A minimális talajborításra vonatkozó előírások alapján ezt a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után is fenn kell tartani. Ennek több lehetséges módját határozza meg a vonatkozó 50/2008 (IV.24.) FVM rendelet - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

A rendelet értelmében a talaj takarása, fedése az adott időszakban az alábbi módokon lehetséges:

• őszi kultúra vetésével,
• másodvetésű takarónövény termesztésével vagy
• a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy
• legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, kivéve a nitrátérzékeny területeken termesztett tavaszi vetésű kultúrák esetében, ahol a szintvonalakkal párhuzamos talajelőkészítő munkák elvégzése szeptember 1-től megengedett.
  

Fontos, hogy a talajt óvni és védeni kell, szabályozva annak hőmérsékletét, javítva vízháztartását, csökkentve az eróziót, és védve szerkezetességét. Ha az ember megnézi, az erdőkben és mezőkön sehol nem jellemző a természetben a csupasz talaj. A fáról lehullott levelek, az elszáradt növényi maradványok takarják, fedik a talajt. A kicserepesedett, széttöredezett talajokon a talajélet korlátozott: ezért fontos annak takarása, fedése, mert így a nap és a szél nem szárítja, az eső nem rombolja a talaj szerkezetét, morzsalékos maradhat, nem iszaposodik el, mert az ott lévő zöld növény, vagy szármaradvány védi. Tehát ezen feladat minden gazdálkodó számára fontos a szabályzókon túl is.

Nem szabad elfeledni azt sem, hogy a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásaiban szerepel az is, hogy a tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség. Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

• a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos;
  
• az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel;
  
• a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos;
• a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
• tarlóégetés 10 hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
• a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.
  

A kivágási tilalomra is vonatkozik az egy nagyon fontos előírás. Ennek értelmében fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni.