Dr. Bognár Lajos a május 2-án megjelent határozatában lehetőséget adott a magyar élelmiszeripari szereplőknek arra, hogy - a határozat visszavonásáig - az élelmiszerek jelölésén szereplő összetevőket más összetevőkkel helyettesítsék, és az így előállított termékeket akár az eredeti csomagolóanyagukban és címkézéssel hozhassák forgalomba. Ez utóbbi kitételre azért volt szükség, mert a csomagolóanyagok cseréje jelentős többletkiadással és környezeti terheléssel járna, arról nem is szólva, hogy zavart okozhatna az ellátásban is, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
Óriási változás jön a boltokban: ilyen élelmiszerekkel lesznek tele a polcok a jövőben?
De hogyan is kell elképzelni ezeknek a helyettesítő összetevőknek a felhasználását a gyakorlatban? Azon túl például, hogy a gyártó a korábban használt napraforgó-étolaj helyett sertészsírral készíti el az adott élelmiszert, mire kell még odafigyelnie? Milyen kritériumoknak kell eleget tennie, és milyen könnyítésekkel számolhat? Ezzel kapcsolatban megkerestük Vörös Attilát, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatóját, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy amikor egy gyártó úgy ítéli meg, hogy a most kialakult ellátásilánc-zavarok és alapanyag-elérhetőségi helyzet úgy indokolja, akkor fel kell készülnie az esetleges kényszerű összetevőcserére. A gyártók egy konkrét recept átdolgozásakor mindig meghatározzák a helyettesítési arányokat, az adagolást, a technológiai folyamatot, mintha az ember otthon, részletesen, az utolsó mozdulatig megtervezné előre, hogy miként fogja megfőzni az ebédet - érzékeltette egy példával az eljárást a szakember. Mindezek mellett olyan tényezőkre is oda kell figyelni, mint például a helyettesítő alapanyag beszerzési forrása, valamint a szükséges biztonsági és minőségi ellenőrzések. Az átalakított recepttel ezután próbagyártást, vagy tesztet kell végezni, hogy kiderüljön, az új összetevővel is megfelelnek-e minden élelmiszerbiztonsági és minőségi elvárásnak.
- magyarázta Vörös Attila.
Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet ez az eljárás trendszerű a következő időkben a magyar és külföldi cégeknél, a FÉSZ ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a jelenlegi helyzetben még sok a bizonytalansági tényező, ezért szinte lehetetlen előre megjósolni a várható trendeket. Minden attól függ majd, hogy a gyártók saját ellátási láncukban milyen biztonsággal és milyen áron tudják beszerezni a szokásos alapanyagokat.
- jegyezte meg Vörös Attila.
Azzal kapcsolatban, hogy vajon megjelenhet-e az élelmiszerek árában az, hogy helyettesítő összetevővel készült, a szakember elmondta, hogy szerencsés esetben a gyártó nem kényszerül arra, hogy drágábban szerezze be a helyettesítő összetevőt. De mivel az elmúlt hónapok során az összes alapanyag ára eltérő mértékekben ugyan, de emelkedett, így előállhat olyan helyzet, amikor a helyettesítő alapanyag már nem drágább, mint az előtte használt helyettesített összetevő.
Az Agrárszektor azon kérdésére, hogy az étolajat helyettesítő sertészsír hazai termék-e, és hogy abból van-e elegendő a fogyasztók számára, Vörös Attila kijelentette, hogy sertészsiradékból jelenleg megnyugtatóak a készletek és kapacitások. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy a sertészsír alkalmazása nem minden termék esetében lehet megoldás. A konzervek esetében a technológia és a termékek sajátosságai, illetve receptúrái például lehetővé teszik, hogy a növényi olajat állati zsírral helyettesítsék, ez azonban nem általános, más, nem konzerv jellegű termékeknél erre nincs általánosan lehetőség - tette hozzá a FÉSZ ügyvezető igazgatója.
Azt illetően, hogy van-e hiány étolajból Magyarországon, és ha igen, mekkora, Vörös Attila elmondta, hogy a beszállítók az élelmiszergyártóknál több esetben is időszakos akadozásra hívták fel a figyelmet, ezért van és minden bizonnyal lesz még olyan gyártó, aki a zavartalan ellátás miatt kényszerül helyettesítésre. Egyelőre úgy tűnik, hogy az élelmiszergyártók számára többé-kevésbé megoldott az alapanyagként használt növényi olajok beszerzése, ám a szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a jelen helyzetben bizony bármikor kialakulhatnak egyedi hiányok, vagy egyéb nem várt esetek. Vörös Attila azonban kijelentette, hogy a magyar gyártók meg tudnak birkózni a váratlan helyzetekkel és folyamatosan biztosítani tudják a lakosság számára a megszokott, jó minőségű, biztonságos és ízletes választékot.
