Immáron csaknem 9 hónapja tart az élelmiszerárstop Magyarországon, ez idő alatt pedig rengeteg tapasztalat gyűlt össze az intézkedés sikerességét, vagy sikertelenségét illetően. Az ársapka ami összességében 8 alapvető élelmiszerre vonatkozik, azonban paradox módon nem a deflációt (az árszínvonal csökkenését) erősítette meg, hanem még inkább felpörgette az inflációt - mutatott rá Raskó György. Az agrárközgazdász értékelése szerint az intézkedés miatt a kereskedők - akiknek rosszul esett az őket sújtó különadó - az árstop miatt elszenvedett, a beszerzési és eladási ár közötti veszteségeiket ráterhelték más élelmiszerekre, illetve egyéb háztartási és vegyi cikkekre. Ennek azonban egy olyan pszichológiai hatása volt, ami a vártnál is nagyobb mértékű inflációt hozott. A szakember ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az Európai Unió más tagállamaiban, ahol nincs árstop, ott az élelmiszer-infláció csak fele-harmada az itthoninak, amint arról a Pénzcentrum is beszámolt.
Raskó György szerint az árstoppal érintett élelmiszerek közül talán a liszt drágult talán a legnagyobb mértékben, ám emiatt a sütőipari termékeknek is drasztikus mértékben megemelkedett az ára. Az agrárközgazdász szerint a lisztnél tökéletesen látható, hogy az árstop nem fogta meg az áremelkedést, mivel az intézkedés csak a BL80-as finomlisztre vonatkozik, mellette azonban van még másik 20-féle liszt, amelyekre nem volt korlátozás, ezeknél mostanra már 50% fölötti áremelkedés volt. Ugyanez áll a napraforgóolajra, a cukorra és a tejre is. A szakember kiemelte, hogy ez utóbbinál az árstop csak a 2,8%-os UHT tejre vonatkozik, a frisstej ára viszont szintén 50%-kal nőtt. Raskó György szerint az árbefagyasztás a tervezett hatásnak épp az ellenkezőjét generálta, nem megfogta az árakat, hanem hozzájárult az élelmiszer-infláció növekedéséhez.
Ráadásul amikor elkezdett erősödni az infláció, és bevezették az árstopot, a kiskereskedelmi beszállítók olyan termékek árát is megemelték, ahol ennek nem lett volna különösebb indoka a költségek oldaláról, ami elképesztő módon felerősítette az inflációs várakozásokat
- emelte ki Raskó György.
Az agrárközgazdász elmondta, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarországon az uniós átlagnak több mint kétszeresével nőtt az élelmiszerek árszintje. Ez pedig egy különleges rekordnak számít. A szakember azonban rámutatott arra is, hogy ugyanez a folyamat nem játszódott le a gázolaj és a benzin esetében, mivel ezeknél nem igazán volt helyettesítő termék. Az üzemanyagoknál azok jártak rosszul, akik a Mol-tól vásároltak és továbbértékesítették a terméket, vagyis a kereskedők, a benzinkutasok, illetve részben a beszállítók, akiknek komoly veszteségeik lettek. Az élelmiszerárstoppal ellentétben az üzemanyagokra bevezetett árstoppal a lakosság jól járt - jelentette ki Raskó György.
A kormány nemrég eldöntötte, hogy december 31-ig meghosszabbítja a meghatározott alapvető élelmiszereket és az üzemanyagokat érintő árstopot, ám az agrárközgazdász szerint a következő határidő lejárta előtt ismét meg fogják hosszabbítani az intézkedést, mivel a kormánynak jelentős politikai haszna származik belőle, és az ezzel járó terheket nem az állam viseli, hanem a fogyasztók. Raskó György szerint az egészen biztosan nem fog bekövetkezni, hogy csökkenni kezdenek az élelmiszerárak, és ennek hatására megszüntetik az árstopot. A növényi olajok ára 50-60%-kal tovább fog emelkedni, és nem lesz visszaállás, mert a nyugat-európai árszintek a kontinensen belül stabilizálják a fogyasztói árszinteket.
Valójában egy kiegyenlítődés történt: a magyar árszint felzárkózott az európai országokéhoz. Ha nagyobb körben nézzük az élelmiszereket, azt kell látnunk, hogy forintban és euróban számolva nagyjából azonosak az árak. Az a legnagyobb lemaradás, ami a magyar alapvető élelmiszerek kategóriájában volt, most eltűnt
- közölte Raskó György.
A szakember meglátása szerint a zsemle, a kifli és kenyér most ugyanannyiba kerül, mint Ausztriában vagy Szlovákiában. Vagyis nem az ársapka, hanem a szomszédos országok árszintje határozza meg a hazai árak felső szintjét. De ide kell venni a hazai lakosság vásárlóerejét, ami a rezsiköltségek megemelkedése miatt jelentős korlátok közé keveredett - nyomatékosította Raskó György, aki szerint a magyar háztartások szabad pénzfelhasználása leszűkült: a családok legalább kétharmadában ugyanis minimális a szabadon elkölthető pénz mennyisége. Az agrárközgazdász szerint, ha előállna egy olyan helyzet, hogy nincs kereslet a magyar élelmiszeripar által előállított élelmiszerekre, akkor a gyártóknak és forgalmazóknak két választásuk lesz: vagy tartják az árat (minimális növekedés mellett), vagy pedig eladják külföldre a termékeiket (kevesebb profitot érve el).
Raskó György beszélt arról is, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) az élelmiszerár-indexe májusban volt a csúcson, azóta folyamatosan csökken. Ez azonban valószínűleg rövid időn belül meg fog állni, mivel a termelési költségek közül az inputanyagok és a munkabér költségei olyan mértékben megemelkedtek, hogy a FAO-indexeknek nem lesz nagy mozgástere a további csökkenésre.Az agrárközgazdász szerint
jelenleg ott tartunk, hogy május óta körülbelül 10 százalékponttal esett vissza az élelmiszerek árindexe. A gabona és a növényi olajok árszintje még körülbelül 2-3 százalékponttal mehet lejjebb, a húsnál és a tejnél viszont nincs ilyen lehetőség.
Arra a kérdésre, hogy mi várható az élelmiszerárstop után az érintett élelmiszerek árát illetően, Raskó György elmondta, hogy a cukor ára annyit esett a világpiacon, hogy az árbefagyasztás után sem fog különösebben emelkedni, mivel túl kis tényező a háztartásokban. Ezen az se változtat, hogy olykor átmenetileg hiánycikké válik a boltokban, ahogy a tej is.
A többi termék ára azonban feljebb fog menni, megközelítőleg 30-40%-kal. A napraforgónál 50% fölötti drágulásra lehet számítani - jelentette ki Raskó György, hozzátéve, hogy minél tovább marad az árstop, annál nehezebb megjósolni, mi lesz a kivezetése után.
A szakember beszélt arról is, hogy az élelmiszerárak várható alakulása során nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország idén minden idők legnagyobb búzatermését, több mint 100 millió tonnát takarított be. Ám ennek a felére sincs szüksége, és ha nem sikerül elintéznie, hogy eladhassa a gabonáját külföldre, akkor az oroszok ott fognak ülni több mint 50 millió tonna eladatlan búzán, pedig lenne rá kereslet. Ha azonban az orosz-ukrán háború valamiféle békefolyamattá alakulna, és a felek elkezdenék rendezni a kapcsolataikat, akkor ez a gabona megjelenik majd a piacokon, ami komoly árcsapás lesz. Ha pedig a kukoricát nézzük, az Egyesült Államokban idén 353 millió tonna termett, jegyezte meg Raskó György, aki ezek után kizártnak tartja, hogy a kukorica ára újra felmenjen olyan szintre, mint ahol április-május idején volt. Ez pedig várhatóan azzal fog járni, hogy a magyar kukorica ára is csökkenni fog. Ezek a várható hatások az ársapka megszüntetése után, de nehéz megjósolni, hogy mikor fog az bekövetkezni.
Ha az Európai Unió megegyezik a magyar kormánnyal, és elkezdik folyósítani a nekünk járó helyreállítási pénzeket, akkor az erősíteni fogja a forint árfolyamát, ami így visszamehet 390 körüli szintre, és ez szintén csökkenteni fogja az inflációt, valamint negatív hatással lesz a hazai felvásárlási árakra. Ugyanakkor ennek a fordítottja is igaz: ha nem sikerült Magyarországnak és az EU-nak megegyeznie a pénzek folyósításának feltételeiről, akkor tovább fog gyengülni a forint, ezzel együtt pedig erősödni fog az infláció
- mutatott rá Raskó György.
Az utóbbi időben egyre többet lehet hallani arról, hogy egyik-másik hatósági áras élelmiszer eltűnt a boltok polcairól. Az agrárközgazdász azonban határozott nemmel felelt arra a kérdésre, hogy várható-e valamilyen alapélelmiszerből hiány a következő időszakban, akár a szomszédban zajló háború, akár az árak globális emelkedése miatt. Ettől egyáltalán nem kell tartani - szögezte le Raskó György.