Cheminant szerint a fogyasztókkal meg kell értetni, mivel jár a marokkói paradicsomtermesztés. Soha nem fognak tudni árban versenyezni velük, például azért sem, mert a munkaerő 17-szer drágább Franciaországban. Az egyre aggasztóbb aszályos időszakok közepette a paradicsomtermesztés további nyomást helyez majd az ország amúgy is ingatag ivóvíz-ellátására, nem beszélve arról, hogy nagy energiaigényű lepárlóüzemeket kell működtetni, amelyek környezetvédelmi hatásai igen súlyosak. Ezekre a különbségekre utalva kellene végre felnyitniuk a fogyasztók szemét, növelni tudatosságukat. Ráadásul a hazai és az import termékek csomagolása a megtévesztésig hasonló, azt sem értik, miért nem tüntetik fel jobban látható módon a termék eredetét - apró betűkkel a dobozok alján olvasható - írja a FruitVeB.
Végleg búcsúzhatunk ettől az élelmiszertől? Eltűnhet a boltokból sokak nagy kedvence
Megkérdeztük a vásárlókat, félelmünk beigazolódott, tényleg fogalmuk sincs, honnan jött a paradicsom, sokan azt hisztik, hogy francia árut vásároltak. Nem célunk, hogy harcosan lépjünk fel, minden boltban beszélünk az üzletvezetővel, és elmagyarázzuk, mire készülünk, amit általában meg is értenek, el is fogadnak. A beszélgetés során megpróbáljuk megérteni, hogy a beszerzés során miért részesítik előnyben a marokkói árut, miközben a francia ágazat válságban van. Célunk az értelmes párbeszéd kialakítása annak érdekében, hogy konstruktív megoldást találjunk a helyzetre.
Durva drágulás a magyar boltokban: ezek az élelmiszerek lassan luxusnak számítanak
Franciaország az Egyesült Államok és Németország után a világ harmadik legnagyobb paradicsomimportőre, tavaly 513,7 ezer tonna árut szereztek be külföldről, ebből 357 ezer tonnát Marokkóból. Az észak-afrikai ország Mexikó (1903 ezer tonna), Hollandia (933 ezer tonna) és Spanyolország (662 ezer tonna) után a világ negyedik legjelentősebb paradicsomexportőre, de ágazati előrejelzések szerint már az idén megelőzheti Spanyolországot.
