Romlottak az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek kilátásai, de lehetnek termelők, akiknek kedvezőbbé válik a helyzetük. Az agrárgazdaság szereplőinek 2022 áprilisa és júniusa közötti időszakra vonatkozó helyzetértékelését alapvetően befolyásolta, hogy sorra járnak le a fixált árú áram- és gázszerződések, így a legtöbben már jelentősen megnövekedett energiaárakkal működtetik üzemeiket. Rontotta a kilátásokat az inputanyagok és a takarmány árának orosz-ukrán háború hatására is bekövetkező emelkedése, a gazdasági bizonytalanság, valamint a magas infláció lehetséges hatásai: a fogyasztás esetleges csökkenése, de legalábbis átalakulása és az alapanyagok további drágulása - derült ki a Takarékbank és az MKB Bank elemzőinek összegzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek. Magyarországon továbbra sem kell élelmiszerhiánytól vagy ellátási zavaroktól tartani, és a jelenlegi helyzetnek még kedvező hatásai is lehetnek egyes termékpályákon, elsősorban az import visszaszorulása révén.
- hangsúlyozta Hollósi Dávid, a bankcsoport Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
A Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 második negyedévében 30,0 pontra csökkent a 48 pontos skálán, ami 1,1 pontos zsugorodás az első negyedévi 31,1 ponthoz képest, éves összevetésben pedig 2,1 pontos esést jelent. Legutóbb 2020 harmadik negyedévében, a koronavírus-járvány második hullámának elején mutatott hasonló értéket a bank agrárpiaci felmérése.
A kilátások változatlanul egyik termékpályán sem érik el az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pontos értéket. Így is volt azonban olyan termékpálya, a hajtatott zöldségeket termelő kertészeteké, amelyen javultak a kilátások az előző negyedévihez képest. Egyes termékpályákon viszont jelentős a forgóeszközhiány: az állattenyésztésben jelenleg már 100 milliárd forint nagyságrendű, amelyet támogatási vagy banki forrásból pótolni kellene, elkerülendő a kibocsátás csökkenését - hívták fel a figyelmet a bankcsoport elemzői, hozzátéve, hogy amennyiben az aratás nem juttatja elég bevételhez a szántóföldinövény-termesztőket, ezen a területen is likviditáshiány alakulhat ki. Rámutattak továbbá, hogy a kedvezőtlen kamatkörnyezet és a bizonytalanná váló tervezhetőség nem támogatja a beruházásokat.
A jövedelmezőség csökkenésére számítanak a szántóföldi növénytermesztők
A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban - búza, kukorica, olajos növények, szabadföldi zöldség - továbbra is erős a kereslet. Az emelkedő költségek ellenére a szántóföldi növénytermesztés arra számít, hogy csökken ugyan, de nagy átlagban fennmarad a jövedelmezőség. Az előző negyedévi értékhez képest jelentősen romlottak a kilátások, főként a búzatermékpályán, de a kukorica és az olajos növények esetében is. Az ország keleti részén a termés jelentős részét elvitte az aszály, így az érintett térségekben a megfelelő termésmennyiség hiányában ezek a kultúrák veszteségesen termelhetők. A kukorica esetében még elkerülhető a "katasztrofális" termésátlag, ha lesz megfelelő mennyiségű csapadék, de például Békés megyében már-már lemondtak erről az évről a gazdák.
Továbbra is nehéz helyzetben vannak az állati termékpályák
Az állati termékeket előállító termékpályák közül a húsmarha-tenyésztőknél a forint euróval szembeni gyenge árfolyama és az extenzív tartás támogatja a jövedelmezőséget, a kilátások azonban így is romlottak az év elejihez képest. A tejtermelésben szintén csökkenés figyelhető meg, az állatok tejhozama ugyanis apad a melegben, a legelők pedig nincsenek jó állapotban az aszály miatt. Az abrakfogyasztó állatok, a sertés és a baromfi esetében meredeken emelkednek az árak. Ez részben kompenzálja a takarmány jelentős mértékű, akár 50-70 százalékos drágulását, az istállók világításához, hűtéséhez, fűtéséhez szükséges energia árának növekedése viszont még nem épült be az árakba. A vágócsirke kilogrammonkénti ára rövid időn belül elérheti az 500 forintot. (Az agráriumban utolsó "békeévnek" tekintett 2019 elején még 260 forint volt.) A gyors biológiai ciklus miatt a baromfitermékpályán fellépő hatások jelzik az állati termékeket előállító többi termékpályán várható változásokat, ez most is így van, romlottak a kilátások.
Bizakodók a kertészetek
A Takarék AgrárTrend Indexben vizsgált termékpályák közül 2022 második negyedévében a hajtatott zöldségeket termesztő kertészetek adták a leginkább pozitív, átlag feletti helyzetértékelést. A megkérdezettek nem tapasztaltak keresletcsökkenést, és ugyan emelkedett az inputanyagok ára, a termékpályának - európai viszonylatban is - komoly versenyelőnye, hogy jelentős részben geotermikus energiára alapozott. A zárt termelési rendszer miatt pedig az aszály sem sújtja őket. A gyümölcstermesztők helyzetét nehezíti, hogy bár a tavaszi fagyok nem voltak kemények, a hűtőházak rendkívül nagy energiafogyasztók, a feldolgozás során pedig gázt is használnak. Ez óriási többletköltséget jelent, ami ahhoz vezethet, hogy a termelői ár növekedésénél lényegesen nagyobb mértékben emelkedik majd a gyümölcsök ára a kiskereskedelmi forgalomban. A szőlő-bor termékpályán egyelőre átlagosak a kilátások. A szőlő kevésbé érzékeny az aszályra, az pedig, hogy milyen lesz az idei termés, és mennyi bor kerül a pincékbe, a harmadik negyedévben dől el.
A fogyasztás esetleges csökkenése foglalkoztatja az agrárium szereplőit
Szelektíven, de foglalkoztatja az agrárágazatot, hogy mi az az árszint, amely már esetleg csökkenést okoz a fogyasztásban. Elsősorban a gyümölcstermesztők, a szőlő-bortermelők, illetve az egyes termékpályák azon szereplői veszik számba ennek lehetőségét, akik nem napi fogyasztási cikknek számító árut állítanak elő. Vannak azonban olyan ágazati szereplők is, akik például alapvetőnek tekinthető hústermékek esetében is a fogyasztás csökkenésére számítanak. A Takarékbank és az MKB Bank elemzői emlékeztettek arra, hogy pár üzletláncot, főként a diszkontokat kivéve csökkent a forgalom volumene a boltokban. Recessziós környezetben azonban jellemzően emelkedni szokott az élelmiszer-fogyasztás relatív aránya: a fogyasztói kosárból elsősorban tehát nem az élelmiszerek, hanem egyéb, nem alapvetőnek ítélt termékek kerülnek ki. A szakértők szerint azt előre lehet vetíteni, hogy a fogyasztás szerkezetében változás következik be, előtérbe kerülnek az áruházak sajátmárkás termékei, továbbá nőhet a szénhidrátfogyasztás aránya. Ez a változás azonban eltérően alakul majd az egyes jövedelmi osztályokban.
Mi várható a jövőben?
Héjja Csaba, a Takarékbank és az MKB Bank stratégiai elemzője szerint azt kell látni, hogy Magyarországon az 10 évben szép növekedési pálya volt megfigyelhető a jövedelmek terén, ami eddig fedezte az élelmiszerárak emelkedését és a többletfogyasztást. Ez azonban most változni fog, mivel az élelmiszerárak növekedésének üteme még jó eséllyel emelkedni fog idén, és az év során egy 28%-os élelmiszerár-emelkedésre lehet számítani.
- jelentette ki Héjja Csaba.
Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy a mezőgazdaságnak a jövőben úgy kellene egyre több élelmiszert előállítania, hogy közben csökkennek a környezeti és a talajfeltételek. Mindemellett pedig egyre erősödnek a mezőgazdasággal kritikus hangok, amelyek azt állítják, hogy az ágazat, szennyező, pazarló módon működik. Ennek van némi igazságtartalma, mivel a jelenlegi módszerekkel és eljárásokkal a felhasznált inputanyagok mintegy 25%-át feleslegesen kerül kijuttatásra. Ahogy a szakember fogalmazott, a Földön 1 milliárd hektáron feleslegesen termelünk élelmiszert, mivel végül csak elpazaroljuk azt. Héjja Csaba a precíziós gazdálkodás kapcsán megjegyezte, hogy bár rendelkezésre áll már a technológia ahhoz, hogy adatalapon hozzuk meg a döntéseket, ezeknek az eszközöknek a nagy hibája, hogy nem kommunikálnak egymással. Ezen pedig sürgősen javítani kellene, hogy valóban hatékonyan lehessen használni ezt a technológiát.
