Véleményük szerint a miniszteri nyilatkozatot két pozitív tény okozta. Először, ahogyan azt már többször, minden szinten megjegyezték, az Európai Bizottság a jelenlegi gazdasági évben megduplázta a moldovai alma EU-ba irányuló exportjára vonatkozó kvótát - 80 000 tonnára. Ezt fontos ösztönzőnek kell tekinteni, elsősorban pszichológiai szempontból. Az is feltételezhető, hogy az uniós hatóságok és egyes országok nemzeti kormányai is arra ösztönzik az európai kereskedőket és kiskereskedőket, hogy együttműködjenek a moldovai almabeszállítókkal. Másodszor, idén nyáron Moldova havonta körülbelül 2 000 tonna almát exportált Romániába (míg tavaly a teljes moldovai export az európai piacra körülbelül 1 800 tonna volt). Ősz eleje óta azonban a moldovai alma szállítása az Európai Unióba jelentősen visszaesett. Még ha feltételezzük is, hogy Moldova október második felében gyorsan felveszi a Romániába irányuló almaellátás "nyári ütemét", valamint kis mennyiséggel más európai piacokra is belép, a moldovai kereskedők jövő nyárra mintegy 20 000 tonna almát exportálhatnak. A gazdaszervezetek szakértői szerint ez is nagyon jó eredmény lesz. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy számos európai országban, különösen Lengyelországban nagy a 2022-es almatermés, Moldovában pedig alacsony (optimista előrejelzés szerint 480 000 tonna, pesszimista előrejelzés szerint 380 000-400 000 tonna). Számos kertészeti vállalkozás gyűjtött erőforrásokat az alma időben történő és jó minőségű októberi betakarításához, de a gyümölcspiaci szereplők szerint a betárolásuk meglehetősen lassan halad. Az pedig még mindig nem világos, hogy a kereskedők a tél beállta előtt felhalmozzák-e a korábban várt 100 000 tonna alma árumennyiséget gyümölcstárolókban - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Ömlik az import alma az országba, pedig most van hazai is: mi folyik itt?
A friss fogyasztásra szánt étkezési alma külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2023 első kilenc hónapjában, az import 66 százalékkal 21,4 ezer tonnára nőtt