Legyen szó tejtermékekről, tojásról, húsokról vagy a zöldségfélékről, nincsen kivétel, a hazai piacon mindennek az ára őrült iramban kúszik felfelé. Az árakat nem csupán az idei rendkívüli aszály, a takarmányárak növekedése hajtják felfelé, hanem az elszálló rezsi- és üzemanyagköltségek is. A napi szintű drágulástól nemcsak a vásárlók szenvednek, a termelők is egyre lehetetlenebb helyzetben érzik magukat. Szinte minden további feldolgozóipari önköltségelem - a logisztika, a vegyszer, a munkaruha, a szennyvízköltség stb. - kiszámíthatatlanul és folyamatosan emelkedik, a csomagolóanyagokról nem is beszélve - írja a HelloVidék.
A magyar állatállomány 2021-es alakulásában nagy szerepet játszott az állatok takarmányozásához használt gabonák áraiban bekövetkezett jelentős emelkedés: 2021-ben a takarmánykukorica felvásárlási ára 47, a takarmányárpáé 33, és a takarmánybúzáé 32%-kal emelkedett 2020-hoz viszonyítva. De a takarmányárak mellett jelentős volt az állattartók szempontjából fontos egyéb inputok árának emelkedése is. A helyzet idén csak tovább fokozódott.
Jó pár évtizeddel ezelőtt vidéken még elképzelhetetlen volt, hogy az ott élők ne tartsanak tyúkot, hízót, tehenet, esetleg néhány birkát és ne maguk termesszék a zöldségeket és gyümölcsöket. Ez azonban már a múlt, hiszen mondhatni, hogy szinte már teljesen kiment a „divatból” az állattartás is. Mostanában, látva a sokkoló piaci árakat sokan eljátszanak a „B tervvel” gondolatával, az önellátásra álljanak rá, néhányan bele is kezdenek, de szembesülve a valósággal, elhanyagolható azok száma, akik valóban folytatják. Sok helyen még zöldség-gyümölcstermelésre sem használják a kiskerteket.
A KSH adatai szerint az állattartók száma nagymértékben visszaesett, amit jól mutat, hogy 2020-ban az ország 117 ezer gazdaságában közel 1,9 millió állategységnek megfelelő állatállományt tartottak. Az állomány nagysága az elmúlt 10 évben lényegesen nem változott. A hazai állattartó gazdaságok száma folyamatosan csökken: 2010 óta több mint felével (53%-kal) zsugorodott, de még 2016-hoz képest is 31%-os a visszaesés. Ennek oka a kevés állatot tartó gazdaságok megszűnése.
Az 5 állategység alatti gazdaságok száma 59%-kal visszaesett 2010 óta, ellenben a nagyobb állattartó gazdaságok (legalább 100 állategység) száma 16%-kal nőtt. Emellett jelentősen (26%-kal) emelkedett az állategységgel nem rendelkező, főbb haszonállatot egyáltalán nem tartó gazdaságok száma. A koncentrációt jelzi, hogy a legalább 20 állategységgel rendelkező gazdaságok esetében az állatállomány állategységben kifejezett értéke nőtt (9,9%-kal), az 5 alatti kategóriába tartozó gazdaságoknál lévő állatállomány 57%-kal csökkent az elmúlt 10 évben.
Ahogy az Agrárszektor korábban megírta, az AKI adatai szerint 2022 első fél évében a hazai vágóhidakon mintegy 214 ezer tonna sertést és több mint 230 ezer tonna baromfit vágtak (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly). A főbb haszonállatainkból kivétel nélkül kevesebbet vágtak 2021 azonos időszakához képest: darabszámot tekintve 5,5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 6,5 százalékkal kevesebb sertést és 12,8 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2022 első fél évében. A baromfifélék csoportja mondhatni, hogy drasztikus, hiszen a liba és a kacsavágás jelentősen, -35 és -49 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor a pulykavágás gyakorlatilag szinten maradt az egy évvel korábbi bázisértékhez viszonyítva.
A teljes cikk a HelloVidék oldalán olvasható.