2022 augusztusában nemzeti valutában kifejezve az Európai Unióban 44%-kal, az USA-ban 38%-kal emelkedett a nyerstej termelői ára az egy évvel korábbihoz képest. A világpiacon a cheddar sajt értékesítési ára (FOB Óceánia) idén a 41. héten 17%-kal, a sovány tejporé 4%-kal, az ömlesztett vajé 3%-kal emelkedett, míg a teljes tejporé 6%-kal csökkent 2021 azonos időszakához mérten - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentésében. A nyerstej azonnali (spot) piaci ára Olaszországban a 34-40. hét között 3 euróval 68,5 euró/100 kilogrammra emelkedett, majd a 42. hétig nem változott. Hollandiában a 4,4 százalék zsírtartalmú nyerstej spot piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel a 38-41. hét között 5,5 euróval 58 euró/100 kilogrammra csökkent. Az olaszországi Veronában a nyerstej spot piaci ára október 17-én áfa nélkül, szállítási költséggel 68,5 euró/100 kilogramm, a Németországból és az Ausztriából származó, 3,6 százalék zsírtartalmú nyerstejé 66,5 euró/100 kilogramm, a fölözötté 37 euró/100 kilogramm, a tejszíné 356 euró/100 kilogramm, az Európai Unióból származó tejszíné 354 euró/100 kilogramm volt.
A németországi Élelmiszer-gazdasági Kutató Központ (ife) havi rendszerességgel közzéteszi a nyerstej alapanyagértékét 4,0 százalék zsír- és 3,4 százalék fehérje-beltartalomra vonatkozóan. Az alapanyagérték tükrözi a nyerstej összetevőinek (zsír, fehérje) árát, amelyet a kempteni árutőzsde vaj- és soványtejpor-jegyzései alapján határoznak meg. A zsírérték 77%-kal, a fehérjeérték 31%-kal nőtt, így a szállítási költség nélküli alapanyagérték 53%-kal volt magasabb 2022 szeptemberében az előző év azonos hónapjához képest. Franciaországban a 2022-es év 40. hetében a tejfelvásárlás egy hét alatt 0,3%-kal, az előző év azonos hetéhez viszonyítva 0,6%-kal nőtt. A németországi központi tejpiaci szolgálat gyorsjelentése szerint Németországban a nyerstej felvásárlása ugyanekkor az előző hetitől 0,6%-kal maradt el, míg az előző év azonos hetit 1,4%-kal haladta meg. Németországban az ömlesztett vaj értékesítési ára idén a 42. héten az előző év azonos hetéhez viszonyítva 40%-kal, a sovány tejporé 22%-kal nőtt. A kempteni árutőzsdén a 25 kilogrammos kiszerelésű ömlesztett vaj értékesítési ára 680 euró/100 kilogramm, a 25 kilogrammos kiszerelésű zsákos, élelmezési célú (intervenciós minőségű) sovány tejporé 360 euró/100 kilogramm volt a 2022-es év 42. hetében. Az ömlesztett vaj ára 207%-kal, a sovány tejporé 106%-kal volt magasabb az intervenciós árszintnél a vizsgált héten.
De mi a helyzet Magyarországon?
Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 192,93 forint/kilogramm volt 2022 szeptemberében. A fehérjetartalom 0,1 százalékpontos, a zsírtartalom 0,14 százalékpontos javulása, valamint az alapár 5 %-os emelkedése mellett a nyerstej átlagára mintegy 6%-kal nőtt 2022 szeptemberében ugyanezen év augusztusához képest, és 71%-kal haladta meg az előző év azonos hónapjának átlagárát. A nyerstej felvásárlása 2022 szeptemberében az előző havi mennyiségtől 5%-kal, a 2021. szeptemberitől 7%-kal maradt el. Az idei év szeptemberében a nyerstej kiviteli ára 221,58 forint/kilogramm volt, az előző havihoz képest 5%-kal emelkedett, az előző év azonos hónapjához viszonyítva viszont 79%-kal volt magasabb. A kiviteli ár 15%-kal haladta meg a termelői átlagárat. Az AKI PÁIR adatai szerint a nyerstej kiszállítása 9%-kal csökkent 2022 szeptemberében az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Sajt, tejföl, tej: már ennyibe kerülnek a magyarok kedvencei a boltokban
Az AKI PÁIR adatai szerint 2022 szeptemberében az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül a trappista sajt értékesítési ára emelkedett a legnagyobb mértékben, összesen 89%-kal. Ezt követte a 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós tej és a tehéntúró, amelyek egyaránt 73%-kal lettek drágábbak 2021. szeptemberéhez képest. Az adagolt vaj értékesítési ára 71%-kal, a natúr joghurt 70%-kal, a kefir és az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej egyaránt 69%-kal lett drágább, a tejföl ára 68%-kal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé 67%-kal, a gyümölcsös joghurté pedig 63%-kal emelkedett meg. Az ömlesztett sajtnak 58%-kal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejnek 57%-kal, a natúr vajkémnek 33%-kal nőtt meg az értékesítési ára. A KSH adatai szerint ugyanebben az összehasonlításban a trappista sajt fogyasztói ára 95%-kal, a 100 grammos 80% zsírtartalmú adagolt vajé 87%-kal, az 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tejé 67%-kal emelkedett, míg a 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tejé 62%-kal, a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT (tartós) dobozos tej fogyasztói ára 6%-kal emelkedett.
De milyen folyamatok befolyásolják a magyar tejtermékek árait?
Arra nézve, hogy milyen folyamatok játszódnak le a tejágazatban, és hogy mi várható a következő időszakban, az Agrárszektor megkereste Harcz Zoltánt, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatóját. A szakember az egyes tejtermékek drágulását illetően kifejtette, hogy az egy éves időszak alatt intenzíven emelkedett a tejtermelés önköltsége és drágult a tejfeldolgozás is. Ezt a folyamatot a mindenki által jól ismert, az önköltséget jelentősen növelő áremelkedések okozták, mint például a takarmányok, az energia, az üzemanyagok, a munkaerő, a csomagolóanyagok, illetve a logisztika költségeinek emelkedése, hogy csak a legfontosabbak legyenek megemlítve. A tejtermelők és tejfeldolgozók, de még a kiskereskedők is kénytelenek az önköltség-növekményt végső soron tovább hárítani a fogyasztókra. Ha ugyanis nem ezt tennék, akkor előbb-utóbb kénytelenek lennének beszüntetni a tevékenységüket - mutatott rá Harcz Zoltán, hozzátéve, hogy a vesztességgel történő értékesítést hosszú távon egyetlen gazdasági szereplő sem tudja elviselni.
A tejtermékek drágulása nem csak idehaza jellemző. Egy német eredetű import félkemény sajt is hasonlóan drágul: ennek a nagykereskedelmi ára 55-60%-kal emelkedett egy év alatt, és erre jött még rá a forint 15-20%-os gyengülése. Ne feledjük, 2021. október 25-én még 351 forintba került 1 euró
- emelte ki Harcz Zoltán.
Arra a kérdésre, hogy ez az áremelkedés elsősorban miért a trappista sajtot érte el, és csak utána a tejet és a túrót, a szakember kifejtette, hogy a drágulás az energiaigényesebb termékeket érintheti jobban. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint erre jó példa, hogy mennyire drága lett például a sajtgyártás melléktermékét jelentő savó porítása, de a fagyasztás is. A sajtárak emelkedését részben az is okozhatja, hogy a Magyarországra legtöbb sajtot importáló Németország tejfelvásárlása már két éve csökken.
A magas árak vélhetően tovább velünk maradnak, de az élelmiszerinfláció mértéke egy ponton minden bizonnyal lassul majd. Amíg azonban a tejtermelés és tejfeldolgozás input költségeinek ára nem normalizálódik, vagy nem kezdődik legalább egy lassú visszarendeződés, addig ez az időpont meg sem jósolható
- jelentette ki Harcz Zoltán a tejtermékek árának várható emelkedését illetően.
Azzal kapcsolatban, hogy hol húzódik az a lélektani határ, amelyet átlépve a magyar fogyasztók inkább elkezdik csökkenteni a vásárlásaikat, a szakember kifejtette, hogy a magas fogyasztói árak hatására egy ponton bizonyosan csökkenni fog az eladott tejtermékek mennyisége. Ez a csökkenés először minden valószínűség szerint a magasabb minőségű, drágább, prémium tejtermékeket, így például a desszerteket fogja érinteni. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az áremelés hatására sok fogyasztó az adott tejterméket először csak egy azonos, de olcsóbb tejtermékre fogja váltani, vagy átáll arra, hogy nagyobb kiszerelésekben vásárol.
Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a tejek és tejtermékek esetében valóban alapvető élelmiszerről van szó, melyet nem lehet csak úgy letenni egyik napról a másikra, az egészségünk érdekében sem
- húzta alá Harcz Zoltán.
