Hazánk 2022 július 27-től nyerte vissza az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) előírásai szerinti madárinfluenzamentes besorolását. Ugyanakkor a nemzetközi helyzet egyértelműen azt mutatja, még a kedvező besorolás sem adhat okot a járványvédelmi fegyelem lazítására. Sőt, a számos előnnyel járó státusz megőrzése érdekében az eddigieknél is fontosabb a biológiai biztonsági intézkedések szigorú és következetes betartása. A madárinfluenza elleni védekezésnek ugyanis jelenleg ez az egyetlen módja. A baromfiállomány madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázatát a szárnyasok és vadon élő madarak találkozási lehetőségének csökkentésével, megakadályozásával lehet leghatékonyabban minimalizálni, így ennek biztosítása kiemelten fontos feladat minden baromfitartó számára - írja a HelloVidék.
Hatalmas pusztítást végzett a kór az ágazatban
Szakmai konzultáció szükséges a magyar lúdágazat jövőjéről, meg kell tárgyalni azokat a lehetőségeket, kitörési pontokat, amelyek meghatározzák ezt az ágazatot 2023-tól 2030-ig, és amelyek mentén az ágazat minden szereplője sikeres lehet
- hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter korábban. Mint mondta, komoly kihívásokkal néz szembe az ágazat, az egyik legkomolyabb probléma a madárinfluenza, ami idén főleg a víziszárnyas ágazatban okozott jelentős problémákat.
Az állategészségügy felértékelődött az agráriumban, éppen ezért kérte fel a tárcavezető Bognár Lajos országos főállatorvost, hogy minden erejét erre a területre irányítsa, tartsa a kapcsolatot a tenyésztőkkel, folyamatosan mérje fel, hol lehet kockázat. Nagy István rámutatott arra is, hogy a fejlesztések rendkívül fontosak ebben az ágazatban is. Az Agrárminisztérium továbbra is támogatja a baromfitenyésztőket. A libatartással foglalkozók számára a legutóbbi telephely-fejlesztési pályázatokon ez idáig 67 kérelem nyert támogatást több, mint 8,5 milliárd forint értékben.
A 2023-tól induló KAP Stratégiai Tervben továbbra is fenntartják az állattenyésztés kiemelt támogatását, így a baromfiágazat támogatását is. A tárcavezető a termelői integrációk létrehozásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az a lúdágazat kitörési pontja. A termelői integrációk létrehozása az eredményesebb érdekérvényesítés szempontjából is lényeges. Magyarországon azok az agrárágazatok sikeresek, melyekben 80% fölötti az integráció aránya. Hozzáfűzte, újra kell gondolni, milyen körülmények között, milyen technológiákkal, milyen fajtákkal, milyen hibriddel folytatódjon a munka, mi a fejlesztés iránya és mennyi pénzre van szükség - az agrártárca ebben is segíteni fogja a termelőket és a feldolgozóipart.
Hogyan látták az idei évet a szakemberek?
Ahogy a Nébih szakemberei vázolták: 2022 áprilisától kezdődő járvány során 5 megyében összesen 176 magas patogenitású madárinfluenza-kitörést állapítottak meg a szakemberek. A megelőző céllal történt felszámolásokat is figyelembe véve, 250 telepen csaknem 3,5 millió állat leölésére és ártalmatlanítására került sor. A járvány Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyét érintette, közülük legnagyobb mértékben Bács-Kiskun megyét. A madárinfluenza elsősorban a hazai víziszárnyas (kacsa és liba) szektort érte el, az érintett gazdaságok mintegy 85%-a innen került ki.
Ezen belül a
- mulard kacsa- (758 ezer db)
- és pecsenyekacsa- (1,085 millió db) állományok aránya volt a legmagasabb,
- de kiemelkedő a fertőzéssel érintett tojótyúkok (907 ezer db) száma is.
Ez utóbbi esetben ugyan nem volt magas a felszámolt telepek száma, viszont az ott tartott tojótyúkok létszáma annál inkább, vagyis alacsonyabb telepszám mellett is sok állat vált érintetté. A 2022 tavaszán dúló járvány megközelítőleg 11 milliárd forint közvetlen kárt okozott a gazdáknak. A járványügyi intézkedések során felszámolt állatokért, a megsemmisített ragályfogó anyagokért, tárgyakért annak tulajdonosa állami kártalanításra jogosult, amennyiben nem merül fel kártalanításból kizáró ok. A kártalanítási határozatokat már elkészítették a területileg illetékes kormányhivatalok. A kifizetések folyamatosan történnek, minden esetben a határozatok véglegessé válásától számított 60 napon belül.
Az ilyen nagyszámú állat kiesésével járó járványok természetesen hatással lehetnek a hazai fogyasztói árakra is, még ha az érintett állatok, illetve az azokból származó termékek jelentős része exportra került volna is. A hazai kereskedelemben azonban az elmúlt év során nemcsak a madárinfluenza-járvány, hanem nagyon sok egyéb tényező is befolyásolta a fogyasztói árakat. Az aszály következtében nagymértékben megemelkedtek a takarmányárak, az energiaárak többszörösükre nőttek, valamint emelkedett az élőmunka díjazása is.
A szomszédunkban zajló háború kedvezőtlen hatása megkérdőjelezhetetlen, s annak végkifejlete jelenleg kiszámíthatatlan. Ezek, valamint a kedvezőtlen hatásokat enyhíteni, kezelni akaró kormányzati intézkedések mind-mind hatással vannak a fogyasztói árakra. Éppen ezért nagyon nehéz egzakt módon meghatározni, hogy a jelenlegi árakban milyen mértékű a járvány hatása
- hangsúlyozták a Nébih szakemberei.
Külön kitértek arra is, hogy sajnos a baromfiágazat valamennyi résztvevőjének fel kell készülnie arra, hogy a madárinfluenza-járványok régi, jellemzően tízéves ciklikussága megszűnik, endémiássá válik a betegség, azaz része lesz a mindennapjainknak. Úgy kell megválasztani a technológiát, úgy kell alkalmazni, következetesen és folyamatosan betartani a járványvédelmi előírásokat, hogy azok minden pillanatban biztosítsák a vírus távoltartását az állománytól.
A kis létszámú, jellemzően háztáji baromfitartók esetében is kiemelten fontos, hogy betartsák a járványvédelmi minimumfeltételeket. Továbbra is országszerte érvényesek a fedett, lehetőleg oldalról is zárt, a vadmadaraktól elhatárolt helyen történő etetést és itatást előíró rendelkezések. A takarmányt és alomanyagot zárt helyen kell tárolni vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá a vadmadarak
- emelte ki a hatóság.