Az nyilvánvalóan látszik, hogy a helyzet súlyos, nemcsak hazánkban, de egész Európában is. Augusztus közepén az ország területének 81 százalékán volt súlyos vagy nagy fokú aszály. A kárenyhítési rendszerbe augusztus 15-ig 1 millió 138 ezer hektárra jelentettek aszálykárt a termelők, ami a korábbi években bejelentett terület csaknem hétszerese. Ez a szám a következő hetekben tovább fog növekedni. Az elmaradó termésátlagok mellett vannak olyan területek, elsősorban az Alföldön, ahol kukoricából és napraforgóból egyáltalán nem lesz mit betakarítani - mondta Nagy István az Indexnek.
Az agrárminiszter hozzátette, hogy természetesen volt már aszály Magyarországon, sőt, súlyos aszály is, olyan még sosem fordult elő, hogy az ország bizonyos területein egyáltalán ne lett volna termés - és éppen ez az, ami sokkoló. Az egész kontinensen mondhatni, hogy katasztrofális a helyzet, hiszen Európa termőterületeinek 46%-át érinti a pusztító szárazság. Ugyanakkor nemcsak a földeken, hanem a vizeknél is egyre aggasztóbb a helyzet: a Dunán az Ínség-szikla, a Tiszán a szolnoki török híd megjelenése nem sok jót jelez, az elmúlt száz évben nem volt példa ekkora vízhozamcsökkenésre az országban, Olaszországban pedig a Pó folyó kiszáradt.
Nagy a baj: sorra száradnak ki a halastavak Magyarországon
Óriási összegeket oszt ki a kormány a károk enyhítésére
Jelenleg 12,5 milliárd forint áll rendelkezésre a kárenyhítésre a gazdák és a magyar állam befizetéséből. Mindig a termelési szezon végén összesítjük a kárbejelentéseket, és azt követően tudunk döntést hozni arról, szükség szerint mennyiben tudja a magyar kormány kiegészíteni ezt a kárenyhítési alapot. Rendkívül felelőtlen és hangzatos kijelentések hangzanak el ellenzéki politikusok szájából, hogy ötszázmilliárd vagy ezermilliárd forinttal szükséges kiegészíteni a kárenyhítési alapot. Nem lehet olyan reményt táplálni a gazdálkodókban, amit aztán nem tudunk megvalósítani
- fogalmazott Nagy István.
Megemlítette azt is, hogy a legfontosabb feladat az, hogy a talpon maradásukat tudják segíteni. Lehetővé kell tenni, hogy az őszi vetés időben mindenhol a földbe kerüljön, hogy a jövő évi aratást jó reménységgel tudják várni. Megjegyzendő az is, hogy nemrég felállt Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs többlépcsős intézkedéssorozatról döntött: 15 ezer eurónak megfelelő összeggel segíti a kisüzemi pályázat a legkisebb gazdálkodókat, a nagyobb gazdálkodókat hitelprogrammal és hitelmoratóriummal segítik, az állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adnak, és felgyorsítják a biztosítók aszálykár-kifizetését. Nagy István kiemelte, hogy a támogatások azért is fontosak, hogy a gazdákat levegőhöz tudják juttatni, hogy ha dönteniük kell aközött, hogy takarmányt vegyenek az állataiknak vagy hitelt fizessenek, akkor ne azt válasszák, hogy levágják az állataikat.
Fontos bejelentést tett Nagy István a népszerű pályázatról: ez rengeteg gazdát érint
A lakáskölcsönök esetében a bankok a hitelmoratórium alatt pluszköltségeket számoltak fel az adósoknak. Így talán nem meglepő módon, tarthatnak attól, hogy hosszú távon a gazdák is rosszabbul járhatnak, mintha most fizetnének. Az agrárminiszter azonban megerősítette, hogy nagyon szigorúan ellenőrizni fogják, hogy ez ne történhessen meg. A Bankszövetséggel erről külön tárgyalást folytatnak, és Nagy Márton miniszter úr a részleteket erről pontosította a bankokkal. Ilyen téren a gazdák érdekeit messzemenőig szem előtt tartják. Azon is dolgoznak, hogy tudjanak a friss hitelt felvevőknek támogatott kölcsönt biztosítani. Emellett a kérődző állatot tartó mezőgazdasági termelőknek előkészítettek egy támogatási programot, létrehoztak egy 3 milliárd forintos keretet, az érintett állattartók az ország bármely részéről csatlakozhatnak.
Mi vár a magyarokra?
A hosszú-hosszú hetek óta tartó kánikula és csapadékmentesség miatt óriási a szárazság az egész országban, átlagban a talaj felső 30 centimétere például teljesen kiszáradt. Az életet adó csapadék pedig nagyon hiányzik. Ha végre jönne egy tartósabb csapadékos időszak, azért is lenne "megváltás", mert meg lehetne indítani az őszi talaj-előkészítő munkálatokat és a vetést, hiszen a jövő záloga ekkor kerülhet a földbe. Köztudott az is, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok és a háború miatt az élelmiszeripar is akadályok előtt áll, de Magyarországot nem fenyegeti élelmiszerválság, az export viszont csökken: egy átlagos évben 5,4-5,6 millió tonna búza terem Magyarországon, idén 3,9 millió tonnát arattak a gazdák. Emberi fogyasztásra és az állatok takarmányozására egy évben 2,5 millió tonnát használnak fel, a kormány naponta nyomon követi a hazai gabonakészletet, és csak a magyar szükséglet fölötti részt engedi ki az országból.
Egekben az élelmiszerárak Európában: durván megdrágult az emberek élete
Ami a sok rossz hír közül egy kis jóval is szolgálhat, hogy nemzetközi szinten már megállt az élelmiszerárak növekedése, a piac most kivár, figyeli az energia-veszélyhelyzet okozta helyzetet, hogy lesz-e elég olaj, üzemanyag, áram a termeléshez. Nagy István kiemelte: a magyar mezőgazdaság képes ellátni a lakosságot. Ez pedig azért is különösen fontos, hiszen bizonyára már mindenki észrevette, hogy folyamatosan drágulnak az élelmiszerek itthon is, a görögdinnye már olcsóbb, mint a burgonya.
Ami végtelenül jó hír, hogy végre megindult Ukrajnából a gabonaszállítás. Tizenhat hajó már elhagyta az odesszai kikötőt. Ezt azt jelenti, van esély arra, hogy az a 21 millió tonna, ami Ukrajnában beragadt, az helyet talál a világpiacon. Ez csökkenti a gabona iránti éhséget, ami összességében ármérséklő hatással van
- árulta el Nagy István.
Kulcsfontosságú a víz
2020. január 1-jén lépett hatályba Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye, aminek köszönhetően ma már 122 elismert öntözési közösség létezik, ők összesen több mint 58 ezer hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást. Emellett további 21 közösség kérelmeit vizsgálják, és további 49 közösség jelentette be megalakulási szándékát, A termelők öntözési beruházásaihoz eddig 50 milliárd forint értékben ítéltek meg támogatást, ami a jövő évtől mintegy 70 milliárd forintra emelkedhet. Fontos lenne az is, hogy országszerte átfogó vízügyi rendezést hajtsanak végre és amikor lehet, minden tározó kapacitását a maximumig töltsék fel. Alkalmazni kellene a mulcsozás technikáját is, valamint a szárazságtűrőbb növények termesztését is erősíteni szükséges. Ha már szó volt a vízről, ne menjünk el szó nélkül amellett sem, hogy hiába minden nehézség, karácsonykor mindenki asztalára kerülhet hal.
Aggasztó, ami Európában történik: kicsinálhatja a Kárpát-medencét a klímaváltozás
Mi lesz a magyar erdőkkel?
Ebben a rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Az erdőgazdálkodás pedig fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. Ez a kormányrendelet kizárólag veszélyhelyzet esetére készült, szigorú feltételekkel. És itt kell leszögezni, hogy a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folytatunk
- hangsúlyozta Nagy István.
Ma Magyarországon 400 millió köbméter a faállomány, éves növekménye 13 millió köbméter, aminek csak 50-80%-át hasznosította az ország az elmúlt években. Ezáltal 2010 óta mintegy 45 millió köbméterrel nőtt a favagyonunk, ebből a tartalékból szeretne most a veszélyhelyzeti időben szükség esetén az idei évre tervezettnél többet hasznosítani a kormány.
Címlapkép forrása: MTI/Máthé Zoltán
