Az Európai Bizottság agrárpiacokról szóló jelentésében a frisspiaci alma fogyasztásának 0,2 kg/fő év mértékű csökkenését prognosztizálja a 2022-2023-as idényre (a 2021/22-es 12,2 kg-hoz képest). Ez elsősorban a növekvő inflációs nyomásnak és a friss gyümölcsfogyasztás már az első félévben megfigyelhető általános csökkenésének köszönhető - olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) oldalán. Az adatok szerint a fogyasztás csökkenését a friss gyümölcsök alacsonyabb elérhetősége is jellemzi majd, amit az idei évre prognosztizálnak. Az EU-ban az almatermelés várhatóan 12,2 millió tonna körül alakul, ami a tavalyi szinthez hasonló, és 2,5%-kal haladja meg az ötéves átlagot. Ezt egyrészt a lengyelországi jó termés határozta meg, másrészt viszont a Nyugat- és Dél-Európában a nyári hónapokban tapasztalt hőhullám, aszály és öntözési korlátozások a szokásosnál alacsonyabb termést eredményeztek, a szokásosnál kisebb gyümölcsméretekkel, de magasabb cukortartalommal.

Az Európai Unióban várhatóan mintegy 6,1 millió tonna friss fogyasztásra szánt almát értékesítenek, ami 4%-os visszaesést jelent a 2021-2022-es szezonhoz, és 6%-os csökkenést az 5 éves átlaghoz képest. A villamos energia árának emelkedése (ami különösen az ágazat tárolási költségei szempontjából lényeges), a nagy lengyel termés, valamint a várhatóan alacsonyabb minőség vélhetően növelni fogja a feldolgozásra szánt alma részarányát. A feldolgozásra szánt alma mennyiségének növekedése várhatóan 18%-kal haladja meg az elmúlt 5 év szintjét, és eléri az 5,4 millió tonnát.

Ugyanakkor a feldolgozott alma fogyasztása az EU-ban várhatóan magas lesz (11 kg/fő), ami összhangban van a hosszú távú növekedési trenddel (10%-kal az elmúlt 5 év átlaga felett). A magas szállítási költségek miatt azonban az almaexport várhatóan mintegy 3%-kal csökken, az import pedig előre láthatóan nem változik, azaz 13%-kal az 5 éves átlag alatt marad. Így a következő szezon végén az átmenő készletek szintje közel 23%-kal csökkenni fog.