Májusban már jóval többet fizettünk a kenyérért, mint az év elején, január óta legalább 45 százalékkal drágult szinte mindegyik termék, a kakaós csiga maradt le a mindennapi kenyerünk és zsemlénk mögött a 30 százalékos drágulással. A malmok és a pékségek eddig a megemelt munkabéreket, és az energiaár emelkedését árazták be, valójában most jön a feketeleves, a gabonaárakkal együtt az étkezési búza árának a megduplázódása még csak ezt követően épül be a liszt és a pékáruk költségeibe. Bár a termelők szerint aligha rezonál a piac az aszály miatti terméskiesésére, mégis lehetnek olyan pluszköltségek a termés minősége miatt, ami tovább drágítja majd a péktermékeket - írja a hvg.
Bár még csak most kezdődött az aratás, már most látszik az, hogy az ország nyugati felén örvendeznek, a keleti régióban kétségbeesnek a gazdák a betakarítás részeredményeit látva. Jó példa erre Békés megye, hiszen ott az ősz óta tartó aszály miatt alig fele annyi búzát aratnak, mint tavaly. A megyében több gazda annyira elkeseredett, hogy azt kérik az Agrárkamarától, állítsák le két hónapra a jégkármérséklő berendezéseket, mert azok beindításával a felhők közé "lőtt" ezüst-jodid miatt nincs csapadék. A Kamara ezért most fórumokat tart annak érdekében, hogy a termelőket meggyőzzék arról, hogy nem a talajgenerátorok működtetése zavarja el a felhőket, eső esett a Dunántúlon, pedig ott is bekapcsolták a rendszert, amikor a zivatarok átvonultak az országon.
A termés egyébként az egész világon csökken, sajnos mindenhol pusztít a szárazság és a forróság, a gabonaárak továbbra is az egekben. Az AKI PÁIR adatai szerint májusban 134,8 ezer forint volt egy tonna búza felvásárlási ára forgalmi adó és szállítási költség nélkül, ez kétszer magasabb a tavaly nyári áraknál. Az pedig még jósolni sem lehet, hogy mennyiért tudják az aratás utáni új szezonban feltölteni a készleteiket a malmok. A májusi termésbecslésekhez képest egész Európában 22 százalékkal kevesebb látszik búzából júniusban, Magyarországon az átlag terméshozamot májusban még hektáronként 5,7 tonnára, júniusban 5,3 tonnára becsülték, de ezek az ország egész területére vetített átlaghozamok. Júniusban is voltak esők, csak éppen az alföldi megyék jelentős részén vagy alig néhány permetező eső volt, vagy még annyi sem.
Azt tudni lehetett, hogy a Dél-Alföldön kiszáradt talajok nem kapták meg a várt csapadékot, van olyan terület, ahol például ősz óta nem esett, és van olyan is, ahol utoljára januárban volt némi csapadék. Nagy a szóródás, de a legtöbben a Tiszától keletre már beletörődtek abba, hogy 50% alatti lesz a búzatermés. A termelők szerint viszont aligha befolyásolja az aszályos körülmény a nemzetközi tőzsdei árakat, így szerintük a kevesebb termés nem vonja maga után azt, hogy többért tudják majd értékesíteni. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára szerint elképzelhető, hogy az amúgy is prognosztizált árnövekedést megtolja az aszályhelyzet is. A feldolgozók többnyire még tavalyi készletei az elkövetkező hetekben fogynak ki, így most fogják feltölteni a következő időszakra a raktárakat.
Pótsa Zsófia szerint a búza még nincs beárazva, és ugyan jóval többet fizetünk már a boltokban a kenyérért, de a malmok és a pékek egyelőre a munkabéreket, az energiaárakat és egyéb költségeket árazták be, most jön az aratás után a készletek feltöltésével a megdrágult étkezési búza beépítése az árakba. Az áremelkedést jól alátámasztja, hogy tavaly nyáron 65-70 ezer forint volt egy tonna étkezési búza, a mostani vásárlási dömpingben pedig már 135 ezer forint - és ebben még mindig nincs benne az aszály felára. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az aszály nemcsak felezi vagy harmadolja a termést, de a minőségre is kedvezőtlenül hat. Sok üres, összeszáradt termést kell majd kiszűrniük, ez akár elérheti a 30%-ot is. Ki kellene válogatni azt a malmi minőséget, amiből lisztet lehet csinálni, de a pluszmunka is sokba kerül.
- írja a lap.