2024. december 26. csütörtök Karácsony, István
Ezért megy most rengeteg magyar az erdőkbe: sokan nem is tudják, de veszélyes lehet

Ezért megy most rengeteg magyar az erdőkbe: sokan nem is tudják, de veszélyes lehet

A tavasz és a nyár hosszúra nyúlt, száraz és csapadékmentes időszaka után az elmúlt hetekben beköszöntött az igazi ősz. A hűvösebb, csapadékosabb időjárás pedig megtette a hatását, megszűnt a mezőgazdasági aszály az országban, és beindult a gombák növekedése is. Ilyenkor rengeteg magyar látogat ki az erdőkbe, hogy ízletes erdei gombákat gyűjtsön. Sokan azonban nem tudják, milyen előírásoknak kell megfelelni, milyen szabályokat kell betartani a gombászás során, pedig ezen szabályok nem ismerete komoly veszélyeket rejthet az ember pénztárcájára és egészségére, komolyabb esetekben életére nézve.

Magyarországon a gombaszezon hagyományosan nyár végére, ősz elejére-közepére esik, amikor az őszi esők és a hűvösebb idő együttes hatásának köszönhetően megindul a gombák növekedése az erdőkben és a réteken. Ez az az időszak, amikor - jellemzően - hétvégenként rengeteg magyar kerekedik fel, hogy erdei gombákat gyűjtögessen, és kicsit változatosabbá tegye az étrendjét. Ám mint minden hasonló tevékenységnek, ennek is megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyeket mindenkinek be kell tartania, és amelyek nem ismerése, illetve figyelmen kívül hagyása komoly következményekkel járhatnak. Szerencsésebb esetben csak a pénztárcánk bánja ezt a kalandot, de előállhat olyan helyzet is, hogy az egészségünk, vagy épp az életünk kerül veszélybe a szabályok nem tudása miatt. Lássuk hát, mit kell tudni feltétlenül, ha azt akarjuk, hogy a gombavadász túránk ne csak egy hosszúra nyúló erdei séta legyen, hanem valóban eredményesen zárhassuk a portyát!

A gombaszedés során nemcsak arra kell odafigyelni, hogy mit és hogyan szed az ember, hanem arra is, hogy mennyit. Ezzel kapcsolatban a Magyar Mikológiai Társaság részletes szabályokat alkotott, amelyeket mind a kezdőknek, mind a gyakorlott gyűjtögetőknek érdemes megfogadnia: 

  • A gombagyűjtéshez lehetőleg mindig kosarat használjunk, sohasem nylonzacskót! A gombák termőtestei ugyanis befüllednek a műanyagzacskóban, ezáltal könnyen romlanak, továbbá összetörhetnek, és felismerhetetlenné válhatnak.
  • A kezdő, és a már gyakorlott gyűjtők is csak olyan gombát szedjenek étkezésre, amelyeket már jól ismernek. A mérgező vagy étkezésre alkalmatlan gombák maradjanak inkább érintetlenek. Az ismeretlen gombákból pedig csupán 2-3 példányt gyűjtsünk, az azonosítás miatt. Ezeket mindig elővigyázatosan húzzuk ki a talajból, ne tisztogassuk meg, viszont lehetőség szerint jegyezzük fel a lelőhely jellemzőit. A meghatározandó gombafajokat mindig a többitől elkülönítve gyűjtsük, például kis dobozkákban vagy alufóliában. Fontos, hogy az ismeretlen, vagy éppen az általunk ismert, de mérgező (vagy étkezésre alkalmatlan) gombákat ne lökjük fel, ne tapossuk össze, mivel ezek is az erdőhöz tartoznak, fontos elemei a természetnek. Másrészt az is előfordulhat, hogy más gombagyűjtő éppen ezeket a gombákat keresi tanulmányi vagy tudományos célra.
  • Különösen fontos, hogy mindig szakszerűen gyűjtsük a gombákat: a termőtestet gondosan válasszuk el a talajtól (vagy más aljzattól), csavarjuk ki a tönkjét, egyidejűleg fedjük be a keletkezett mélyedést avarral, hogy a szabaddá vált egészséges gombafonalak ne száradjanak ki.
  • A begyűjtött gombákat legcélszerűbb már az erdőben a rátapadó talajtól, levelektől megtisztítani. Arra azonban ügyelni kell, hogy a különleges bélyegeket, mint például a tönk töve, bocskora vagy burokmaradványa, ne károsítsuk meg.
  • A nagyon fiatal vagy öreg gombák, továbbá a kukacos, rágott, penészes, ázott vagy fagyott példányok étkezési szempontból értéktelenek. Ezeket hagyjuk a termőhelyükön, mert így spórák millióit tudják majd szétszórni, amelyekből új micéliumok fejlődhetnek.
  • Vannak olyan gombafajok, amelyek más élőlényekhez hasonlóan veszélyeztetettek és bizonyos védelmet érdemelnek. Ezért ajánlatos csak a leggyakoribb ehető fajokat gyűjteni. A ritka, vagy kipusztulóban lévő gombafajokat pedig feltétlenül meg kell kímélni. Ne legyünk telhetetlenek sem, csupán a saját (vagy családi) szükségletre elegendő mennyiségű gombát gyűjtsünk, amely a jelenlegi jogszabályok alapján személyenként napi 2 kg-ot jelent. Az így gyűjtött gomba kereskedelmi forgalomba nem hozható, így azt nem árulhatjuk boltban, piacon, sőt még az ismerőseinknek sem értékesíthetjük - ahogy arra korábban dr. Sári Judit, a D.A.S. jogi szakértője is felhívta a figyelmet.
  • Aki nem vizsgázott gombaszakértő, az mindig ellenőriztesse az általa szedett gombákat! Hétköznapokon a piacokon, nagyvárosokban pedig munkaszüneti napokon is ellenőriztethetőek a kijelölt gombavizsgáló helyeken a gyűjtött gombák. Az ellenőrzéskor a teljes gombagyűjteményt fajokra elkülönítve célszerű bemutatni. Fontos, hogy külön válasszuk az általunk ismert, és étkezésre gyűjtött gombákat, illetve elkülönítve - például kis dobozkákban - az ismeretlen, tanulmányozandó vagy határozásra szánt fajokat.
  • Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a gombaszakértői ellenőrzést komolyan kell venni! Csak a kifogástalanul ellenőrzött vagy meghatározott gomba esetében lehetünk biztosak abban, hogy nem kell tartanunk a gombamérgezéstől. (Általános szabály, hogy a gyilkos galócát minden kezdőnek alaposan megismernie kell, de léteznek a lemezes gombák között más mérgezők is. Ezek hatása a belső szervek vagy az idegrendszer zavarásán alapul. A kezdők ezért először csak csöves gombákat (vargányákat) gyűjtsenek. A közöttük előforduló mérgező gombáknak nincs halálos hatásuk és könnyebb a felismerésük is.)
  • A mérgezés első jeleinél (rosszullét, hasmenés, hányás) rögtön orvost kell hívni.
  • Bár a tapasztalt gombagyűjtő tudja, mégis újra és újra hangsúlyozni kell, hogy a galambgombákon, vargányákon, az ízletes rizikén és a nagy őzlábgombán kívül sohase ízlelgessünk, kóstolgassunk nyersen gombákat! (Az előbb felsoroltakat is csak akkor kóstoljuk meg nyersen, ha nagyon-nagyon jól ismerjük az adott fajtát.) Csupán egyetlen kóstolási próba is súlyos mérgezéshez, a gyilkos galócánál halálhoz vezethet.

Noha mostanra már jóformán mindenki okostelefonnal jár-kel, amelynek segítségével pillanatok alatt be lehet azonosítani az erdőben talált, általunk nem ismert gombákat, a szakértők mégis azt kérik, hogy a gyűjtögetők a kirándulás végeztével keressék fel a legközelebbi gombaszakértőt, és vizsgáltassák át a szedett gombákat!  Erről korábban Kalauz József, a szombathelyi piac gombaszakértője beszélt az Agrárszektornak.

Hol gyűjthetünk gombát?

Az állami erdőkben szabadon lehet gyűjtögetni, de csak a korábban meghatározott mennyiségben. A magánterületeken a gombaszedéshez már a tulajdonos engedélye kell. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a közterületek is magánterületnek számítanak, hiszen az önkormányzatok tulajdonát képzik, így ott az önkormányzat megfelelő szerve adhat engedélyt a gyűjtögetésre. Arról, hogy mely erdők magántulajdonúak, mindenki a saját környezetében tájékozódhat, de nagy segítséget jelenthet ehhez a Nébih erdészeti adatbázisa, amelyben az adott terület tulajdonviszonyairól és a védettségről is tájékozódhatunk.

A hatóság büntetheti is az engedély nélküli gyűjtögetést

Az állami természetvédelmi őrök a nemzeti parki igazgatóságok Természetvédelmi Őrszolgálatának tagjai, kormánytisztviselők, rendészeti feladatot ellátó, intézkedésre jogosult, egyenruhával, szolgálati igazolvánnyal, jelvénnyel és önvédelmi célú szolgálati maroklőfegyverrel fölszerelt hatósági személyek, akiknek alapvető feladatuk a természeti értékek és területek hatósági őrzése. Az engedély nélkül gyűjtőket helyszíni bírsággal, szabálysértési följelentéssel, legsúlyosabb esetben a bűncselekményt elkövetők följelentésével szankcionálják.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?