Nobilis Márton emlékeztetett, a 4 ezer milliárd forint értékű élelmiszerpiac 33 ágazattal rendelkezik, az előző uniós költségvetési ciklusban a Vidékfejlesztési Program keretében 469 milliárd forint támogatást kapott, a mostani hétéves ciklusban ez az összeg 750 milliárd forintra emelkedett. A hazai piaci szereplők mintegy ötöde exportál, ezek nagyrészt nagyvállalatok, amelyek a profit 80%-át viszik el és az ágazatban dolgozó munkavállalók 70%-át foglalkoztatják. Utóbbit kell bővíteni és elérni azt, hogy a minőségi magyar élelmiszerek minél több helyen jelenjenek meg Európában - vélekedett az államtitkár.
Nobilis Márton elmondta, az orosz-ukrán háború felhívta a figyelmet az önellátás fontosságára. Magyarország az élelmiszer szempontjából teljesítette ezt az elvárást, egyedül a koronavírus-járvány két éve alatt mutatkoztak kisebb aggodalmak, mint amikor a tejiparban a dobozgyártás okozott problémát. Ez felhívta a figyelmet a kapcsolódó iparágak, mint például a csomagolóipar fejlesztési szükségességére, de alapvetően a Kárpát-medence és benne Magyarország Európa egyik éléskamrájának bizonyult - fogalmazott az államtitkár.
Szlovákiában az élelmiszeripar a mezőgazdaság második pillérének tekinthető - közölte Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke. Emlékeztetett, az ágazat társfinanszírozását a szlovák állam 26,7%-ban határozta meg az elmúlt tervezési időszakban, ez az adat a jelenlegi ciklusban 37,6%-ra emelkedett, de ez is mesze elmarad Magyarország 80%-os arányától. Szlovákiában az élelmiszeripart eddig elég mostohán kezelték, és most is csak a közepes nagyságú élelmiszeripari üzemek tudnak pályázni a Vidékfejlesztési Program kiírásaira, a többieknek a gazdasági minisztérium pályázatai állnak csak rendelkezésre - mutatott rá a szakember.
Nehézséget jelent továbbá, hogy Csehszlovákia szétválása után Szlovákia területén nagyon kevés élelmiszeripari üzem maradt, az alapanyagokat kiviszik az országból, és feldolgozott termékként érkeznek vissza Szlovákiába. Nem önellátók az étolaj, a sertéshús és a baromfi tekintetében sem, az utóbbi két ágazatot most a szlovák kormány jobban szeretné támogatni - jelezte Patasi Ilona.
Fazekas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta, Romániának nagy problémát jelent, hogy szinte minden mezőgazdasági termékből importra szorul, drágán és kevés mezőgazdasági terméket termel. Nem versenyképes a feldolgozóipara, termékei szinte "labdába sem rúgnak" - értékelt a szakember. Az ország kilencmillió hektárnyi területre kapott támogatást az Európai Uniótól, ez körülbelül 16 milliárd eurót jelent, ebből tízmilliárd megy el az első pillérre, vidékfejlesztésre pedig 5 milliárd eurót fordítanak a teljes büdzséből.
A szakmai szervezetek az elmúlt években igyekeztek olyan stratégiát felvázolni, amivel a feldolgozóipart szerették volna segíteni, ennek eredménye azonban nem meggyőző - tette hozzá Fazekas Miklós, aki azt is megjegyezte, történtek próbálkozások a nagyobb üzemek pályázati lehetőségeinek kibővítésére, de az alapproblémát - vagyis a megfelelő mennyiségű és áru alapanyag hiányát - nem sikerült megoldani.
Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára a területalapú támogatásokról szólva arról beszélt, a magyar kormánynak egy célja volt az új ciklusban az uniós agrártámogatások elosztása során: a magyar gazdák a lehető legnagyobb támogatást kapják. A brexit és a közös agrárpolitika büdzséjének csökkentése mellett kellett fenntartani, vagy legalábbis megőrizni a korábbi támogatási intenzitást a magyar gazdák számára, ezt sikerült elérni - mondta a szakember.
