Kína nyugati termőterületein, köztük Shaanxi és Gansu tartományokban sok almatermesztő a gyenge jövedelmezőség miatt már tavaly kivágta az almafákat, és ennek megfelelően továbbra is csökken az almaültetvények területe. Ágazati jelentések szerint az elmúlt két évben az északi almatermelő tartományokban, például Hebei, Henan és Shandong tartományokban is előfordult, hogy almafák kivágására került sor. Más jelentések szerint Shaanxi északi régióiban több idős ültetvényt kivágtak, és új fajtákkal telepítettek újra, de ezek az új telepítések még nem fordultak termőre - írja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Az alma alacsony jövedelmezősége mellett az is sújtja a szektort, hogy sok gyümölcstermesztő kezd kiöregedni és már képtelen a gyümölcsösöket ellátni, megművelni. A Shandong tartománybeli Weihaiba tett tanulmányút során kiderült, hogy ebben a régióban a legfiatalabb gyümölcstermesztők is 60 évesek. Az almatermesztés jelentős fizikai munkát igényel, mert Kínában a gazdák növényvédelmi célzattal még mindig azt a gyakorlatot folytatják, hogy minden egyes almát egyenként zacskóznak be a fákon.
Egy nagy területű, Weihai melletti almaültetvény tulajdonosa elmondta, hogy a munkaerőköltségek jelenleg a teljes termelési költség közel felét teszik ki. Arról is beszámoltak, hogy a hagyományos termőterületeken néhány gazda gabonafélékkel, például kukoricával helyettesítette az almatermést. A kínai kormány a nemzeti élelmiszerbiztonsági politika jelenlegi irányvonala szerint visszatartja a gazdákat a gyümölcsösök bővítésétől, és a gabonatermesztést ösztönzi. Egy 500 mu (33 hektár) szerződéses földterülettel rendelkező Weihai melletti almatermelő szerint a helyi kormány korábban támogatást nyújtott magánszemélyeknek vagy magáncégeknek, hogy földterület-átruházás révén összevonják az almaültetvényeket, és segítette az elaprózódott birtokok tulajdoni koncentrációját. Ezeket a támogatásokat már egy éve nem nyújtják.
A hagyományos almatermesztő körzetekben egyre nagyobb területeken telepítenek a kínai egyetemek által kifejlesztett vagy más országokból behozott új almafajtákat, amelyek új alternatívákat jelenthetnek a fogyasztók számára a döntően Fuji által dominált piacon. Jelenleg a hazai alma több mint 75 százalékát a Fuji fajta teszi ki, amelyet több mint 40 éve kezdtek el termeszteni.
A legtöbb almát, beleértve az új fajtákat is, októberben szüretelik, a korai érésű fajták, mint például a júliusi Gala, csak igen korlátozott mennyiségben kerülnek piacra. A magas költségek és a munkaerőhiány miatt a legtöbb magáncég olyan modern termelési technikákat kezdett el alkalmazni, amelyek sűrű tőtávon és széles sortávon alapulnak (sövényszerű művelés), mert ezek lehetővé teszik a gépi művelést. Ágazati források azt is megjegyzik, hogy az almatermesztés helyi gyakorlatából fokozatosan el fog tűnni a gyümölcsök munkaigényes szemenkénti bezacskózása.
A gyümölcsfogyasztás Kínában a jobb ellátásnak és a meghosszabbodott szezonnak köszönhetően tovább nőtt. A Kínai Népköztársaság statisztikai évkönyve szerint az egy főre jutó friss gyümölcs- és dinnyefogyasztás 2021-ben 55,5 kilogramm volt, ami 8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Emellett a kínai fogyasztók egyre igényesebbek a gyümölcsök tulajdonságaira, különösen az ízre (édesség és zamat) és a frissességre. A kínai fogyasztók egyre kevésbé érdeklődnek a Fuji alma iránt, amely pedig évtizedekig uralta a hazai almatermesztést. Az új fajták hiánya korlátozta a hazai almafogyasztás növekedését, sőt, az alma más gyümölcsökkel, például a citrusfélékkel van komoly versenyben, ahogy a hazai termelés és a fajták is fejlődnek. A citrusfélék 2021-ben már megelőzték az almát, és a Kínában fogyasztott mennyiség alapján az első számú gyümölcsökké váltak. A hazai termeléshez képest Kína almaimportja marginális. Az importált alma az új ízek (fajták) iránti fogyasztói kereslet kielégítésére és/vagy prémium minőségű termékként szolgál.
