2024. november 22. péntek Cecília
A titaN nitrogéngyűjtő baktériumaival a talajban 50%-kal kevesebb műtrágya is plusz termést hoz!

A titaN nitrogéngyűjtő baktériumaival a talajban 50%-kal kevesebb műtrágya is plusz termést hoz! (x)

agrarszektor.hu
Bár a kényszer kelletlen tanítómester, de a gazdálkodók szerint, akiket a nehéz 2022-es évjáratban ez vezetett a nitrogéngyűjtő baktériumok használatához a tápanyagpótlásban, válhat a javunkra is. Az olyan igazolt hatású készítményekkel, mint az IKR Agrár új titaN növényi szimbiotikuma, ugyanis egyszerre védhetjük ki az aszálykár vagy épp a megugrott nitrogénárak jelentette veszteségeket.

A különbség jelentős, a nitrogénmegkötő baktériumokkal kezelt napraforgó- és kukoricaállományok 50%-kal csökkentett nitrogénmennyiség mellett is plusz termést hoztak a nagyüzemi kísérletek során. Mindezt a gazdálkodói tapasztalatok is igazolták: 7-9 tonnás kalászos eredmények a Dunántúlon, 14 t/ha eredményre várt kukoricatermés öntözött táblákon a keleti országrészben.

Hogyan helyettesíti termésveszteség nélkül a nitrogéngyűjtő baktérium a műtrágyát?

200-300 liter vizes oldatban elkevert 1 kg speciális baktériumtörzs, szántóföldi permetezőgéppel kijuttatva a növények kezdeti, néhány leveles fejlettségi stádiumában. Ez jelenti központi elvét az IKR Agrár új titaN készítményének, amely biológiai alapon spórol érezhetően a tápanyag-utánpótlás terén a gazdáknak.

Hogyan működik ez a gyakorlatban? A készítményben a Bacillus mojavensis baktérium KN32 törzse hasznos együttélést – szimbiózist – alakít ki a gazdanövénnyel. A növények cukros gyökérváladéka táplálja a hasznos baktériumokat, amelyek rövid élettartamuk alatt jelentős mennyiségű nitrogént kötnek meg a légkörből, plusz felszabadítják a talaj kötött foszforkészleteit is. Rövid életciklusuk során semmilyen problémát nem okoznak a növényeknek, majd életük végén hátrahagyják felgyűjtött tápanyagkészleteiket, amiket kultúrafüggetlenül minden növény hasznosítani tud.

Mindez, az extra tápelem-feltöltésnek hála, kondicionálja az állományokat, így a növények túlélés helyett a termésképzésre fordíthatják energiáikat, aszály idején pedig jobban ellenállnak a környezeti stresszeknek is. A gyökérzónában további jótékony hatást fejtenek ki a hasznos baktériumok kimagasló térfoglalási képességükkel, ennek köszönhetően ugyanis kiszorulnak a kórokozók és kártevők a talajból, növelve ezáltal a termésbiztonságot.

Az eredmény? 0,3-0,5 tonna plusz termés az IKR Agrár nagyparcellás kukorica kísérleteiben, 50%-kal csökkentett nitrogénműtrágya-dózis mellett!

„Az IKR Agrár 2021-ben Hódmezővásárhelyen, Baracskán és Pécsen állított be 1 hektár feletti területeken nagyparcellás kísérleteket a titaN növényi szimbiotikummal kezelt kukoricaállományokban. A kísérletek során a Marton Genetics nemesítőházának két kukoricahibridjét vetettük el. Ezeknél a kontrollkezelések részeként hektáronként 130 kg nitrogénoldatot juttattunk ki alaptrágyaként, míg a kísérleti állományban a kukorica 5 leveles állapotában 1 kg/ha titaN oltást végeztünk, ezzel párhuzamosan 50%-ra csökkentettük a nitrogén hatóanyag mennyiségét. Az eredmények egyértelműek: a titaN alkalmazásával kockázatmentesen csökkenthető a nitrogénműtrágya-kijuttatás. Baracskán a kontroll 9,55 t/ha eredményét a titaN-nal kezelt állomány 9,80 t/ha átlaggal múlta felül, Pécsen a kontroll 8,42 t/ha-n, míg a titaN növényi szimbiotikum nitrogéngyűjtő baktériumával kezelt táblarész 8, 93 t/ha-ral mérlegelt. Hódmezővásárhelyen 5,62 t/ha, illetve 5,99 t/ha eredmény született, szintén a titaN javára” – összegzi a legfontosabb tudnivalókat Rácz Béla, az IKR Agrár kísérleti vezetője.

 

„1 kg IKR Agrár titaN növényi szimbiotikummal nálunk 1 kg nitrogén kettőt ért hektáronként”

A pontosan beállított kísérleteken túl az IKR Agrár titaN nitrogéngyűjtő baktériumai a mindennapi gazdálkodói munka részeként is jelesre vizsgáztak. Tamási környékén Pájtli József tette próbára a készítmény tudását, aki főként búza, kukorica, mák, napraforgó termesztésével foglalkozik 500 hektáron, barna erdő- és csernozjom talajokon.

„Évek óta javasolják a gazdálkodóknak, hogy csökkentsék a kivitt nitrogén műtrágyák arányát, de a mostani áraknál ehhez komolyabb ösztönzőt nehezebb volna elképzelni. A termésátlagok fenntartásához elengedhetetlen, hogy csökkenő műtrágyadózis hatását kiváltsuk, a tapasztalat nálunk azt mutatja, hogy erre működő biológiai megoldást kínált a titaN az IKR Agrártól. Búzában 8 hektáron, kukoricában 200 hektáron, napraforgóban 72 hektáron próbáltuk ki a javasolt 1 kg/ha dózisban. Ügyeltünk rá, hogy minél korábban beoltsuk vele a fejlődésben lévő növényeket. Kukoricában 5-6 leveles, napraforgóban 4-6 leveles állapotig ki is juttattuk, ahogy kell, búzában csúsztunk meg egy kicsit, bokrosodás idejére ért ide a szer, de még így is szépen működött. A kezelt állományok élettanilag is jobban néztek ki, zöldebbek, egészségesebbek voltak, később pedig az aszály idején az látszott, hogy több tartalékkal néznek szembe a rossz idővel. Az év eleje óta felénk sajnos nem volt értékelhető csapadék, de a próbaként kezelt búzatáblánkban még így is 7-9 t/ha között mozogtak a betakarított mennyiségek. A kukorica és napraforgó-állományaink a térségben látottakhoz mérten szintén jobban bírták a környezeti stresszt. Azonban hiába a plusz gyökérzet, az egészségesebb, nagyobb levélzet, ha nincs minimális csapadék sem, akkor egy technológia sem képes csodát tenni. A napraforgónk a vízátfolyások miatt jelenleg, úgy tűnik, teremni fog, de a kukorica kilátásai ebben az évben siralmasak. Ez nem a titaN hibájának tudható be, ameddig volt csapadék, addig kevesebb kijuttatott nitrogéndózis mellett is látványosan jobban teljesítettek az állományok. A szokásos műtrágyamennyiség kijuttatását anyagilag nem fogjuk bírni, így az ilyen újításokon, amivel 1 kg kijuttatott nitrogén gyakorlatilag a dupláját éri, sok múlik a folytatásban. A használathoz egy jó tanács a gazdatársaknak: a titaN-nal készülő oldat készítésénél ügyeljünk a szűrő méretezésére, máskülönben az anyag, jellegéből fakadóan dugulást okozhat a permetezőgépben. Odafigyeléssel mindez megelőzhető!”

 

„Az extrém világban a termés és termelésbiztonság növeléséhez hiánypótló eszköz az IKR Agrár titaN növényi szimbiotikuma”

Az ország keleti részében dolgozó termelőknek a munka folytatásához nincs más út, mint a termésbiztonságot növelő újító technológiák kutatása és alkalmazása. Gerő Csaba azok közé tartozik, akik évekkel ezelőtt elkezdte keresni a lehetőségeket.

„Ízig-vérig családi gazdaság a miénk, a Nyírség szélén homok-, homokos vályogtalajokon együtt dolgozunk feleségemmel, fiammal, de a lányom is besegít, aki óvónő. A 200 hektáron növénytermesztéssel, 15 hektáron intenzív almával és meggyel foglalkozó G.ker Kft.-nk most 30 éves, egyike vagyunk a térség legrégebbi agrárvállalkozásainak. Ehhez elengedhetetlen, hogy folyamatosan naprakészek legyünk az új technológiákból. Ez a kulcsa ugyanis, hogy növeljük a termelés- és a termelésbiztonságot, fenntartsuk a jövedelmezőséget. Emiatt figyeltünk fel az IKR Agrár titaN készítményére is, amitől a stressztűrő képesség, aszálytűrés kitolását várjuk elsősorban, ez most a legfőbb kihívás. Természetesen az is fontos, hogy a készítménnyel a műtrágyadózisok is termésvisszaesés nélkül csökkenthetőek.”

Gerő Csaba számára fontos, hogy a termelőmunkával ne rombolják a talajokat, amilyen eszközt csak lehet, bevetnek a termőképesség javításához.

Agrármérnökként fontos számomra, hogy ne romboljuk a talajokat. A tápanyagpótlásban igyekszünk a komplexek és starterek felé mozdulni, csak annyi műveletet végzünk, amit a technológia feltétlenül megkíván, visszadolgozzuk a szerves anyagokat, időben lezárjuk a talajréteget a művelés után. Ebbe a sorba jól illeszkedik az IKR Agrár titaN nitrogéngyűjtő baktériumkészítménye is. Ezt idén saját területen és egy, a cég által 10 hektáron beállított kísérlet részeként is kipróbáltuk. A javasolt 1 kg/ha dózist juttattunk ki a megadott 5-6 leveles állapotban. A vasúti pálya két oldalán terülnek el a kukoricaföldjeink, az egyiken alkalmaztuk a titaN-t, a másikon nem használtunk nitrogéngyűjtő baktériumokat, és a különbség szembeöltő. Ahol tudtunk öntözni, ott 16 hektáron, 4-5 öntözés mellett 14 t/ha átlagot várok. Az IKR Agrár kísérleti parcelláin a cég által megadott műtrágyakezeléseket, dózisokat követjük, ettől a saját üzemi technológiánk különösen a mostani árakon eltér.”

 

Tápanyag-visszapótlási technológia Gerő Csaba kukoricaföldjein 2022-ben:

  • Vetés előtti talajlezárásnál 300 kg MAS, 27%-os nitrogén-monoműtrágya a talajba dolgozva. Ezt követte a vetés április 20-25. között 75 ezres tőszámmal, amihez 100 kg MAS-t juttattak ki hektáronként, amit újabb 100 kg/ha egészített ki ugyancsak MAS-ból húzatáskor. A kukoricaállományokban egy gyomirtószeres kezelést folytattak a szezon folyamán.

„Normál évben magasabb dózisokkal dolgozunk, illetve szívesen alkalmazzuk az IKR Agrár Corn Starter Plus starter műtrágyáját is, de idén az árak miatt ez nem fért bele. Bár szabad szemmel és a fotókon is látszik, hogy a titaN-nal oltott kukorica mindenhol szebb volt, ahol nincs öntözés, ott most az égiekre várunk. Reméljük, hogy megérkezik és elkerülhetjük a katasztrófát. Ezekre a készítményekre azért is lesz nagy szükség a folytatásban, hogy ez minél kevesebbszer következzen be.”

Plusz termés akár felére csökkentett nitrogénműtrágya-dózissal is? Bízza a feladatot az IKR Agrár titaN növényi szimbiotikumának nitrogéngyűjtő baktériumaira: www.ikragrar.hu!

(x)

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?