A helyreállított, egészséges erdei ökoszisztémák a szénmegkötés mellett a biológiai sokféleséget is támogatják, és számos, az ember számára nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatást is nyújtanak. Az EU 30 milliárd fát kíván ültetni 2030-ig, amelynek célja a biodiverzitás fokozása, emellett sokan úgy vélik, hogy a fák ültetése hatékony eszköz az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is. A faültetés és az erdősítés nemzetközi kutatásokban is gyakran felmerül mint a klímaváltozás egyik záloga, hiszen a szárazföldi ökoszisztémák közül az erdők tárolják a legtöbb szenet, árnyékot adnak, levegőt tisztítanak, hűtik a környezetüket, egyfajta természetes légkondicionálóként működnek. Világszerte több faültető közösség dolgozik Földünk újrazöldítésén, köztük kifejezetten az e célból létrejött Zöld Küldetés - 10 millió Fa Alapítvány.

Három éve jött létre a 10 millió Fa nevű országos közösség, aminek helyi csoportjai az ország több helyén, falvakban és városokban egyaránt működnek. Előkészítik, megszervezik és lebonyolítják a fák ültetését és erdők telepítését, hiszen céljuk, hogy közösségi összefogással a lehető legtöbb fát ültessék el az országban, ezzel pedig az ökoszisztéma regenerálását és a biodiverzitás fellendítésének folyamatait vigyék végbe, harcolva a klímaváltozással.

Farkas Barta Kata, a kecskeméti Zöld Küldetés Egyesületének elnöke az Agrárszektornak elmondta, a kulcs a vízpótlás, a vízmegtartás és a talajaink szervesanyag tartalmának növelésében van. Kiemelte, egy-egy adott területnek az ökoszisztéma regenerálását csak úgy lehet folytatni, ha minden természeti adottsághoz alkalmazkodunk, regeneráljuk a talajainkat, összhangban vagyunk a természettel, megtaláljuk a természetközeli életmódot.

A mezőgazdaság komoly súlyokat helyez a környezetvédelemre, amelynek eredményeit már szinte minden gazdálkodó megtapasztalhatta. A modernkori mezőgazdaság egyszerre szenvedője és okozója a klímaváltozásnak. A gyakori és elhúzódó aszályok, a hirtelen és nagy mennyiségben lezúduló csapadék, vagy éppen annak hiánya, a tenyészidőszak hőösszege és lerövidülése a mezőgazdaság számára új keretfeltételeket szabnak. Új értelmezésként kell a mezőgazdaságra tekinteni, változatosabb, strukturáltan újragondolt rendszerrel kell alkalmazkodnunk. Ahelyett, hogy a gazdaságot egyfajta termelésre összpontosítanánk (növénytermesztés, állattenyésztés vagy erdőgazdálkodás), az integrált rendszerekként kellene egyesíteni: növények és állatok; termények és erdészet; állattenyésztés és erdészet; vagy növények, állattenyésztés és erdészet. Hasonlóan jó megoldás lehetne a permakultúra és az erdőkert népszerűsítése. Az erdőkert lényegében egy kis területen elterülő komplex és diverz rendszer, amelyben az erdő növényeinek szintjeit utánozzuk, ezzel egy teljesen önfenntartó környezetet alakítunk ki.

 - közölte lapunkkal az egyesület elnöke. Hozzátette, döntő fontosságú, hogy a helyi közösségek az erdősítési projektek, ökoszisztéma szolgáltatások kiegészítéséhez kulcsszereplői között legyenek. Bármennyire is magától értetődőnek tűnik, a sikertelen erdőfelújítási vagy erdőtelepítési projektek egyik legnagyobb buktatója az emberi hanyagság lehet. Érdemes hangsúlyozni, hogy a faültetés a "kirakós egy kis darabja". Bár már jó úton halad aki részt vesz benne, de ezzel még nem értük el a célunkat.

Fontos szerep jut az agrárerdészetnek

Az agrárerdészeti rendszerben minden növényt meghatározott célból választanak ki. A fajokat úgy választják ki, hogy a növények ne versenyezzenek, hanem együttműködjenek. A növények és fák sokfélesége lehetővé teszi, hogy a terület egész évben produktív legyen, így a kistermelők minden évszakban jövedelemhez juthatnak. Az agrárerdészeti rendszerek fontos eszközei az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a mezőgazdaságban. Az agrárerdészet alkalmazkodási előnyökkel jár a helyi éghajlathoz, többek között csökkenti a szélsőséges időjárási körülmények (aszály, kánikula, hideghullámok, heves esőzések és árvizek) hatását, javítja a talaj- és vízellátottságot, vonzza a beporzókat és javítja a biológiai sokféleséget.

9,77 millió magyar, 10 millió fa

Egy átlagos európai polgár évente 5-7 tonna szén-dioxidot bocsát ki, így elméletileg egy ember hatásának kompenzálásához 5-7 fára van szükség. A szén felszívódása azonban nem minden erdőben egyenlő. A mennyiség a fa típusától, környezetétől és az erdő kezelésétől is függ. Egy új tanulmány szerint, a jelenleginél 900 millió hektárral több területet lehetne a Földön erdősíteni, ami nagyjából az Egyesült Államok területének felel meg. Amikor az újonnan ültetett fák megnőnek, a világ mai szén-dioxid előállításának kétharmadát dolgoznák fel. A fentiekhez hasonló gyakorlatok egy lehetséges utat biztosítanak világszerte, hogy ellenállóbb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntarthatóbb életmódot éljünk.

A gazdálkodók részéről, az olyan modellek, mint az agrár-erdőgazdálkodás és a fenntartható erdészeti ültetvények, azt mutatják, hogy szerte a világon elmozdulhatunk az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és a rugalmasabb mezőgazdaság felé, és előállíthatjuk az élelmezéshez szükséges élelmiszereket, miközben helyreállítják a környezetüket. Egy olyan világban, ahol az éghajlatváltozás hatásai nem csak fenyegetőek, hanem már meg is érkeztek, kulcsfontosságú az alkalmazkodás.