Az EastFruit elemzői szerint Kelet-Európa és Közép-Ázsia több országában is jelentősen bővült a vöröshagyma termőterülete a tavalyi rekordárak és az európai és ázsiai piacokon tapasztalható igen erős kereslet hatására. Annak ellenére, hogy továbbra is nagy az igény a termékre, számos közép-ázsiai országban máris 15-20%-kal mérséklődött az átlagár - mindezt úgy, hogy az egyik legjelentősebb piaci szereplő, Törökország továbbra sem oldotta fel az exporttilalmat - írja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
A hagyma egy olyan különleges termék, amelynek árrugalmassága igen alacsony, azaz a vöröshagyma iránti keresletet az ár nem befolyásolja számottevően, mivel a terméket nem lehet mással helyettesíteni. Fordítva is ugyanez a helyzet: ha a hagyma olcsó, az emberek nem fognak többet fogyasztani belőle. Ez a fő oka annak, hogy a hagyma piaci árában óriási fluktuációt figyelhettünk meg az utóbbi időszakban. Ha csak egy kis hiány is tapasztalható ebből a termékből, az árak addig fognak emelkedni, amíg még jövedelmező olyan országokból importálni, ahol a fogyasztók nem tudnak hasonló árat megfizetni. Ijesztő példa erre idén Egyiptom, amely a téli-tavaszi időszak alatt Európa legnagyobb beszállítója lett úgy, hogy a helyi lakosok már nem tudtak vásárolni, mivel nem tudták megfizetni az európai fogyasztók által diktált csillagászati árakat.
Ha viszont túl sok hagyma van a piacon, az a helyzet áll elő, amikor a termék “még ajándékba sem kell”. Ukrajnában például a háború kitörése előtt több alkalommal is előfordult, hogy a betakarítást követően tavasszal vagy nyáron a hónapokig tárolt vöröshagyma-készleteket egyszerűen meg kellett semmisíteni, mivel bármilyen olcsón kínálták is a piacokon, senkinek sem kellett. Igen valószínű, hogy a 2023/2024-es hagymaszezonban ez a forgatókönyv valósul majd meg a tavalyi hiányt követően. Ukrajna kivétel, mivel az országban a belföldi termelő- és tárolókapacitás 80%-a megsemmisült a háború miatt.