Bár az elmúlt két évtizedben fokozatosan csökkent a vöröshagyma hazai termőterülete, az idén gyakorlatilag megszűnt a magyar hagymatermesztés. Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: míg húsz évvel korábban Makó térségében 1500-2000 hektáron foglalkoztak hagymatermesztéssel a gazdálkodók, az idén húsz-harminc hektárra szűkült a makói hagyma területe.
Ennek oka főként arra vezethető vissza, hogy a makói vöröshagyma-termesztés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt, az olasz, a spanyol és a német hagymát jóval hatékonyabban tudják megtermelni a versenytársaink.
Fekete János úgy véli, hogy a hagymatermesztésben élen az olaszok járnak, a vízgazdálkodás, a termesztéstechnológia és a tárolás is professzionális szintre került az elmúlt években. Összehasonlításként megemlítette többek között azt, hogy míg a hazai körülmények között a magról vetett hagyma hektáronként 250-300 mázsás termést tud produkálni, az öntözött körülmények között termesztett olasz hagyma akár a hétszáz-nyolcszáz mázsás hozamot is elérheti. A kulcs pedig egyértelműen az öntözés, hiszen idén az aszály is elképesztő veszteségeket okozott az ország déli részén például egyes területeken az elvárható mennyiség felét vitte el a szárazság.
Átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani
Az idei aszály egy egyre égetőbb problémára is felhívja a figyelmet, azaz, hogy szemléletváltozásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban is - hangsúlyozta az agrárminiszter. Az elmúlt egy hétben kaptunk ötven-száz milliméter csapadékot, az eső azonban már nagyon későn érkezett. Mindez a vöröshagyma esetében végzetes következményekkel jár, ugyanakkor a fokhagymánál is súlyos károk keletkeztek - fogalmazott a szakember. Véleménye szerint a megfelelő vízgazdálkodáshoz szükséges feltételek kiépítése nélkül nincs jövője a magyar hagymának. A termelőkben ugyanakkor még van ambíció, így ha a déli régiókban meglenne a földek öntözéséhez szükséges infrastruktúra, azok is újra megjelennének az ágazatban, akik két-három éve már feladták a hagymatermesztést. A déli régióban hagymát víz nélkül nem lehet termelni, a dughagyma se nagyon nő meg, a magról vetett meg egyáltalán nem jön ki. Öntözés nélkül nincs mire alapozni, a szárazság húsz-ötven százalékos hozamveszteséget okoz
- írja a lap.
Az egész Európát sújtó aszály miatt rengeteg helyen számolnak be a gazdák arról, hogy nem megfelelő a hagyma növekedése, a nyári betakarítású, magról vetett hagyma mennyisége elmarad az előző években tapasztalttól. A FruitVeb honlapján elérhető elemzésből kiderült, hogy az idén leginkább apró, kisebb átmérőjű hagymát takaríthatnak be a termelők. Emiatt az ilyenkor szokásos áresés nemhogy elmarad, hanem az is előfordulhat, hogy drágul a termés, ami szokatlan a szezon ezen pontján. A Német Hagymaszövetség például arra szólította fel a csomagolókat és a kiskereskedőket, hogy kisebb átmérőjű hagymát is fogadják el. A szervezet szerint igen aggasztó a helyzet, az apró áru viszont hozzájárulhat az élelmiszer-pazarlás elleni harchoz.