magyar gazdálkodók körében lényegében már mindegyik ágazatban lehet látni jó gyakorlatokat a digitalizációra. A modernizációnak folyamatosnak kell lennie, hiszen a versenyképességet csak így lehet megőrizni, és csak így lehet folyamatosan megfelelni a folyton változó korparancsoknak.
Mi a helyzet a gazdákkal?
A statisztikai adatok sok mindent eltakarnak, ezért nehéz számszerűsíteni, de ki lehet jelenteni azt, hogy a fiatal gazdálkodók és a fiatalosan gondolkodó idősebbek egyaránt nyitottak a modernizációra. A kényelmi funkciókon túl a bonyolultabb eszközök kezelése és megoldások elsajátítása se lehetetlen küldetés, de kétségtelen, hogy sok kihívást rejt a digitalizációra történő átállás.
Hol tart ma a precíziós gazdálkodás Magyarországon?
Ebben az esetben nem igazán lehet általánosítani, hiszen nagyon változatos képet mutat a hazai agrárdigitalizációs, precíziós gazdálkodási helyzet. Vannak olyan gazdaságok, ahol a digitális megoldások alkalmazása semmilyen szinten nem jelenik meg, de vannak olyanok is, amelyek európai keretek között is megállják a helyüket.
Fiatalok és a modernkori mezőgazdaság
A Növénytermesztési-tudományok Intézetének agrárdigitalizációs szakembere lapunknak elmondta, hogy a "fiatalok" több csoportba sorolhatók: mivel a digitális eszközök használatához ők már egyszerűbben szoktak hozzá - esetleg a legfiatalabb korosztály már mindennaposan használja a digitális megoldásokat -, a modern eszközök használata nekik nem akkora akadály. Persze az eddig nagyrészt mechanikus megoldásokon alapuló mezőgazdasági gépek átalakulása nagy kihívás, hiszen rengeteg elektronikai eszközzel kell megismerkedni, és a hibakeresés kellően nagy kihívás, de ha az eszközök hibátlanul működnek, akkor a munka nagyságrenddel kényelmesebb, ráadásul úgy, hogy folyamatos visszajelzés érkezik az elvégzett munka minőségéről is. Érdemes azonban egy fontos dolgot kiemelni: a "fiatalok" nem feltétlenül értelmezhető az agráriumban, rengeteg olyan korban idősebb gazdálkodó van, aki felfogásában bőven a fiatalok közé tartozik.
A vasvillás, gumicsizmás paraszt
A modernkori agrárium igen nagy szaktudást és tapasztalatot igényel, ám mindezek ellenére még mindig hallhatjuk, hogy a mezőgazdasági munka egyenlő a gumicsizmával, kapálással, trágyázással és a vasvillával.
- vélekedett Dr. Milics Gábor.
Nem árt a folyamatos tanulás sem
A szakembertől megtudtuk, hogy ha csak egy-egy gép kezelőjeként szeretne valaki megélni ma - és a modern gépek kezelőire óriási szükség van most az agráriumban -, akkor egy szakirányú középiskolai végzettség is elegendő. Persze, nem árt, ha van arra igénye a gépkezelőnek, hogy folyamatosan tovább képezze magát, hiszen a gépekben található monitorok, folyamatosan fejlődnek, így a gépkezelőknek is rendszeresen újra kell tanulniuk egy-egy gép használatát. Viszont, ha nemcsak a gépkezelői szinten, hanem a gazdaságot teljesen átlátó vezetőként is értelmezzük a felhasználót, akkor az egyik legösszetettebb feladatokat kell ma a gazdáknak megoldaniuk: