Rengeteg hírt lehet hallani arról, hogy az alkatrész- és chiphiány hogyan befolyásolja a mezőgazdasági gépek gyártását, és ezzel együtt a forgalmazását is. Milyen trendek érvényesülnek most a mezőgazdasági gépek kereskedelmében, és ezek milyen hatással vannak az árakra, illetve a megrendelések teljesítésére? A tavalyi évhez képest hogyan változott a mezőgazdasági gépek ára?

A szállítási lánc lassulása a koronavírus-járványból kifolyólag velejárója az elmúlt három esztendőnek, ez már 2020 elejétől érezhető volt. Ennek részben az volt az oka, hogy leálltak a gyárak, hogy ne kelljen az embereket foglalkoztatni ilyen egészségügyi kitettség mellett, ezzel viszont elindult az alapanyag-, chip- vagy gumihiány. Ezek a problémák továbbra is velünk vannak, a kínálat még nem érte utol a keresletet. Valamennyire enyhült, de kell még 1-2 év, mire ez bekövetkezik. Ez nyilvánvalóan hatással van az árak emelkedésére, de nemcsak a hiány, hanem az egyéb árak növekedése is komoly gondot jelent.

Az egyik legfontosabb költségelem, amiről nem beszélünk eleget, az a tengerentúli szállítások költsége, ami jelentősen megdrágult. Amikor az Ever Given keresztbe állt tavaly a Szuezi-csatornán, megállt az egész világ, és hirtelen senki nem tudta, hogyan lehet Európába szállítani. Teljesen mindegy, miről beszélünk, lehet az áru termény, gázolaj vagy gép. Ez továbbra is hat erre a piacra, nagyságrendileg idén bázisalapon mérve 10-20%-os áremelkedés van. Ennek részben a szállítási költségek emelkedése is az oka, illetve az, hogy az infláció más országokban is jelen van.

A 2022-es év során a magyarok jóval nagyobb mennyiségben vásároltak mezőgazdasági gépeket, mint egy évvel korábban. Mi lehet ennek az oka?

Az látszik, hogy tudatosan vásárolnak a vevők, vannak olyan beruházási döntések, amelyeket átgondoltan hoznak meg. Ezt élénkítette az is, hogy tavaly nyáron kihirdették a magyar mezőgazdaság digitális átállását segítő pályázatot. Így az ágazat szereplői bizonyos beruházási döntéseket előrehoztak, és a már meglévő gépeket is inkább lecserélik modernebb eszközökre, amelyek ennek a támogatásnak a nyertesei. De ide tartozik az is, hogy az elmúlt években jó erőállapotban voltak a gazdaságok. A tudatos beruházások pedig azt is jelentik, hogy kisimult a piac. Nem mondanám, hogy a magyar gazdák gépvásárlásai olyan nagyot növekedtek volna, inkább úgy fogalmaznék, hogy a beruházási döntések egy bizonyos időszakban egyszerre következtek be.

A KITE Zrt. mezőgazdasági integrátorként vetőmagok, palánták és oltványok forgalmazásával is foglalkozik. Hogyan változott az elmúlt időszakban a vetőmagok ára, és ez hogyan befolyásolta az irántuk való keresletet?

Idén tavasszal nem volt nagy vetőmagár-emelkedés a kapás növényeknél, vagyis a kukorica, a napraforgó, a szója vagy a cirok esetében. Alapvetően nem változott a piac, csak annyit, amennyit a vetésforgó megkívánt. Ugyanakkor a repcevetőmag iránti kereslet csökkent, ami a vetésszerkezet átalakulásával van összefüggésben, emellett megfigyelhető az is, hogy az ágazat szereplői nagyobb arányban vetnek kalászosokat.

A növénytermesztésben az igazi áremelkedés csak ezután fog bekövetkezni, hiszen az idei vetéshez szükséges vetőmagok megtermeltetése már megtörtént, és ezt ugyanúgy sújtotta az aszály. A kukorica vagy a napraforgómag jövőre biztosan sokkal drágább lesz, mint az idei volt, de ezt már látjuk a kalászosok vagy a repce esetében is, hogy jelentős áremelkedés következett be. De ez összefügg a terményárak alakulásával is: ha 140-145 ezer forint egy tonna étkezési búza, akkor a búzavetőmag ára sem lehet 70 ezer forint tonnánként.

A cégcsoport portfóliójába a műtrágyák és növényvédő szerek forgalmazása is beletartozik. Ezen a téren mit tapasztaltak az elmúlt hónapokban, az egyre emelkedő műtrágyaárak mennyire befolyásolják az értékesítést? Van-e, illetve lesz-e elég műtrágya a magyar gazdák igényeinek kielégítésére?

A műtrágya árának emelkedése már tavaly ősszel elindult, amikor a gázárak elkezdtek megemelkedni. Ezzel a lakosság csak most szembesült, de a mezőgazdaság már tavaly is látta ezt a folyamatot: már 2021 szeptemberében 100 dollár fölé mentek a jegyzések, de ez leginkább a nitrogéntermékeket érintette. Azóta nagy áremelkedés nem következett be, de most egy nagyon magas szinten vannak az árak.

Amit fontos látni, hogy a műtrágya ára annyira nem befolyásolja a vevői igényeket, inkább arra van hatással, hogy melyek azok az aszály sújtotta régiók, ahol a gazdasági adottságok kevésbé jók ebben az évben. Így aztán egyik-másik gazda el fogja hagyni az alaptrágyákat, de a fejtrágyákban való gondolkodás továbbra sem állt meg.

A beszerzési forrásokat tekintve a KITE nagyon régóta alapvetően importra támaszkodik, így nekünk nincs ilyen problémánk, a környező nitrogéngyárak leállása ellenére is be tudjuk szerezni a műtrágyákat, és biztosítjuk ezeket a gazdálkodók számára. Az azonban igaz, hogy az olyan logisztikai problémák miatt, mint például a Duna alacsony vízállása, a nehézkes vámügyintézés, az európai uniós szabályozás szigorodása, a költségek növekedése, illetve az engedélyek intézésének bonyolultabbá válása, kicsit lassabban jönnek be az áruk az országba. Éppen ezért fel lehet és fel is kell hívni a gazdák figyelmét arra, hogy időben kell dönteniük a vásárlásokról ahhoz, hogy biztosan megérkezzen a számukra szükséges műtrágyamennyiség, mire eljutnak a felhasználás fázisába.

A növényvédő szerek tekintetében jelentenek gondot a cégnél hatóanyag-kivonások?

Tavaly és tavalyelőtt is elég sok hatóanyagot kivontak, leginkább gombaölő szereket, és ezt mi is megéreztük. Meg kell találni a hatóanyagok alternatíváit annak érdekében, hogy ezeket a kivonásokat végre lehessen hajtani. Egyre inkább előtérbe kerülnek a biológiai megoldások, és már vannak olyan növényvédő szerek, amelyek hatékonyak a kalászfuzáriózissal szemben. A szerkivonások miatt nyilván sérül egy-két szercsoport, de ezekre még mindig megvan a válasz.

A KITE Zrt. az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági gépforgalmazója. Melyek a vállalkozás által forgalmazott legnépszerűbb mezőgazdasági gépek, és ezek jellemzően milyen méretűek/teljesítményűek? Milyen trendek figyelhetőek meg most a hazai gépbeszerzések tekintetében?

Lassan már 50 éve forgalmazzuk Magyarországon a John Deere gépeit, de ugyancsak népszerűek a JCB járművei is, vagy a Pellenc önjáró betakarítógépekei. Ha a John Deere-nél maradunk, az látszik, hogy egyre inkább a nagyobb gépek irányába mozdul el a piac, mind a betakarítógépek, mind a traktorok esetében. Ennek az az oka, hogy a gazdálkodók rájöttek arra, hogy az optimális időben történő munkavégzéshez egy kicsit több kapacitásra van szükség, kicsit túl kell tervezni a meglévő gépállományhoz képest, hiszen nem mindig jut elegendő idő az adott munkafolyamat végrehajtására. Mert például, ha hét napból hatszor fúj a szél, és nem lehet permetezni, akkor nem lesz elég egy vontatott permetező, a gazdának vennie kell egy önjárót is, mert akkor egy nap alatt kell elvégezni azt, amire máskor 2-3 nap lenne. A száraz nyár utáni esős, szeptemberi időjárást követően mindenki azon aggódott, hogy csak 1-2 napos időkapu lesz, amikor be lehet takarítani a meglévő állományokat.

Az erőgépeknél is ez tapasztalható, leginkább a nagy teljesítményű, univerzális vezérgépek irányába ment el a kereslet. Kisebb gépek vonatkozásában ez nem látszik. Ez részben abból is fakad, hogy elindult egyfajta tömbösítés az elmúlt időszakban, nagyobbak a gazdaságok, egyre nagyobb területeket művelnek, hál istennek a táblák is nőnek, nem olyan szétdaraboltak már, mint korábban.

A cégcsoport nemcsak új, de használt mezőgépeket is forgalmaz. Mennyire népszerű ez a szolgáltatás a gazdák körében, hogyan alakult ezek iránt a kereslet az elmúlt években?

Kifejezetten népszerű a használt gépek kereskedelme az ágazat szereplőinek körében. Egyébként itt is látszik egy olyan tendencia, hogy most már nem az vesz használt gépet, aki nem tudná megvenni az újat, hanem az is, aki kevésbé használt, alacsonyabb üzemórájú, megbízható forrásból származó gépet szeretne venni, kapacitásbővítés céljából. Leginkább a nagyobb értékű és kevésbé használt, ugyanakkor megbízható gépeket keresik a gazdák. Visszaadni meg már nem nagyon szokták őket, inkább megtartják pluszkapacitásként. A jelenlegi lassú ellátási láncban inkább az jellemző, hogy aki vett egy új gépet, az nem akarja eladni a régebbit, látva, hogy egy új megrendelésnél akár egy évnél hosszabb várakozási idő is lehet.

Befolyásolta-e a KITE Zrt.-t az energiaárak, így a földgáz és a villamos áram, valamint az egyéb költségelemek árának elszállása? Hogyan értékeli most a magyar agrárium helyzetét, mit gondol, mi várható 2023-ban?

Az energiaáremelés mindenkire, így ránk is hatással van. Mi nem lakossági fogyasztók vagyunk, sosem vettük csökkentett áron a gázt, az áramot. Tendereztetés alapján szerezzük be, hosszú távú szerződésekkel. De ha az ember tudatosan odafigyel, és részben takarékosan, részben pedig a hatékonyságra törekedve, egy előre megtervezett logisztikai körnek megfelelően szolgálja ki a vevőket, akkor azért lehet tervezni ezekkel.

Ma azok vannak nehezebb helyzetben, akik az aszály sújtotta régióban termeltek. A kukoricát gyakorlatilag betakarította a nyár, a napraforgóból vagy a szójából még lehet, hogy maradt valami, de az ezzel foglalkozó gazdák sincsenek könnyű helyzetben. A 2023-as kilátásokkal kapcsolatban pedig azt lehet mondani, hogy amíg a 2022-es év nem indult olyan jól a száraz, csapadékmentes ősz kapcsán, most az esősebb idő miatt jobb a helyzet, és ha jól megerősödött állományok mennek bele a télbe, és folytatódik ez a kvázi kellemes időjárás, hogy nincs túl hideg, de van csapadék, 2023 még lehet egy jó esztendő.

Az inputanyagok, energiahordozók árai emelkednek, de nem olyan mértékben, mint ahogy a termények ára megemelkedett. Hozzáteszem, hogy 2022-ben a két évvel ezelőtti szinthez képest 2-2,5-szörös áron lehet eladni a gabonákat és az olajos növényeket. Ez hektáronként több százezer forintos plusz árbevételt jelent, míg a költségnövekedés súlyozott bázisalapon sem több 20%-nál, ezt még ki lehet termelni, lehet jövedelmezően gazdálkodni.

Manapság egy vállalkozás számára szinte kötelező a folyamatos fejlődés, az egyre innovatívabb technológiák és megközelítések alkalmazása. Milyen innovációkat, illetve nagyobb fejlesztéseket hajtott végre a KITE Zrt. az elmúlt időszakban, mik a tervek a jövőre nézve?

Talán a legfontosabb a Kiemelt Szolgáltatási Igazgatóság létrehozása volt, ez magában foglalja a precíziós gazdálkodással kapcsolatos mindennemű szolgáltatásunkat, legyen az talajmintavétel, technológiai gépbérlet vagy szaktanácsadás. Ami említésre méltó, az az új öntözési algoritmus, amit néhány hete mutattunk be. Ez egy kétéves fejlesztés eredménye, aminek a Precíziós Gazdálkodási Rendszerbe (PGR) való integrálása támogatni tudja az automatizálható, a növény igényeihez alkalmazkodó öntözésvezérlést, mint önálló precíziós gazdálkodási rendszeren belüli alkalmazást. Ez 2023-ban fog megjelenni, és nemcsak szaktanácsadásként, hanem mind telefonra, mind számítógépre letölthető és használható alkalmazásként. Kiemelném még a biológiai növényvédő szerek térhódítását, hogy egyre több új, biológiai növényvédő szer jelenik meg. Van egyfajta genetikai fejlődés is a növényi kultúrákban és fajtákban, de leginkább a hibrid növényeknél jellemző, hogy újabb genetikák jelennek meg. A PGR részét képező meteorológiaiállomás-rendszer most már nem csak méri az időjárási adatokat, hanem egy egyhetes előrejelzést is nyújt ezek alapján. Nyilván itt a csapadékhajlam a legfontosabb tényező, ezt a szolgáltatást külföldre is kiterjesztettük: már Szerbiában is van ilyen mérőállomásunk.

A digitalizáció ezt az ágazatot is elérte, és egyre gyorsuló tempóban formálja át a mezőgazdaságot, és mindazt, amit eddig gondoltunk róla. Hogyan látják, milyen irányba halad a digitalizáció Magyarországon? Melyek azok a külföldi jó gyakorlatok és megoldások, amelyeket itthon is adaptálni lehetne és kellene?

Azok a gépek, gépkapcsolatok, amelyek ezt a technológiát képviselik, terjedőben vannak, az a támogatási forma pedig, ami tavaly nyáron megjelent, ugyancsak segítette ezt. De még mindig messze vagyunk attól, hogy - amerikai mintára - teljes mértékben automatizáltan hajtsunk végre bizonyos technológiai beavatkozásokat. Az irány jó, a fejlődés üteme talán lassabb, mint az USA-ban, hozzájuk képest van egy lemaradásunk, amit be kell hoznunk. Ők ezt már 20 évvel ezelőtt elkezdték, Magyarországon pedig mi kezdtük el alig több mint tíz éve kiépíteni az RTK-hálózatot. Az irány jó, továbbra is azt mondjuk a termelőknek, hogy a jövő gazdálkodása szempontjából akár a fenntarthatóság, akár a Green Dealnek való megfelelés az az út, ami a jövőbe mutat.

Hogyan értékeli a cég vonatkozásában 2020-22-es éveket, mi várható a KITE Zrt.-nél a következő időszakban?

A 2020-2022-es időszak nem volt könnyű, számos külső gazdasági hatás ért minket, ezeket túl kellett élni, sőt rugalmasan kellett hozzájuk alkalmazkodni. Az egyik ilyen az volt, hogy a koronavírus-járvány miatt megváltozott a munkarend, és az embereknek hat nap 12 órában kellett dolgozniuk, nem pedig 5 nap 8 órában, mint korábban. Aztán az ellátási láncok lassulása megint csak hatással volt ránk, ahogy a gyárleállások, az alapanyaghiány és az energiaárak emelkedése is. Ezek továbbra is befolyásolni fognak minket, és ez nem fog megváltozni a jövőben se.

A KITE terménykereskedelemmel is foglalkozik, ha 2,5-szer annyit kell adni egy terményért, ennyivel több forrást igényel, amikor vevő pozícióban vagyunk, és megvásároljuk ezeket. Nagyon volatilis lett a piac, mindennek az ára változik, akár egy napon belül is többször: például a 287 ezer forintos napraforgó reggel 282, délután 300, estére megint 279.

Elég sok kockázatot meg bizonytalanságot hordoz magában a piac, de ez igaz a devizákra meg más termékek ármozgására is. Az emelkedő finanszírozási költségek ránk nézve azt jelentik, hogy ahhoz, hogy biztos legyen az ellátás, és a partner semmit ne érzékeljen abból, hogy lassultak az ellátási láncok, alapanyaghiány van egyik-másik termékből, ehhez készletezni kell. A készleteket finanszírozni kell, ezek értéke pedig alapvetően emelkedik, mert jelentős áremelkedések vannak, és mellette a finanszírozási környezet is olyan, hogy emelkedik a finanszírozási költség, ami többletköltséget jelent.

De azért mindig bizakodó szoktam lenni. Azt mondom, hogy ha lesz egy jó őszünk, és a magyar agrárium úgy indítja a tavaszt, hogy megfelelő állományok jöttek ki a télből, valahol várom, hogy az energiahordozók meg a származtatott termékek ára is kicsit visszakorrigál, akkor lehet egy jó 2023-as esztendő. A KITE-nek is akkor jó, ha azoknak, akik a mezőgazdaságból élnek, jó évük van, mert akkor vásárolnak többet, akkor vásárolnak drágább termékeket, vagy hoznak beruházási döntéseket.

Látva a gazdasági környezetet, azt kell mondanom, hogy a mezőgazdaság és az azt kiszolgáló szektorok sokkal stabilabb pozícióban vannak, mint például az építőipar, a szolgáltatóipar vagy a HoReCa-szektor. És amíg ezeknél nem lehet tudni, hogy mi várható ilyen magas árak mellett, ilyen inflációs környezetben, miközben megy ki alóluk a fizetőképes kereslet, addig az agráriumban dolgozók helyzete sokkal stabilabb.

Bár a mezőgazdaság és az erre épülő élelmiszeripar ki van téve sok gazdasági folyamatnak, ezek az ágazatok hosszú távon mindig versenyképesek tudnak maradni, míg például egy hotel működtetését az energiaárak növekedése akár csődbe is viheti. Az embereknek nem lesz annyi pénzük, hogy eljárjanak étterembe, szállodába, de a mezőgazdaságból élőkre ez nem igaz. Talán ez a legutolsó szektor, amit a recesszió szele megcsaphat.