Hatalmas szárazság pusztít nemcsak Magyarországon, de Európa, valamint a világ számos pontján, és úgy tűnik ez az aszályos időszak most már évről évre egyre keményebb lesz, és egyre nagyobb kihívások elé állítja majd az egész emberiséget. A változó körülmények a hazai kertekben is megmutatkoznak, hiszen egyre több olyan növényre lesz szükség, amelyek jól tűrik a szárazságot, illetve a hosszabb csapadékmentes időszakokat. A díszkertekben már most számos szárazságtűrő évelő kapott helyet, így például egyre többen ültetnek izsópot, cickafarkat, kokárdavirágot, különböző varjúháj fajtákat, de a sudárzsálya is sok helyen megtalálható már, ráadásul méhlegelő - tájékoztatta az Agrárszektort Megyeri Szabolcs.

A szakember elmondta, a kertet, haszonkert és díszkert szempontjából érdemes vizsgálni, előbbit tekintve is látszik, hogy most igazán erősen teret nyernek a szárazságtűrő, fény- és melegigényes fajok. Sok kertben látni már fügét vagy gránátalmát, amelyek pár éve még fagyérzékeny cserjék vagy kis fák voltak, és az ország sok részében csak takarással voltak képesek túlélni a magyar telet, ma már azonban egyre több helyen látni szabadföldbe ültetett példányokat. Szintén újdonságnak számít, hogy a hazai klímán sikerrel tenyésző vadgyümölcsök, mint amilyen a galagonya, som vagy a bodza is egyre több kertbe kerülnek be, mivel viszonylag gyorsan fejlődnek, így a szárazsággal szemben is hamarabb ellenállóvá válnak. Évelők közül is hangsúlyosabb lehet a rozmaring, és az eddig fagyérzékeny fajok, így előtérbe kerülhet a cickafark, a zsálya, a levendula több változata is. A sziklakerti évelők, a szárazságtűrő fűszer- és gyógynövények is nagyobb számban jelenhetnek meg, ahogyan a szárazságtűrő díszfüvek is, mint a csenkeszfélék nagy része - tudatta lapunkkal a kertészmérnök.

Az, hogy ezeket az aszályos időszakokat, hogyan vészelik át a növények sok tényezőtől függ, nem csupán a nyári csapadéktól, hiszen egy száraz tél és tavasz után, mint amilyen idén is volt, már öntözés mellett is nehezebben tűrik majd a növények a nyári forróságot és szárazságot - hangsúlyozta Megyeri Szabolcs. Az évelők esetén a legegyszerűbb a helyzet, hiszen számtalan olyan faj, fajta akad, ami nagyon jó szárazságtűréssel rendelkezik. Válogathatunk a szárazságot hosszabb-rövidebb ideig toleráló cserjék közül is, mint a nyáriorgona, a borókák, a cserszömörce, a borbolyák, a japán szentfa, a madárbirsek, a szárnyas kecskerágó, a fagyal, a kékszakáll vagy a téli jázmin.

Az biztos, hogy már most érzékelhető a változás a magyar kertekben. Az edényes növények közül például nagy népszerűség övezi az enciánfát és a leandert, de egyre gyakoribb az üröm, a hamvas és a tollas cipruska is, vagy az apró termetű sárga pipitér, a tengerparti pázsitszegfű, a pünkösdi szegfű, a szürke kutyatej, sőt a szürkés lombú kerti pálmalilimokon túl már tarkalevelű változatokkal is találkozhatunk a kertekben - közölte a szakember. Hozzátette, az egyéni igény, az aktuális divathatások mellett kiemelkedően fontos szerepet kap a klíma, valamint az időjárási adottságok is. Így, ha maradnak a jelenlegi időjárási feltételek, még inkább át fog alakulni a kertkultúra, és új fajok jelenhetnek meg nagyobb számban a magyar kertekben is.

Megyeri Szabolcs az Agrárszektornak beszélt arról is, hogy a hosszú ideje tartó szárazság során is vannak lehetőségek, amelyekkel növényeink számára könnyebbé tehető ez a nehéz időszak. Mint mondta, a lényeg a prevenció, vagyis az előre gondolkozás és az előzetes intézkedések megszervezése. A szakember szerint az alábbiakra érdemes odafigyelni: 

• Először is, amennyiben van rá lehetőségünk, érdemes tárolni az esővizet, de ha megoldható, vízgyűjtőket is elhelyezhetünk a kertben, később nagy szükség lehet rá. 
• A növények takarása is megfelelő módszer lehet, hiszen ha letakarjuk a talajfelszínt agroszövettel, vagy mulccsal, akkor máris nehezebben szárad ki a növény gyökérzete körüli talaj. Érdemes a növény körül a kisebb, könnyebben kezelhető gyomokat életben hagyni, ezzel is tovább megőrizhető a talaj nedvességtartalma. 
• Figyeljünk arra, hogy a veteményesben ne hagyjuk szabadon a talajt, ültessünk zöldtrágyanövényt vagy takarjuk. 
• Minél kevesebb részt takarjunk le járólappal, vagy betonozzunk le a kertben, ezek a felületek ugyanis nem képesek a vízelvezetésre és ha leesik a csapadék, kénytelen lesz gyorsan eltávozni, így sokszor a szomjazó növényeink csak egy kis hányadát kapják meg a lesett vízmennyiségből. Ha a kertet növények borítják, a gyökereik képesek elvezetni a lehulló csapadékot, és nekünk sem kell kis árvizektől, belvizektől tartanunk a környezetünkben.
• A rendszeres öntözés is fontos. Ha a növényeink rendszeresen, kisebb adagokban kapnak öntözővizet, sokkal inkább képesek megerősödni, mintha csak ritkábban, ám nagyobb mennyiségben kapnának. A rendszeres öntözés hatására jobban megerősödhetnek, kevésbé lesznek betegek, így a szárazabb időszakoknak is jobban ellenállnak.