Több évtizede nem volt akkora aszály Magyarországon, mint az idei, sorra dőlnek meg a negatív vízszintrekordok, a Tiszántúl tele van elszáradt szántókkal és a gyümölcstermés is érezhetően gyengébb a korábbi évekhez képest. Abban alapvetően semmi furcsa nincsen, hogy itthon száraz a nyár, az idei év azért extrém, mert április óta - a Dunántúl kivételével - egészen augusztus végéig nem esett eső. Ráadásul a szokásosnál melegebb is van. A problémák azonban már jóval korábban kezdődtek: Apáti Ferenc, a FruitVeB zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet elnöke szerint nem néhány hónapos, hanem egyéves csapadékdeficitről beszélünk, hiszen a tavalyi száraz nyár után ősszel és télen is kevés csapadék hullott - írja a hvg.
Fájdalmas időszak vár a magyar vásárlókra, termelőkre: nincs mese, erre fel kell készülni
Itthon a zöldségültetvények mintegy 80 százalékát öntözik, ez az arány a gyümölcsök esetében azonban már csak 25 százalék körül van, a szántóföldi növényeket pedig hagyományosan nem szokás locsolni, mert a talajból szívják fel a szükséges vizet. Vannak olyan gyümölcsök, amiket például nem is lehet költséghatékonyan öntözni: ilyen a diófa is, melynek a gyökerei olyan mélyen vannak, hogy csak a gyakori, áztató eső éri el, a jellemzően domboldalon termesztett szőlőhöz pedig technikailag nehéz eljuttatni a vizet. A szántóföldi növények esetében még nehezebb védekezni a szárazsággal szemben, ugyanis a 40 fokos hőségben a növények akár 50 fokosak is lehetnek, a jóval hidegebb víz pedig megégeti a növényeket. AZ pedig lényegében kivitelezhetetlen, hogy éjszaka öntözzenek. Apáti Ferenc szerint a zöldségeknél a legkisebb a kár, és bár itt is számít áremelkedésre, sokkal nagyobb problémákba ütköztek a hazai gyümölcstermesztők.
Itt az újabb áremelés: drasztikusan drágulnak ezek az élelmiszerek a magyar boltokban
Az epertermelők különösen nagy bajban voltak idén, hiszen ez az egyik legvízigényesebb hazai gyümölcsünk. Éppen ezért gyakran fóliasátorban, csepegtetőcsővel folyamatosan öntözve termesztik. A málnánál és a dinnyénél az aszályon kívül az extrém hőség tizedelte a termést. A folyamatosan tűző nap gyakorlatilag rásütötte a növekvő málnaszemeket a hajtásokra, az UV-sugarak fehér foltokat égettek a gyümölcsre, a dinnyetermés egy része pedig megsült a kánikulában. Az almánál pedig különösen rossz a helyzet. Apáti Ferenc, mint mondta, minden idők leggyengébb termése lesz az idei - ezt több termelő is ugyanígy látja. Bár van még pár hét a szüretig, azt tapasztalják, hogy az alma nagy része már lepotyogott.
Az őszi szüreten valamelyest fognak segíteni az elmúlt napok esőzései és a várható őszi csapadék. Ezt tapasztalták a szőlősgazdák is: miközben a korai érésű fajtáknál, mint például az Irsai Olivér és a muskotályos akár ötven százalékos kiesés látható, addig a vörösborok kedvelői kicsit nyugodtabbak lehetnek. A cabernet-t és a kékfrankost ugyanis ősz közepén szüretelik, így azoknál ennél kedvezőbb termésátlagra számítanak. A szántóföldi növények közül a kukorica sínylette meg a legjobban az idei aszályt, egy gazda földjein gyakorlatilag egyáltalán nincs termés
- írja a lap.
Színt vallott a balatoni borász: lerántotta a leplet a magyar szőlőről
Sok gazda a menthetetlen termést látva úgy döntött, hogy inkább lesilózza azt és zöldtakarmányként értékesíti. Az aszálykár mintegy egymillió hektárt érintett, a kelet-magyarországi napraforgótáblák pedig borzasztó képet mutatnak: mintha tűzvész pusztított volna rajtuk. Ez a növény a kukoricánál sokkal jobban bírja a meleget és a szárazságot, de még ennek ellenére is körülbelül 50 százalékos a terméskiesés. A gabonafélék, mint például a búza és az árpa egész jól megúszták az aszályt, mivel azokat ősszel vetették el, így a tavalyi csapadékmennyiségből túléltek és már a legnagyobb kánikula előtt le lehetett őket aratni.
Ami még nagyobb gond lehet, hogy ez a szárazság a jövő évi termésre is hatással van, hiszen emiatt a gyümölcsfák kevesebb virágot hoznak majd tavasszal, így akkor is gyenge terméssel kell számolni. Fajtától függően nyár végén-kora ősszel zajlik a rügydifferenciálódás, vagyis a fa ilyenkor „dönti el”, hogy egy friss hajtás termőrügy lesz-e vagy nem. A sok hónapos szárazságtól legyengült növényeknek nincs elég tartalékuk ahhoz, hogy több energiát igénylő termőrügyeket növesszenek. Ugyanez elmondható a szántóföldi növényekről is: egy Békés megyei gazda elmondása szerint a jövő év akkor lenne menthető, ha tavaszig 500 mm csapadék esne, de ez az elmúlt évekből kiindulva ez nem túl valószínű.
