Mi, magyarok előszeretettel fogyasztjuk a különféle kenyereket, de nem egyforma mennyiségben: érdekesség, hogy a közép - magyarországiak évente 36 kg-ot, míg a dél-alföldiek jóval többet, 58 kg-ot esznek meg. Bár voltak hírek arról, hogy ősztől visszaeshetnek az árak, hamar bebizonyosodott, hogy erről kár ábrándozni. Ahogyan lapunk is megírta korábban, az idei aratás után hiába lett olcsóbb a búza beszerzési ára, ebből a kézműves pékségek vajmi keveset érzékelhettek. Nem szabad elfelejteni, hogy 75-80 százalékkal voltak és vannak magasabban a lisztárak a két évvel ezelőtti szinthez képest. A Magyar Pékszövetség elnöke, Septe József egyúttal kiemelte: ilyen és ennél magasabb kenyérárakra kell számítani.
2022-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 659 forint volt egy kiló kenyér, idén már átlagosan ezer forintba kerül. A kenyér ára egy év alatt tehát jelentősen drágult, amit jól alátámaszt az MTI frissen közzétett ábrája is:
Jól látható, hogy 2020-ban még 356 forint volt egy kilogramm fehér kenyér, a félbarna 316 forint. 2021-ben előbbi már 401, utóbbi 351 forint. Tavaly már 659 forint volt a fehér kenyér, a félbarnáért pedig 575 forintot kellett fizetni. Jelenleg viszont nem ritkák az 1000 forint feletti árak sem, ráadásul, ha valaki kézműves, esetleg különlegesebb termék mellett dönt, ahogyan mondani szokás, határ a csillagos ég.
Az ízlésünk is változik
Ma már számtalan kenyér közül válogathatunk, hiszen a megszokott fehér és félbarna termékeken kívül a magvas, teljes kiőrlésű, rozs, ízesített stb. megtalálható a szortimentben. Ezen kívül a különlegesebb termékek is egyre nagyobb népszerűségnek örvendhetnek: az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) közleménye szerint a kereslet kielégítésére ma már egyre több kézműves pékségben juthatunk hozzá ökológiai gabonákból, sőt ősgabonákból (tönköly, alakor és tönke) készített, különleges beltartalmi értékű pékárukhoz. A hazai ökokutatások bővülésével és a gazda-molnár-pék közösség erősödésével egyre többen kapcsolódnak be az ellenálló búzafajok és fajtáik ökológiai termékpályájába - nem véletlenül. A legújabb kutatási eredmények kétséget kizáróan alátámasztják, hogy egyes ősbúzafajoknak kiemelkedő a beltartalmi értéke és könnyebben tolerálják őket az ételérzékeny fogyasztók.
A tönke és alakor ősbúza fajok a tönkölytől eltérően szinte alig ismertek, pedig több tulajdonságukat tekintve is vetekszenek vele, de gyakran felül is múlják azt. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérje-összetételük, emészthetőségük, antioxidáns-vegyület és ásványi anyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. Manapság pedig egyre népszerűbb az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás, főleg a fiatalok körében, így nem csoda, hogy egyre többen nyitottak az ilyen termékekre is.
Mint említettük, trendek ide vagy oda, a hazai kenyérfogyasztás évről évre csökken, amit a fenti ábra is mutat. 21 évvel ezelőtt még közel 63 kilogramm kenyeret ettünk meg egy év alatt, 2012-ben ez már csak 40,6 kiló volt, 2020-ban pedig nagyjából 35 kiló. A csökkenés pedig azóta is tart: eleinte a koronavírus-járvány, majd a háború és az infláció emelkedése miatt vettek kevesebb kenyeret a magyarok. Emellett a fogyasztók a minőségibb termékek felé fordultak.
