Gyuricza Csaba, a MATE rektora a Kukorica Kör Egyesület szakmai rendezvényén, Gödöllőn elmondta, hogy a mezőgazdaságban az élelmiszer-termelés, az állattenyésztés vagy éppen a növénytermesztés mind-mind a talajtól indul - az idei év is ezt mutatta meg. Ha a talajhasználattal gondok vannak, az az egész termelésre hatással van. Nem lehet elmenni amellett sem, hogy óriási a lemaradásunk az öntözésfejlesztésben. Kiemelte, tény, hogy az aszály egyedülálló volt idén, hiszen importra eddig sosem volt szükség kukoricából.
Ezek a trükkök tényleg működnek: így turbózzák fel a talajt a profi gazdák
Remélem, ez egyedi eset lesz, és a következő években ez nem fordul elő. Aszály biztosan lesz, ezt tollba is merem mondani. Nagyon keveset beszélünk arról a felelősségről, amik a földhasználatot vagy a gazdálkodót érintik. Valóban sok nehézséggel kellett/kell megküzdenie idén az ágazat szereplőinek, de nem kerülhető meg a gazda szerepe és felelőssége sem
- emelte ki Gyuricza Csaba.
A MATE rektora még egy nagyon fontos dologra felhívta a figyelmet: itthon a gazdálkodói kör mindössze 9-10%-ának van szakirányú végzettsége. Ez nem versenyképes, hiszen csúcstechnológiai ágazatról beszélünk. Egyértelműen változtatni kell ezen, ez a folyamat el is indult, de nem egyik pillanatról a másikra fog megváltozni.
Óriási biznisz lehet ez a növény Magyarországon: most sokat hozhat a konyhára
Nem állunk jól öntözésfronton sem
Gyuricza Csaba, mint mondta, messze vagyunk a jótól az öntözést illetően, hiszen továbbra is 100 ezer hektár alatt van a tényleges öntözött területek száma.
Túl sokan és túl sokat remélnek az öntözéstől. Nagyon fontos, hogy ne akarjunk mindenhol öntözni, hiszen kezdjük ott, hogy nem is tudnánk. Nekünk azokra a területekre kell koncentrálni, ahol sosem lehet öntözni, de termelni szeretnénk vagy éppen termelés folyik. A vetésforgó, vetésváltás, a vetőmagválasztás, a technológia, a megfelelő szaktudás, ezek mind-mind szerepet játszanak a termelésben
- fogalmazott.
A lehullott csapadék helyben tartása pedig szintén elengedhetetlen, mivel, ahol vízpazarló gazdálkodást folytatnak, nem figyelnek oda a talajra, ott nem lesz ilyen éghajlati körülmények mellett eredményes a gazdálkodás.
Ez a trükk tényleg működik: így védekezhetnek a gazdák a pusztító aszály ellen
Dr. Futó Zoltán, egyetemi docens (MATE Szent István Campus, Szarvasi képzési hely - Környezettudományi Intézet Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszék) is egyetértett azzal, hogy van hova fejlődnünk az öntözést illetően.
Ki merem jelenti, hogy az öntözés és a talaj vízgazdálkodása a legbonyolultabb agrotechnikai műveletek egyike. A szakmai háttér jelenleg a vízgazdálkodás szempontjából igen gyenge, emellett nagyon nagy a korszerűtlen öntözési berendezések aránya is. Az is lényeges, hogyha öntözünk, akkor öntözzünk megfelelően! Hogy egy példát mondjak: a vízágyúzás nagyon rossz a hatással van a talajra, egy jó talajszerkezetet is könnyedén tönkre tudunk tenni vele. Még egy elengedhetetlen dolog: csak akkor lesz jó a növénynek, ha a talajban lévő mikroorganizmusoknak is jó. Az öntözést és a talajt nem lehet elkülöníteni egymástól.
