Évtizedek óta nem látott inflációt mérnek Magyarországon, ahogy a világ számos más országában is. Hazánkban a kormány a különböző árstop-intézkedésekkel igyekszik leszorítani ezt, ám így is 10,7%-ra emelkedett a pénzromlás üteme - írta meg a Portfolio. A rezsiárak befagyasztása lefelé húzza az inflációt, ahogy az üzemanyagok árstopja is, ugyanis a benzinkutasok nem tudják beépíteni más termékbe a hatósági ár miatti veszteséget. Az infláció mérséklése lenne a célja az élelmiszerek árstopjának is, ám ennek a hatása már kétséges.
Az élelmiszerboltok java része ugyanis könnyedén be tudja építeni a több száz vagy több ezer más termék árába az árstoppal érintett élelmiszerek miatt elszenvedett veszteséget, hiszen a kereslet erős (a bérnövekedés és az egyszeri juttatások miatt). A legnehezebb helyzetben azonban azok a kisboltok vannak, amelyek egyébként is drágábbak és kevesebb féle termékkel rendelkeznek. Hiszen emiatt nekik nagyobbat kell emelni, mint azoknak, akik több terméken oszthatják el a veszteséget, ám ez korlátos, hiszen így is "drágák".
A friss inflációs adatok nyomán látható, hogyan alakult az árstopos termékek helyettesítőinek ára. Ebből egyrészt az a következtetést vonható le, hogy az élelmiszerárstop nem fékezte meg a helyettesítő termékek árának emelkedését a boltokban, másrészt sejteni lehet belőle, hogy mennyi lenne az árstoppal érintett termékek piaci ára.
A csirkemell a hatósági áras termékek közé tartozik, a bontott csirke és a csirkecomb ára azonban 40% körüli mértékben emelkedett tavaly október óta. Ezek alapján pedig nem 1600, hanem 2200 forint felett lett volna a csirkemell ára májusban. Miután a beszerzési-feldolgozói árak tovább nőnek, így a csirkemellen elkönyvelt veszteség a boltoknak nőni fog a következő időszakban, vagyis az árstop feloldásával még magasabb árakra lehet számítani.
A sertéscomb sem 1500 forint lenne - mint ahogy az a KSH fogyasztói átlagárai mutatják -, hanem 1900 forint körül mozogna. A sertéskaraj ára 25%-kal nőtt, így minden bizonnyal a comb is hasonló mértékben drágult volna árstop nélkül. A pasztőrözött ESL tej is több mint 25%-kal drágult, így a 277 forintos UHT tej ára már 350 forint felett lenne. A rétesliszt ára 45%-kal nőtt az árstop bevezetése óta. A finomliszt ára természetesen nem változott, ám ha nem lenne árstop, akkor nem 212 forint, hanem 300 forint körül lenne a finomliszt ára.
Két másik érintett termék, a cukor és az olaj árát viszont már nehezebb megbecsülni, mivel ezeknek alapvetően nincs helyettesítő termékük az inflációs kosárban, és már olyan rég lehetett piaci árat látni ennél a két terméknél, amelyek hatalmas bizonytalanságot jelentenek; ám az étolaj beszerzési árának drasztikus emelkedése nem sok jót sejtet, az 1000 forint feletti literenkénti fogyasztói ár egy nagyon óvatos becslés. Raskó György agrárközgazdász például már hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy az árstop után az étolaj ára szinte biztosan 1000 forint fölé fog emelkedni.
