Az illegális horgászat, halászat és a halforgalmazással összefüggő feketegazdaság felszámolása érdekében még 2015. májusában megalakult az állami halőri szolgálat. Hogyan tudnak fellépni a bűnelkövetőkkel szemben, milyen tapasztalataik vannak az elmúlt néhány évről, arról Markella Krisztián, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság Agrárgazdálkodás Felügyeleti Osztályának vezetője számolt be a HelloVidéknek. Markella Krisztián a lapnak elmondta, hogy Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalom minden tagjának védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani.
Tragikus a helyzet a magyar tavaknál: sorra pusztulnak a halak
Magyarországon 2015 májusától a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kötelékében működik az országos hatáskörrel rendelkező Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ). Az ÁHSZ feladata a hatályos jogszabályok betartatása, ellenőrzés biztosítása az ország halgazdálkodási vízterületein, a haltermelő létesítményeken, a halértékesítő és feldolgozó helyeken, valamint a halételt forgalmazó vendéglátó egységekben. Az ÁHSZ munkája során együttműködik a rendőrséggel, a vízirendőrökkel, a MOHOSZ-al, továbbá a területileg illetékes halgazdálkodási hatósággal és a természetvédelmi hatóságokkal. Évente több kiemelt ellenőrzést végeznek, például karácsony idején, illetve a nyári szezonban az ideiglenes halárusító helyeken.
Továbbá elektronikus bejelentő felületet biztosítanak, melyre érkező bejelentéseket (évente több száz) minden esetben kivizsgálnak. Az ÁHSZ folyamatosan nyomon követi a halak és a haltermékek mozgását a víztől egészen a konyhaasztalig. Tavaly 307 helyszínen, többek között haltermelő létesítményekben, halboltokban, halárusító helyeken és éttermekben ellenőrizték szakembereink a hal alapú élelmiszerek származását. Az ellenőrzések 10-15%-ánál állapítottak meg szabálytalanságot és csaknem 1 tonna igazolatlan eredetű hal, illetve haltermék megsemmisítését rendelték el.
Áttörést hozhat a magyar halágazatban ez a lehetőség: sok problémát oldhat meg
Milyen esetekben szabnak ki bírságot a szakemberek?
Horgászattal, halászattal kapcsolatos jogszabálysértések esetén (pl. engedély nélküli horgászat, tilalmi időszak megszegése) halvédelmi bírság, halgazdálkodási tevékenységgel összefüggő jogszabálysértések esetén (pl. halgazdálkodási terv be nem tartása, jogosulatlan halgazdálkodás) pedig halgazdálkodási bírság a szankció. A szakember beszélt arról is, hogy nagytavaink közül a Balaton az, melyet kiemelten érint a horgászfogásból származó nagytestű halak feketekereskedelme. A sporthorgászat szemlélete egyre nagyobb teret hódít magának, hiszen manapság a horgásztársadalom jelentős része nem mint élelmiszer tekint a halra, hanem pusztán a minél nagyobb zsákmány kifogásában érdekelt. Ennek következtében országszerte egyre több a sporthorgászatra és horgászversenyekre specializálódott magán horgásztó, melyek kimondottan a „nagyhal” fogásának élményét garantálják a horgászok számára.
Tekintettel arra, hogy a nagytestű halak horgászati reklámértéket képviselnek, így a magán tavak kétségtelen érdekében áll, hogy az általuk kezelt tóban minél több nagytestű hal egyede megtalálható legyen. Azonban az ilyen nagytestű halak felnevelése több évtizedes munka eredménye, ennek következtében nehezen beszerezhetőek és piaci értékük - egy 25-30kg ponty egyed esetében - meghaladhatja a 600 000 Ft-ot. Talán így érthető is, hogy miért épült feketegazdaság az ilyen nagyhalak természetes vizeinkből való kifogására és értékesítésére magán horgásztavak számára. A Tisza és mellékfolyói az elmúlt évben kiemelt célpontja volt az orvhalászoknak. Továbbá a kifogott zsákmány feketekereskedelme is a Tisza vízrendszerén volt a legaktívabb az elmúlt év tapasztalatai szerint
- fogalmazott Markella Krisztián.
Sorra száradnak ki a halastavak Magyarországon: ha nem cselekszünk, nagy baj lesz
Ezek a legtöbbször elkövetett bűncselekmények
Mindenek előtt fontos megemlíteni, hogy a bűncselekmény és a jogszabálysértések között különbséget kell tenni. Előbbi eseteket büntetőeljárásban, utóbbiakat közigazgatási eljáráshoz közel álló speciális eljárásban vizsgálják és szankcionálják. A tapasztalat az, hogy a legtöbbet elkövetett jogszabálysértés az engedély nélküli horgászat, leggyakoribb bűncselekmény pedig az orvhalászat - s éppen ez is jelenti a legnagyobb gondot Magyarországon. Az elmúlt évek statisztikája alapján 2019-ben 13 esetben, 2020-ban 10 esetben, 2021-ben 2 esetben járt el az ÁHSZ jogosulatlan halászat vétsége kapcsán.
Leggyakrabban engedély nélküli horgászat miatt szabnak ki bírságot, melynek bírságtétele az állami horgászjegy vagy turista állami horgászjegy hiánya esetén: 30 000-50 000 forint, a területi jegy hiánya esetén: 25 000-50 000 forintig terjedő halvédelmi bírság. Gyakori jogszabálysértések a halgazdálkodási jogosultság és a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv hiányában történő haltelepítések, valamint az idegenhonos halfajok halgazdálkodási vízterületre történő telepítése. Idegenhonos halfajok halgazdálkodási hatósági engedély nélkül halgazdálkodási vízterületre telepítése esetén a jogszabálysértés jogkövetkezményeként 500 000-5 000 000 forintig terjedő halgazdálkodási bírságot szabhat ki a hatóság.
Aggódnak a szakemberek: nem a túl sok, a kevés víz az igazi baj Magyarországon
A legnagyobb bírság pedig egy ügyfél a halgazdálkodási tervben szereplő halmennyiség telepítésének kötelezettségét a halgazdálkodási hatóság felszólítására sem tartotta be, amelynek következménye 4 500 000 Ft halgazdálkodási bírság volt.
