Noha sokan úgy gondolják, amit az erdőben találnak, az nem tulajdona senkinek és szabadon hazavihető, ez azonban nem így van. Mostanra pedig különböző szintű jogszabályok, rendeletek és törvények határozzák meg, hogy mikor, miből és mennyit gyűjthetünk. Aki pedig nem tájékozódik a természet szabályairól, és a hatályos előírásokról könnyen kerülhet bajba és komoly bírságokat is bezsebelhet - olvasható a HelloVidék oldalán.
Ezért megy most rengeteg magyar az erdőkbe: sokan nem is tudják, de veszélyes lehet
Hogyan és mennyi az az annyi?
Az ország erdeinek jelentős százalékát kitevő állami fenntartású területeken a gomba, a vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtése erdei haszonvételnek minősül. Ezekben az erdőkben szabad ugyan gyűjtögetni, de csak a meghatározott mennyiségben. A 2009. évi, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló XXXVII. törvény szerint állami erdőben - nem védett területen - mindenki csak saját szükségleteinek megfelelő mennyiséget gyűjthet külön engedély nélkül. Ennek mértéke a gyakorlatban nem haladhatja meg a napi 2 kg/fő mennyiséget és kizárólag, szigorúan az állami erdőkre vonatkozik. Az erdők besorolásáról a hatóság interaktív erdőtérképéről lehet tájékozódni. Amennyiben valaki ennél nagyobb mennyiséget kíván szedni, azt csak az erdőgazdálkodó engedélyével teheti. Nagyon fontos rendelkezés ezen kívül, hogy az egyéni szükségletre gyűjtött "erdei kincsek" kereskedelmi forgalomba nem hozhatóak, piacra nem vihetjük őket és házalni sem lehet velük.
Az árusítókra is szigorú szabályok vonatkoznak
A saját célra gyűjtött növényeket tilos értékesíteni, mivel a kereskedelmi célú gyűjtésre egészen más szabályok vonatkoznak. Erről mindig érdemes a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) holapján is tájékozódni, hiszen fajonként eltérő lehet a mennyisége annak, hogy miből és mennyit gyűjthetünk. A vadon gyűjtött növények értékesítésének szabályairól a hatóság rendszeresen ad ki közleményeket, ezért érdemes átolvasni a híreket, hogy például azt is megtudjuk, hogyan kell adóznunk az értékesítés céljából gyűjtött termények után.
A jogszabály szerint jelenleg, ha a magánszemély az általa gyűjtött gyógy- és fűszernövényeket, vadon termő gyümölcsöket és gombát, valamint éti csigát gyűjt, és nem egyéni vállalkozó vagy nem őstermelő, és a gyűjtött terményeket felvásárlónak értékesíti, akkor az adót a felvásárlónak kell megállapítania és a kifizetéskor levonnia. Az adó alapja a felvásárlási ár 25%-a. A levont adót a felvásárlónak kell magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bevallania és megfizetnie. Az értékesítéssel kapcsolatban más, közteherrel összefüggő kötelezettség a magánszemélyt nem terheli - olvasható a NAV oldalán.
Több százezres bírság járhat a figyelmetlen gyűjtögetőknek
Fontos tudni azt is, hogy védett természeti területen csak a természetvédelmi hatóság engedélyével folytatható gyűjtés, vagy más hasonló tevékenység. Viszont a védett növényekkel kapcsolatban már egészen más a helyzet. A védelem alatt álló növények károsításáért, letépéséért és elpusztításáért a törvényben meghatározott eszmei érték összegéig terjedő bírság is járhat. A védett növények listáját a 13/2001. (V. 9.) Környezetvédelmi Minisztériumi rendelet foglalja össze.
A rendelet különbséget tesz védett és fokozottan védett növények között. A védett növények eszmei értéke - vagyis a bírság - 5 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedhet, a különösen veszélyeztetett növények esetében pedig ez az összeg elérheti a 100 ezer, vagy akár a 250 ezer forintot is. A 2001-es rendelet szerint 646 növényféle számít védettnek, és további 87 fokozottan védettnek.
Mit gyűjthetünk a gombákon kívül?
Az őszi szezon számos kincset tartogat: az erdőkben érik a berkenye, a som, a csipkebpgyó, a fekete bodza, a galagonya, a kökény, a sósborbolya és a vadalma, vadkörte is. Sok őszi termés kifejezetten egészséges és érdemes fogyasztani a téli időszak közeledtével. Például a csipkebogyóból lekvár is készíthető, amely magas C-vitamin tartalma miatt kifejezetten ajánlott. A csipkebogyó igazi vitaminbomba, amelyeket az őszi séták alkalmával megkóstolhatunk, sőt haza is vihetünk belőle, csak néhány szabályra fontos figyelnünk.
Mint minden állami erdőgazdasági területen, így náluk is szedhetők az említett gyümölcsök saját felhasználásra, de fejenként csak két kilogramm. Aki mégis nagyobb mennyiséget szeretne akár hazavinni, akár árusítani, annak az erdőgazdálkodó engedélyére van szüksége a gyűjtéshez.
Az őszi erdők aranya
Az őszi csapadékos időjárás kedvezően hathat a gombatermésre, ezért egyre többen döntenek úgy, hogy a hétvégi kiránduláson nemcsak a tájat csodálják, hanem kalapos finomságokkal töltik meg a kosaraikat. Az erdők, mezők könnyen elérhető kincseiből ízletes ételeket készíthetünk, ám érdemes óvatosnak lenni, hiszen a kellemes erdei sétának és az ártatlannak tűnő gyűjtögetésnek súlyos ára lehet.
Több mint 4 ezer kalaposgomba-faj létezik, közülük az ehető gombák száma több száz, az erősebben mérgezőké pedig egy-két tucat. Kevesen tudják, de egyes gombák kifejezetten ritkák és sok esetben védettek. Ezeket fontos, hogy körültekintő gombászként a termőhelyükön hagyjuk. Magyarország területén mintegy 58 gombafaj és 17 zuzmófaj élvez kiemelt védettséget, amelyek természetvédelmi értéke 5-10 ezer forint közé esik, ezért nem árt óvatosan lépkedni az erdőkben.
Fontos tudni azt is, hogy védett természeti területen csak a természetvédelmi hatóság engedélyével folytatható gyűjtés vagy más hasonló tevékenység. Viszont a védett növényekkel kapcsolatban már egészen más a helyzet. A védelem alatt álló növények károsításáért, letépéséért és elpusztításáért a törvényben meghatározott eszmei érték összegéig terjedő bírság is járhat.
A védett fajok megóvásán kívül más szabályok is vonatkoznak a gombák gyűjtögetsére, amik inkább a kereskedők dolgát nehezíthetik meg, de nem árt, ha a hobbi erdőjárók is ismerik a hatályos előírásokat. Az őszi gombaszezon berobbanásával a HelloVidék emlékeztetőül összegyűjtötte a gombaszedés legfontosabb törvényi passzusait, szabályait.
Talán az egyik legfontosabb, hogy személyenként naponta két kilogramm gyűjthető be, magánterületről pedig engedély is szükséges a tulajdonostól a gombaszedéshez. A törvény előírja azt is, hogy fogyasztás, vagy árusítás előtt mindenképp egy erre kiképzett gombaszakértővel kell bevizsgáltatni a gombát.
A 2008. évi XLVI. törvény 8/A. paragrafusa értelmében vadon termett gombát étkezési céllal forgalomba hozni vagy feldolgozni csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerinti gomba szakellenőri minősítést követően lehet. Vadon termő, gyűjtött gombát átvenni és felhasználni csak gombavizsgálati igazolással és a gomba egyéb adatait megfelelően tartalmazó termékkísérő dokumentummal szabad. Gombaminősítést csak a nyilvántartott és a Nébih honlapján közzétett listában szereplő gombaszakellenőr végezhet. Az adott gombatétel dokumentumait a felhasználást követő egy hónapig meg kell őrizni.
A kereskedőkre még több szabály vonatkozik, mint a hobbi gyűjtögetőkre:
- Aki kereskedelmi céllal gyűjtene gombát, annak nem csak engedélyre, de különböző dokumentumokra is szüksége lesz. Ezekben kell feltüntetni olyan fontos információkat, mint például az áru címkéjén a gyűjtő vagy forgalmazó neve, címe, valamint a termék származási helye is.
- A gombaszakellenőr a lakossági gombaminősítésről nyilvántartást, naplót kell, hogy vezessen, amit aztán az utolsó bejegyzés időpontjától számított két évig meg is kell őrizni.
- A kereskedők csak úgy árusíthatják a szedett gombát, ha a szakértő által kiadott gombaminősítési igazolást a gombatétel mellett jól látható módon elhelyezik. Ez aztán csak az adott árusítási helyen, a kiállítás napján használható fel, és az árusítás befejezése után le kell adni az azt kiállító gombaszakellenőrnek.
- A termékkísérő dokumentumban szerepelnie kell a számviteli bizonylatnak és a szállítólevélnek is.
- Fogyasztó részére történő értékesítés esetén a termékkísérő dokumentációnak tartalmaznia kell a gombajegyzéknek megfelelően a gombafaj latin és magyar nevét, a „gyűjtött” megjelölést, a gombatétel mennyiségét, a gombavizsgálat dátumát, a gombavizsgálati igazolás sorszámát.
A gombaminősítési igazolás az alábbi adatokat tartalmazza:
A gombaminősítés helye, dátuma (év, hónap, nap), a gombaminősítési igazolás sorszáma, a gombatételt forgalomba hozó természetes személy neve, lakóhelye; jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet esetében a szervezet neve és székhelye, az emberi fogyasztásra alkalmas gomba gombajegyzék szerinti magyar elnevezése, mennyisége és az adott gombafajra előírt felhasználási feltétel, arra vonatkozó figyelmeztetés, hogy az igazolás a piaci árusítás esetén csak a kiállítás napján és helyén jogosít árusításra, valamint a gomba-szakellenőr cégszerű aláírása.
A gombaminősítési napló az alábbi adatokat tartalmazza:
A gombaminősítés helye és időpontja (év, hónap, nap), a gomba-szakellenőr neve és nyilvántartási száma, a gombagyűjtő természetes személy neve és lakcíme, a gomba magyar elnevezése és mennyisége (db vagy kg), a gomba minősítése (ehető, nem ehető, feltételesen ehető vagy mérgező), valamint a gomba-szakellenőr aláírása.
