A következő napokban is folytatódik Európa nagy részén az a száraz és forró időjárás, amely jóformán példa nélkül való a történelemben. Július során a hőhullámok óriási károkat okoztak az agráriumban, de nemcsak Magyarországon, hanem még azokban az országokban is, ahol az öntözéses szántóföldi művelés aránya jóval magasabb, mint hazánkban - írta meg a Világgazdaság. A szárazság mellett azonban más szélsőséges időjárási jelenségekkel is meggyűlt a gazdálkodók baja, és attól lehet tartani, hogy ezeknek a kihívásoknak még nincs vége. A nemzetközi szakmai szervezetek számításai szerint az idei év az élelmiszer-termelésben a korábbi várakozásokhoz képest jóval nagyobb veszteséggel fog zárulni.
Franciaországban a legutolsó becslések szerint a júliusi kánikula és szárazság jelentős károkat okozott a kukoricában: a várakozások szerint a termés több mint 30%-a kifejezetten gyenge minőségű lesz. A terméskiesés mértéke is jelentős, ám emellett még további károkkal is számolnak a francia termelők. Az aszály miatt ráadásul jelentősen lecsökkent a folyók vízszintje, ebből kifolyólag az ország szinte teljes területén vízfelhasználási korlátozás van érvényben. Ez a gazdáknak kimondottan fájdalmas lépés, mivel így ott sem jut elegendő víz a növényeknek, ahol kiépített öntözési infrastruktúra lenne. A szárazság negatív hatásait az állattartók sem úszták meg: a legelők nagy része kiszáradt, így jelentősen nőttek a takarmányozási költségek. És hogy a helyzet még kritikusabb legyen, érkezik az újabb hőhullám Nyugat-Európába. Franciaországban ez már a harmadik olyan időszak lesz 2022 nyarán, amikor 35 Celsius-fok fölé emelkedik a hőmérséklet az ország legnagyobb részén.
A szélsőségesen száraz időjárás miatt azonban nemcsak Franciaországban van érvényben az édesvíz-felhasználás állami korlátozása, hanem Hollandiában is. Ebben az országban szintén drámai a helyzet: noha az országban az elmúlt napokban valamelyest csapadékosabbra fordult az időjárás, a csapadékhiány, így a talaj és a felszíni vizek vízhiánya továbbra is súlyos. Problémákat okoz az is, hogy a talajvíz szintje aggasztó mértékben süllyed, valamint Hollandia nyugati felében a folyók alacsony vízszintjét is meg kell említeni, mivel ennek köszönhetően a folyók egyre kevésbé képesek visszaszorítani a tengervizet, ezért a talajok sótartalma egyre magasabb. A szikesedés hosszú távon is jelentős károkat okoz a mezőgazdaságban.
Az idei nyár szélsőséges időjárásának egyik legnagyobb elszenvedője Olaszország. Az ország egyik legfontosabb vízforrásának számító Pó folyó egyes helyeken szinte teljesen kiszáradt. Az olasz hatóságok szerint a szántóföldi növényeknél és a kertészetekben 10-10%-os terméskiesést okozott az aszály. A csapadékosabbra forduló időjárásnak sem örülhettek az olaszok: a heves viharokat kísérő jégesők sokkoló pusztítást okoztak, és ott sem kímélték a szántókat, kertészeteket, ahol kevésbé volt kritikus az aszály.
Magyarországon is elmaradt a hét végén az esőzés: hiába érkezett meg a hidegfront, tovább tombol az aszály. A búzánál elkönyvelt mintegy 25%-os terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek nagy részén megsemmisült, és most már a Dunántúl termését fenyegeti. Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni. A helyzet az egész ágazatban rendkívüli, az alföldi területeken tragikus. A magyar gazdák a már ismert agrárkárenyhítési rendszeren túl egyéb segítséget is kapnak a kormánytól, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
