Ide-oda pattog a labda a szakértők, a szervezetek és a civilek között is, hogy beláthatatlan következményei lennének annak, ha átgondolatlan, eszetlen erdőirtásba kezdenének itthon - és ez így van. Csakhogy ez nem teljesen fedi a valóságot. Már az elején fontos kiemelni (ahogyan a Pilisi Parkerdő Zrt. is tette), hogy a kormányrendelet kizárólag vészhelyzet esetére készült.
A fakitermelésre vonatkozó rendkívüli szabályok akkor lépnek életbe, ha az energiakrízis eljut arra a szintre, amikor a lakossági és közületi tűzifaigényt már nem tudják a korábban tervezett fakitermeléssel biztosítani. Amennyiben ilyen vészhelyzet nem következik be, a hazai erdőgazdálkodás - benne a fakitermelés - az eredeti 2022-es tervek szerint zajlik.
Mit tartalmaz pontosan a rendelet?
A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. Korm. rendelet értelmében
- lehetővé vált a tarvágás valamennyi védett erdőnkben - nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, természetvédelmi területeken;
- megengedetté vált a fakitermelés védett élőlények kíméletét szolgáló időszakban;
- megszűnt az őshonos fák újratelepítésének követelménye védett területen;
- nem kell kivárni a tölgy- és bükkerdők erdőterv szerinti vágáskorát, akár húsz évvel korábban is sor kerülhet erre;
- korlátozás nélkül lehet faanyagszállításra szolgáló utakat vágni az erdőben.
Drámai a helyzet Európában: rekordnagyságú tüzek pusztítottak az erdőkben
A fent leírtak valóban aggályosak, hiszen az erdők szerepe rendkívül sokrétű és felbecsülhetetlen értékű. Hogy néhányat említsünk, a fák megkötik az üvegházhatású szén-dioxidot, mérséklik a légszennyezést, segítenek a termőtalajok védelmében és hozzájárulnak a talajképződéshez, biztosítják a kedvező mikroklímát és még sorolhatnánk hosszasan. Ugyanakkor, mint lapunkkal közölték, a kormányrendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz, amely lehetőségek alkalmazását továbbra is független hatóság ellenőrzi, védett területeken a természetvédelmi hatóság is, így az erdők természeti értékei nem sérülhetnek. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet, mert a meglévő jogi kereteket a rendelet alapként kezeli. Tehát az intézkedéseket vészhelyzet esetén, hatósági kontroll mellett, a hazai erdőgazdálkodás szakmai elvei és fenntarthatósági gyakorlata alapján alkalmazhatják az erdőgazdálkodók.
Lejárt a hagyományos húsok ideje? Teljesen megváltozhat az egész élelmiszeripar
Nyílt levél és petíció
Számos nagy szervezet, például a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a 10 millió Fa Alapítvány, a Greenpeace Magyarország és a Levegő Munkacsoport fogott össze és írt nyílt levelet a miniszterelnök és a kormány számára, hogy kérjék az új fakitermeléssel kapcsolatos szabályok módosítását. Mint írják:
Tisztában vagyunk azzal, hogy faanyagra és tűzifára szükség van, azonban ez nem járhat védett erdők letarolásával, a jövő nemzedékek erdővagyonának túlhasználatával! Felhívjuk figyelmét arra is, hogy az Ukrajnában zajló háború nem önmagában, hanem az energiaellátásunkkal kapcsolatos rendszerszintű problémák felerősítésével okoz energiaellátási bizonytalanságot, melynek oka a megújuló energiaátmenet lassúsága és az energiahatékonysági beruházások elégtelensége. A rendeletben szereplő intézkedések nem alkalmasak az abban megfogalmazott célok elérésére és esetenként közvetve sem szolgálják annak megvalósítását.
Durva bírság jár ezért a magyar kertekben: sokan nem is tudják, pedig tilos
Azt, hogy az erdők védelme mennyire jelentős, a Pilisi Parkerdő az alábbit mondta lapunknak:
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát hosszú távon érdekünk fenntartani, hiszen az erdő szolgáltatásaira nemcsak jövőre, hanem 50-100-200 év múlva is számítunk. És ez nem csak a faanyagra igaz, hanem a klímavédelmi, vízvédelmi, természetvédelmi és egészségvédelmi szolgáltatásokra is.
Hozzátették, hogy a vészhelyzeti rendelkezések kiemelt célja az akác faanyag hasznosításának elősegítése, mivel az akác tűzifa szükség esetén nyers állapotban is jól használható. A rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy az aszály miatti kemény talajon meg lehessen kezdeni a faanyag szállítását, ami egy-két hét nyereséget jelent augusztusban, továbbá lehetőséget nyújt arra is, hogy az enyhe telek miatt puha, nem terhelhető talajt az eredetileg előirányzott időszakban jobban kíméljük. A fakitermeléssel érintett területek újraerdősítéséről az erdőgazdálkodó gondoskodik, a természetvédelmi szervezetekkel egyeztetett módon.
Hihetetlen, de igaz: így próbálnák megfékezni az erdőtüzeket a jövőben
Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója rámutatott arra, hogy a Pilisi Parkerdő 65.000 hektáron gazdálkodik a főváros és tágabb térségében, működési területükön jelenleg 11 millió köbméterre tehető az erdők élőfakészlete, mely minden évben 267 ezer köbméterrel növekszik. Évente átlagosan 180-190 ezer köbméternyi faanyagot hasznosítanal, melynek több mint 50%-a lakossági tűzifa. A Parkerdő is tapasztalta a nyáron megnövekedett lakossági tűzifaigényt, amit a fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően ki is fog tudni elégíteni.
A vezérigazgató pedig felhívta a figyelmet arra, hogy:
Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy a kormányrendelet, amely egyébként nem utasításokat, hanem csak energiavészhelyzetben alkalmazható lehetőségeket tartalmaz, nem változtatja meg a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási gyakorlatát. Tevékenységünk célja továbbra is a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás. Fontos azonban tudni, hogy Magyarországon a faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk. Évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatóak, így tudunk több faanyagot szükség esetére elérhetővé tenni úgy, hogy magát az erdőt, mint Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetjük.
