A szervezők a tervezett adót kontraproduktívnak nevezték, kiemelve, hogy az ellehetetlenítené a vidéki kisközösségeket. A Jacinda Ardern miniszterelnök által is támogatott javaslat szerint a gazdálkodók 2025-től adóznának az üvegházhatást okozó - böfögésből, szellentésből, vizeletből származó - gázok után, az adó mértékét azonban még nem állapították meg. Ardern azt mondta, az állatok tulajdonosai az adók kifizetése érdekében megemelhetnék az immár "környezetbarát termékek" árát. A jobboldali-liberális ACT párt képviselői azzal érveltek a javaslat ellen, hogy az voltaképpen növelné a gázkibocsátást, mert az agrárüzemek a szomszédos országokba települnének, ahol nehezebben tudnák csak megtermelni az élelmiszert.

Noha Új-Zélandon csupán mintegy ötmillióan élnek, körülbelül 10 millió tejhasznú szarvasmarhát és 26 millió birkát tartanak, az ország üvegházhatást okozó gázkibocsátásának pedig több mint fele a mezőgazdaságból származik. A kormány korábban ígéretet tett arra, hogy Új-Zéland 2050-re eléri a karbonsemlegességet, a terv részeként pedig azon van, hogy a mezőgazdaságban tartott állatok metánkibocsátását csökkentse. Közvéleménykutatók felhívták a figyelmet arra, hogy az országban 15 hónapon belül választásokat kell tartani, és a törvényjavaslat jelentősen csökkentheti Ardern esélyeit a vidéki térségekben.