A közelmúltban sok nehézség sújtotta a mezőgazdaságot, ám ez egyúttal rámutatott azokra a területekre is, amelyeken mindenképp haladást kell elérni. Erről Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója nyilatkozott, aki ezen területek közé sorolta többek közt az élelmiszeripar fejlesztését, az öntözés bővítését és a fenntarthatóságot. Mint mondta, az agráriumban új korszak vette kezdetét.

El kell döntenünk, Magyarország mely ágazatokban tud kitörni, ehhez pedig hosszú távú stratégiára van szükség. Finanszírozói oldalról megvan a kellő tudás, stabilitás és szakértelem, ügyfeleinkkel felelősen együtt gondolkodva megfelelő támogatást tudunk nyújtani az alkalmazkodáshoz

- jelentette ki Hollósi Dávid

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bankcsoport elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 negyedik negyedévében 29,5 pontra csökkent a 48 pontos skálán. A mostani érték a megelőző negyedévihez képest 0,1, éves összevetésben pedig 2,2 pontos esést jelent. A csökkenés 2021 vége óta folyamatos, a 2022 második negyedévében mért 1,1 ponthoz és a harmadik negyedévben tapasztalt 0,4 ponthoz képest azonban tovább lassult az üteme, gyakorlatilag megállt. Továbbra sincs viszont olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett, 3-5%-os növekedési pályát és a termékpályák minden pontján stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot.

Mindig nagy kérdés, hogy a termelők megnövekedett termelési költségeiket tovább tudják-e adni az élelmiszeriparnak, a feldolgozóknak és a kereskedőknek? Egyre inkább azt lehet mondani, hogy igen. Ami viszont egyértelműen látszik, hogy a fogyasztás elkezdett csökkenni. A következő negyedévet illető legfontosabb kérdés az lesz, hogy a fogyasztást hogyan fogják befolyásolni a megnövekedett élelmiszerárak?

- emelte ki Hollósi Dávid.

Erősen differenciálódott a jövedelmezőség a szántóföldi ágazatokban

A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban - búza, kukorica, olajos növények - földrajzi eloszlásban (Nyugat- és Kelet-Magyarország között) és az üzemméretek mentén is jelentős különbségek mutatkoztak tavaly a jövedelmezőségben. Közrejátszott ebben az időjárás, elsősorban az Alföldet sújtó rendkívüli aszály, és az inputanyagok ára. Azok a vállalkozások ugyanis, amelyek még a 2021-es kedvezőbb áron jutottak hozzá az inputanyagokhoz, nagyobb eséllyel őrizték meg jövedelmezőségüket.

Rontott azonban a szántóföldi ágazat helyzetén, hogy 2022-ben sokan túl hosszan vártak terményük értékesítésével, így végül az ipari szereplők alternatívákat kerestek. Ennek eredményeként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberig rendelkezésre álló adatai szerint az előző években tapasztalt 50-60 ezer tonna helyett több mint egymillió tonna gabona és olajos mag érkezett Ukrajnából. Ezen felül a máshonnan származó behozatal mennyisége - szintén októberig - meghaladta a másfél millió tonnát. A rendkívül sokszereplős piacot mindezek mellett erősen foglalkoztatja az Európai Unió idén induló új Közös Agrárpolitikája (KAP) és az Agrárökológiai Program. Mivel pontos részletszabályok még nem állnak rendelkezésre, így számukra felértékelődtek a támogatások. Sok szántóföldi növénytermesztőnek továbbá nagy segítséget jelentett a rendkívüli aszály miatti hitelvisszafizetési moratórium - mutattak rá a bankcsoport elemzői.

Fordulatot jelezhet a keresletben a baromfi vágási volumenének csökkenése

2022-ben csökkent a baromfi vágási volumene, a csirkéé például 5-6%-kal, a pulykáé 10%-kal, és a víziszárnyasok esetében is jelentős volt a visszaesés. Ebben áttételesen közrejátszott a madárinfluenza, amely elsősorban a víziszárnyas-tenyésztőket sújtotta. A csirke és a pulyka esetében részben a madárinfluenza miatt is csökkent a kivitel, de a vágási volumen csökkenése az élelmiszer-kiskereskedelemben várható keresletcsökkenést is jelzi az elemzők szerint. Ez a fordulat ugyanis elsőként a gyorsan forgó ágazatokban, így például a brojlercsirke-tenyésztésben érhető tetten. A tojástermelőknél a szeptemberről októberre bekövetkező jelentős áremelés alapvető segítséget jelentett az ágazatnak, a hatósági ár kiterjesztése a tojásra azonban okozott fennakadásokat a termékpályán, többek közt a Lengyelországból érkező dömpingáru miatt.

A többi állati termékpálya közül a tej esetében nyártól Európai Unió-szerte újra nőtt a termelés mennyisége, csökkent viszont Kína tej és tejtermék iránti importigénye, ami kihatott az uniós kivitelre. A tejporítás a magasabb energiaigénye miatt visszaszorult, ezáltal nőtt az EU piacán elérhető folyadéktej mennyisége, az ebből készülő termékek pedig esetenként dömpingáruként nyomják a piacot. Magyarországon kiemelkedően magasak a tejárak, úgy tűnik azonban, hogy megáll az emelkedés. 2022-ben a 2,8 százalékos UHT-ből hozzávetőleg 115 millió doboz fogyott, szemben a tavalyelőtti 65 millióval, ez mintegy 80%-os bővülés. A vegyes gazdaságokban, amelyeknél eddig a szántóföldi növénytermesztésből elért plusz jövedelem támogatta a tejelőszarvasmarha-tartást, fordulat állt be: a tej értékesítéséből származó jövedelem jelentett segítséget. A tejelő példányok száma ugyanakkor némileg csökken, melegben pedig a tejhozam is alacsonyabb - mutattak rá a bank szakértői. A tejágazat kapcsán elmondható, hogy a termelők jól át tudták adni az árak növekedését a fogyasztóknak. A sertéstenyésztők esetében javultak a kilátások az év utolsó negyedévében, közülük a rendkívül hatékony termelést folytató gazdálkodók tudtak pozitív mérleget elérni. A várakozások szerint idén a malacellátás lehet nehézkesebb, többek között azért, mert mind Magyarországon, mind Németországban, amelynek sertésiparától a magyar nagyban függ, érzékelhetők negatív kockázatok. Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy a sertésárak mindig alacsonyak: ez csak akkor fog változni, ha a sertéstermelők száma lecsökken, és csak azok fognak ezzel foglalkozni, akik ezt professzionálisan művelik.

A szántóföldi zöldségtermesztők kitartottak az eddigi vetésszerkezet mellett

Nagy kérdés volt a zöldség-gyümölcs termékpályákon, hogy az elmúlt csaknem két év kiemelkedően magas kukorica- és olajosmag-árai láttán a szántóföldi zöldségtermesztők nem csökkentik-e a csemegekukorica és a zöldborsó termőterületét. Az emiatti ágazati aggodalmak végül nem váltak valóra, a kukoricaárak év végére bekövetkező csökkenése arra késztette őket, hogy kitartsanak az eddigi vetésszerkezet mellett. Hozzájárult ehhez az is, hogy a csemegekukoricát, zöldborsót felvásárló konzervgyárak kiszámítható szerződéseket kínálnak.

A hajtatott zöldségeket, illetve szántóföldi zöldségeket termelő gazdák mindemellett érvényesíteni tudták költségeik emelkedését az átadási árakban, egyes szegmensek - így a geotermikus energiára alapozott kertészetek - pedig akár nemzetközi szinten is komparatív előnyre tudtak szert tenni. A gyümölcsösök esetében az előző években tapasztalt alacsonyabb mennyiséghez képest bővebb volt a termés, az emelkedő önköltségek miatt azonban nem tudtak árat emelni a gazdák, és továbbra is nehézséget jelent a munkaerőhiány. 

Az utóbbi időszakban a magyarországi ültetvények területe folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ebben az ágazatban kettészakadt a mezőny: vagy marad a hagyományos léalma termesztésnél, vagy komoly beruházási költségek mellett intenzív gyümölcstermesztésbe kezd. Ez viszont a megfelelő fagyvédelmi fejlesztések nélkül meglehetősen rizikós vállalkozás lehet

- hangsúlyozta Hollósi Dávid.

Hosszú távú trend jele lehet ebben az ágazatban, hogy egyre több gyár települ Magyarországra. A szőlő-bor termékpálya helyzetét segítette, hogy erős volt a turizmus tavaly, ez támogatta az értékesítést. A visszajelzések szerint több szőlészet tudott bővülni, az orosz-ukrán háború közvetett hatásaként viszont esetenként nehézséget jelentett a palackbeszerzés. A termelők összességében 10-20%-kal tudták növelni áraikat tavaly.

Stabilizálódó gazdasági helyzet, hatékonyságnövelő beruházások

A stabilizálódó gazdasági helyzet, így a forint főbb devizákkal szembeni erősödése, az európai uniós források körüli bizonytalanságok enyhülése, a nemzetközi gázárak csökkenése és az infláció várható lassulása hatására több szegmensben már egyre kevésbé borúlátók az agrár-élelmiszeripar szereplői - mutattak rá az MKB Bank és a Takarékbank elemzői, összességében pozitív helyzetértékelést adva. Finanszírozói oldalról továbbra is úgy látják, 2023 nem a nagyszabású beruházások éve lesz. A nehéz körülmények közül vélhetően a magas kamatkörnyezet marad fenn legtovább, ez hangsúlyozza a támogatott hitelprogramok jelentőségét. Előtérbe kerülnek az energia- és a működési, termelési hatékonyságot célzó fejlesztések, utóbbival kapcsolatban esetleg a gépberuházások. Bizakodásra ad okot a szakértők szerint, hogy sok gazdálkodó, főként a kisebb termelők a tavalyi év tanulságainak hatására a korábbinál jóval nagyobb figyelmet fordítanak a költségkalkulációkra és a tervezésre. Sokaknál felértékelődött a likviditás megfelelő menedzselésének szerepe. Ahogy Héjja Csaba, az MKB Bank és Takarékbank, Agrár Elemzés, Termék- Folyamattámogatási Központjának szenior elemzője fogalmazott, 2022 volt az az év, amikor a teljes termékpálya: mind a mezőgazdasági termelői árindex, az élelmiszeripari termelői árindex és az élelmiszer fogyasztói árindex árat emelt. Az elemzők szerint 2023 első negyedévének végére meg fog állni az élelmiszerárak drasztikus emelkedése, amit aztán egy kis csökkenés is követhet.

Az élelmiszerek a következő időszakban várhatóan olcsóbbak lesznek valamivel, de arra ne számítson senki, hogy megint 3,60 lesz a kenyér

- mondta Héjja Csaba.