Az idei aszály Európa számos térségét érintette, de kevésbé volt súlyos, mint a 2022-es – nyilatkozta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Világgazdaságnak. Bár pontos termésadatok még nem állnak rendelkezésre minden országban, az aszály jelentős károkat okozott többek között Magyarországon, valamint Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában, de a déli országok egyes régióiban, például Olaszországban és Spanyolországban is. Hazánkban különösen az őszi gabonafélék, a kukorica és az olajos magvak termése csökkent, ami néhány mezőgazdasági termék felvásárlási árának emelkedését eredményezte, bár európai szinten ez a hatás nem minden terménynél jelentkezik.

Aggasztó hírek érkeztek: több ország nemzeti katasztrófát hirdetett

A szakértők szerint az éghajlatváltozás egyértelműen szerepet játszik a helyzet súlyosbodásában.

A hosszú távú hatásokra is figyelmeztetett a szakértő, hangsúlyozva, hogy az aszály miatt a termés volatilitása csökkentheti a termőterületet, ezáltal tartósan mérséklődhet a mezőgazdasági termelés. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője kifejtette, hogy az agrárium időjárási függősége akár jelentős mértékben befolyásolhatja a GDP-t: Magyarországon a mezőgazdaság aránya a GDP-ben körülbelül 4%, de a növekedést akár 1 százalékponttal is gyorsíthatja vagy lassíthatja az időjárás alakulása.

Forradalmi javaslat született, így oldanák meg a magyar gazdák problémáját

Be kell néznünk a föld alá is, hogy megtaláljuk a megoldást az aszályok és árvizek problémájára.

A kedvezőtlen időjárás közvetett hatásai között fontos kiemelni, hogy a csökkentett termést gyakran importtal kell pótolni. Ez növeli a fogyasztói árakat és csökkenti a gazdasági teljesítményt, különösen akkor, ha az időjárás más régiókban is alacsonyabb hozamot és magasabb árakat okoz. Az élelmiszerárak emelkedése rontja a vásárlóerőt, ami a fogyasztás csökkenéséhez vezethet. Molnár Dániel szerint az időjárás az energiapiacra is hatással van. Míg a száraz, napos idő kedvez a napenergia-termelésnek, technológiai és tárolási korlátok miatt ez problémákat okozhat. Ezzel szemben az alacsony vízszint csökkenti a víz- és atomerőművek termelését, a kieső igényt pedig gyakran fosszilis energiahordozókkal kell pótolni, ami magasabb árakhoz és nagyobb környezeti terheléshez vezet. A szárazság a vízi szállítást is nehezítheti, forgalmat terelve közútra vagy vasútra. Az energiakapcsolatok enyhíthetik a hatásokat, de ha ez nem valósul meg, az áramárakban szélsőséges ingadozásokat tapasztalhatunk.