A magyar haltermelők már évek óta küzdenek a szárazság-okozta vízhiánnyal. Ez a folyamat eddig elsősorban a dunántúli területeket érintette, idén azonban már térségünkben, a Tiszántúlon is egyre nagyobb gondot jelent a tógazdaságoknak - mondta a hirek.unideb.hu-nak Fehér Milán, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai Laboratóriumának vezetője. A dunántúli völgyzárógátas halastavakkal szemben a Tiszántúlra elsősorban a körtöltéses tórendszerek a jellemzők. A völgyzárógátas rendszerben a tavakat külső vízfolyás látja el vízzel, míg a körtöltéses tógazdaságok esetében mesterséges csatornákon keresztül jut el a vízutánpótlás a halastavakba.
Súlyos szabályszegés a magyar horgásztavon: eljárást indított a hatóság
A vízszabályozás a körtöltéses rendszerben az egyszerűbb, így a vízellátás sokkal kiegyenlítettebb. A Kőrösök és a Tisza vízállása azonban most rekord alacsony, nehezen tudják ellátni a tógazdaságokat. A haltenyésztők ilyen időjárási körülmények között vagy az extenzív tenyésztést helyezik előtérbe, tehát ritkább népesítéssel, kevesebb halat helyeznek ki és a meglévő vízkészletekkel gazdálkodnak, vagy intenzívebb technológiákat vezetnek be és a halak tápos etetésével, a víz levegőztetésével és a tavak vizének keringtetésével próbálják a tenyésztés ütemét tartani. A gyors párolgás okozta alacsony vízállás hatására a halastavakban megjelenhetnek a különböző halbetegségek, nő a madárkár és a halak növekedése is lelassul. Hazánkban a tógazdasági haltermelés 80 százalékát a ponty adja, emellett a busa és az amur a meghatározó.
- tette hozzá Fehér Milán.
Megtudtuk: komoly vízgazdálkodási beruházások jönnek Magyarországon
A Halbiológiai Laboratórium vezetője kifejtette: ezek a fotoszintetizáló szervezetek a nappali órákban, miközben rohamosan fejlődnek, növelik a tavak oxigén-koncentrációját, azonban éjszaka hatalmas mennyiségű oxigént vonnak el más élőlényektől és a hajnali órákban kritikusan alacsony oldott oxigén-koncentráció alakulhat ki, amely végzetes a halak számára. Fehér Milán, mint mondta, az oxigénhiányos, felmelegedő tavakban a halak csak vegetálnak és a szakembereknek minden esetben be kell avatkozniuk. A haltermelés ilyen körülmények között nem hatékony, nem fejlődnek az állatok. A tórendszerek vízutánpótlása sok esetben nem megoldott, nem állnak rendelkezésre a régi öntöző csatornák, a patakok, kanálisok és vízerek kiszáradtak. Ez az év kritikus a halgazdaságok számára is. A DE MÉK szakembere szerint a problémára részben megoldást jelenthet a nyári, ritkító halászat, amely során a tóban nevelt állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák. Az aszályos időjárás hosszútávon mindenképp kihat a halastavi termelésre és jelentősen befolyásolja az ágazat hatékonyságát a következő tenyésztési ciklusban.
