Lapunk is hétről hétre, napról napra számolt be az aszály okozta helyzetekről, károkról, és habár az extrém időjárás következményei még nem láthatók teljesen, nem túlzás kijelenteni, hogy az árak szempontjából semmi jóra nem lehet számítani. 2022 sokaknak a vég lesz abból a szempontból, hogy végleg abbahagyják a tevékenységüket, lehúzzák a rolót. Több szakember is azt támasztja alá, hogy azok tudják túlélni az idei évet, ha az elmúlt év hasznaiból sikerült „raktározni”, megfelelően beruházni és átgondoltan gazdálkodni. Ami pedig a fogyasztókat illeti, ők is meg fogják inni az aszály keserű levét, hiszen az elszálló műtrágya, takarmány, egyéb inputanyag és rezsi ára mellett a szárazság okozta károkat is meg kell majd fizetniük.
Nagy István: sokkoló, hogy nem lesz mit betakarítani az Alföld egyes területein
Tényleg súlyos a helyzet
Hogy mennyire állunk valóban egy komoly problémával szemben, a számok is jól alá tudják támasztani: augusztus közepén az ország területének 81 százalékán volt súlyos vagy nagyfokú aszály. A kárenyhítési rendszerbe augusztus 15-ig 1 millió 138 ezer hektárra jelentettek aszálykárt a termelők - ez a korábbi években bejelentett terület közel hétszerese, és egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a szám csak nőni fog a következő napokban, hetekben.
Az elmaradó termésátlagokon még talán nem is lepődnénk meg, az viszont szinte hihetetlen (pedig igaz), hogy vannak olyan területek, elsősorban az Alföldön, ahol kukoricából és napraforgóból egyáltalán nem lesz mit betakarítani. Ha emellé párosul még a 6-7-szeresére emelkedett rezsi is, sokan kényszerülhetnek majd abbahagyni a tevékenységüket. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy természetesen nemcsak hazánkban nagy a baj: az egész kontinensen mondhatni, hogy katasztrofális a helyzet, hiszen Európa termőterületeinek 46%-át érinti a pusztító szárazság.
Letarolta a kánikula az állattenyésztőket
A forróság mindamellett, hogy az állatok életét is megnehezíti, a takarmány szempontjából sem épp kedvező. Mivel a gabonatermés és jóval kevesebb lett, ráadásul rosszabb minőségű is a vártnál, nem meglepő módon nincsen túl jó hatással az állattenyésztésre sem. Az aszály miatt kiégett legelők arra kényszerítik a termelőket, hogy vásárolt abraktakarmánnyal és távolabbról szállított tömegtakarmánnyal etessék az állatokat, ami drasztikus mértékű költségnövekedéshez vezet. A legelők kiégtek, emiatt a tejtermelők alacsony hozamot értek el, ami várhatóan tovább drágítja a tejtermékeket és a vajat, de a takarmányárak további drágulására is fel kell készülni. Így hát az ágazat számára fontos, hogy az ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozására 3 milliárd forint értékű támogatást különített el a kormány.
Komoly gondokkal küzdenek a magyar állattartók: mentőövet dobnak a gazdáknak
Növénytermesztők vs aszály
Ha valakik nem voltak idén nyáron jó helyzetben az agráriumban, akkor azok a növénytermesztők voltak, főleg, ha valaki az ország keleti részét folytatta a tevékenységét. A talaj felső 30 centimétere szinte teljesen kiszáradt, amin még a legigénytelenebb növények is aligha érzik jól magukat. Az országban pedig továbbra is csak 2%-a van öntözve a művelhető területeknek, de korábban lapunknak egy kalocsai termelő arról számolt be, hogy az Alföldön már volt, akinek az öntözés sem tudott teljesen segíteni. Nagy István elmondása szerint szintén az Alföld egyes régióin egyszerűen nem lesz egy darab termés sem, amit be tudnának takarítani a gazdák - ez pedig több, mint aggasztó, és, mint mondta, erre korábban még sosem volt példa.
Július első feléig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a kedvezőtlen időjárás miatt olyannyira, hogy ezeken a területeken nem takarítható be semmiféle termés. Csak az említett két növénynél elképesztő összeg, mintegy 400 milliárd forint a kiesés, ráadásul a kalászos gabonák aratása sem hozott fényes eredményeket - és ekkor még július írtunk. Most augusztus végén pedig már tudjuk, hogy a helyzet csak tovább romlott, mintegy 25%-os terméskieséssel lehet számolni a búza esetében, a magyar igényeket azonban ki fogják tudni elégíteni mindezek ellenére a termelők.
Egyre több gazda adhatja fel a harcot: sokan végleg befejezhetik a termelést
Kik tudnak talpon maradni?
Az idei év több szempontból is tanulságos lehet, hiszen, ha eddig nem lett volna egyértelmű, hogy a klímaválság ránk rúgta az ajtót, akkor ez most sokakban ténylegesen bebizonyosodott. A szakértői vélemények alapján azok tudnak ezekben a nehéz időkben is talpon maradni, akik az elmúlt évek nyereségeiből jól gazdálkodtak és visszaforgatták a pénz, beruháztak, amikor csak tudtak. Jelenleg 12,5 milliárd forint áll rendelkezésre a kárenyhítésre a gazdák és a magyar állam befizetéséből. Mindig a termelési szezon végén összesítik a kárbejelentéseket, és azt követően tudnak döntést hozni arról, szükség szerint mennyiben tudja a magyar kormány kiegészíteni ezt a kárenyhítési alapot. Megjegyzendő az is, hogy a nemrég felállt Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs többlépcsős intézkedéssorozatról döntött: 15 ezer eurónak megfelelő összeggel segíti a kisüzemi pályázat a legkisebb gazdálkodókat, a nagyobb gazdálkodókat hitelprogrammal és hitelmoratóriummal segítik, az állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adnak, és felgyorsítják a biztosítók aszálykár-kifizetését.
