Az idei, nagyon gyenge termés mögött álló okok sokrétűek, és részben pontosan nem is beazonosíthatók. Már tavasszal, a virágzás időszakában azt tapasztalták, hogy az extenzívebb művelési rendszerű (jellemzően MM106- vagy erősebb alanyú), öntözetlen ültetvényekben gyenge a virágzás, míg az intenzív, öntözött ültetvényekben (mely azonban csak a hazai almatermő felület negyede) fajtától függően közepes-jó a virágzás mértéke. A gyenge virágrügy-berakódottság és -kondíció okai nehezen megfejthetők, de valószínűsíthetően a tavaly nyári és őszi aszállyal vannak összefüggésben, miközben a tavalyi termésterhelés sem volt nagy: gyenge közepes termést (520 ezer tonna) szüreteltek - írja a FruitVeB.
Idén tavasszal a jelentősebb fagykárok elkerülték az almaültetvényeket, bár az almatermő felület ¾-ét adó észak-keleti országrészben a húsvétot követő három napban, vagyis a virágzáskezdetet megelőző héten voltak jelentős, mínusz 2-6 °C közötti lehűlések. Mint később bebizonyosodott, ezek az éjszakai fagyok nem is elsősorban drasztikus és jól látható virágkárokat okoztak, hanem látens módon rontották a terméskötődést, és nagyon jelentős júniusi tisztuló hullást eredményeztek. Ezekre a folyamatokra valószínűleg már nagyon jelentős, további negatív hatást fejtetett ki - a gyakorlatilag tavaly nyár óta tartó - jelentős csapadékhiány. A negatív időjárási hatások együttes eredője az lett, hogy mára mindössze 300-350 ezer tonna közötti termésben reménykedhetnek.
Meglepő, ami az almával történt idén Olaszországban: ennek most örülhetnek a gazdák
Nagyon fontos összefüggés (amit most már több éve tapasztalnak), hogy az intenzív művelési rendszerű, öntözött, magas technológiai színvonalú ültetvényekben most is általában kielégítő vagy jó a termés, míg az extenzívebb, öntözetlen vagy alacsonyabb technológiai színvonalon művelt ültetvényekben többnyire gyenge a termés. A termés hasznosítási irány szerinti megoszlása még csak relatíve tág intervallumban adható meg: jelenlegi becslések szerint az idei termésből mindössze 170-190 ezer tonna lehet a sűrítménycélú léalma, 20-40 ezer tonna az egyéb feldolgozóipari szegmensbe kerülő ipari alma, 100-120 ezer tonna az étkezési alma. Jelenleg nagy bizonytalanság van abban, hogy a várható termésből mennyi lesz az étkezési és az ipari alma, ami a következő okokra vezethető vissza:
A hőség és az évszázados aszály miatt a gyümölcsméretek most még sok ültetvényben elmaradnak az ilyenkor szokásostól. A gyümölcsméretek szüretig történő alakulása, ami jelentősen összefügg az időjárás későbbi alakulásával, fogja eldönteni, hogy mennyi alma éri el a 65-70 mm-es méretet, vagyis az étkezési minőség alsó határát. Nagy bizonytalansági tényező, hogy mekkora lesz a szüret előtti - egyébként bizonyos mértékig természetes folyamatnak tekinthető - gyümölcshullás mértéke. Joggal lehet attól tartani, hogy a tavaszi fagyok, a hőség és az aszály miatt az átlagosnál akár jóval erőteljesebb gyümölcshullás következik be, ami csökkenti az étkezési alma és növeli az ipari alma árualapot.
Több száz milliárdos kár a magyar földeken: ez lehet a megoldás az aszály ellen
A léalma árak kedvező alakulása esetén a gyengébb étkezési minőséget képező tételek a feldolgozóiparba vándorolhatnak, csökkentve az étkezési árualapot. Jelenleg úgy tűnik, hogy az elszabaduló energiaárak miatt sok termelő nem kíván hűtőtárolóban almát betárolni. A kérdés, hogy a hűtőkapacitásokkal rendelkező TÉSZ-ek és kereskedő vállalkozások mekkora mennyiséget vesznek át tárolásra ebből a szegmensből és mennyi kerül esetlegesen ezekből a tételekből is a feldolgozóiparba. A tárolással összefüggő bizonytalanságot tovább fokozza, hogy a jelentős csapadékhiány miatt valószínűsíthetően kedvezőtlen volt a fák, illetve a gyümölcs kalcium-felvétele, ami pedig - akár jelentős mértékben - ronthatja a tárolhatóságot. A fenti bizonytalanságok miatt még nehezen becsülhető az étkezési és ipari alma megoszlása.
Az bizonyos azonban, hogy akárhogyan is alakul a helyzet, az ipari alma mennyisége mindössze a hazai feldolgozó kapacitás (kb. 450 ezer tonna) szűk felére lesz elegendő. A folyamatok kedvező alakulása esetén az étkezési alma mennyisége szűken elegendő lehet a hazai piac ellátására, de mindez csak az almaszüret végére lesz pontosabban látható. A piaci folyamatokat jelentős mértékben befolyásolni fogja az európai almatermés alakulása: az EU szintjén összességében jó termés várható (12,2 millió tonna), melyből meghatározó lesz Lengyelország a 4,5 millió tonnás termésével
