Tarpataki Tamás a XI. Magyar Paprika Napján tartott előadásán elmondta, a vidékfejlesztési program 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően az előző uniós ciklushoz képest háromszorosára, 4265 milliárd forintra nő a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrás nagysága. A növekvő támogatási kereten belül is emelkedett a gazdaságfejlesztésre fordítható források aránya, és úgy tűnik, a beruházók részéről erre komoly igény is van. A kormány célja, hogy a gazdálkodás jövedelmező és társadalmilag elismert foglalkozás legyen, az agrárium pedig vonzóvá váljon a fiatalok számára. Az Agrárminisztérium pedig el kívánja érni, hogy a szabályozás és támogatási rendszer egyszerűbb, követhetőbb és világosabb legyen - mondta.

A kertészeti ágazatról szólva a helyettes államtitkár kifejtette: 2020-ig a szektorban mintegy 4300 pályázat támogatására 71 milliárd forintot ítéltek meg. Az üvegházépítésre benyújtott és támogatott 135 kérelemre közel 20 milliárd forintot ítéltek meg, és ugyanekkora nagyságrendű volt a kertészeti gépbeszerzés támogatása is.

Az új uniós költségvetési ciklusban 30 milliárd forintos keretet hirdettek meg a kertészeti üzemek korszerűsítésére, de a rendkívüli érdeklődés hatására ezt 68 milliárd forintra emelték, 321 termelő kapott támogatói döntést. A telepítési támogatások nyomán mintegy 2600 korszerű új ültetvényt alakíthatnak ki, gépek, berendezések beszerzésre pedig 26 milliárd forintot fordíthatnak - ismertette Tarpataki Tamás. A meghirdetett pályázatokon öntözési berendezések, eszközök vásárlására 765 kérelmet támogattak mintegy 50 milliárd forinttal. Ezeknél a fejlesztéseknél uniós követelmény a vízfelhasználás 10-15 százalékos csökkentése, ez versenyképességi és környezeti okokból is közös érdek - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Kitért arra is, hogy e fejlesztések esetében a támogatás intenzitása 50 százalékos, öntözési közösségeknél - melyek létrehozására szintén rendelkezésre állnak források - azonban 70 százalék biztosítható.

Kitért arra, hogy a mezőgazdasági biztosítások díjához is igényelhető támogatás, ennek éves kerete 14,3 milliárd forintra emelkedett. Mint mondta, az unióban elsőként Magyarország dolgozta ki azt a krízisbiztosítási rendszert, amely a káresemény okozta bevételkiesés 69,9 százalékát fedezi utólag, az alap forrásainak 70 százalékát pedig vidékfejlesztési alap fedezi.