A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptemberi jelentése alapján 20,1%-os volt az éves infláció, az élelmiszerinfláció pedig 35,2%-os, ám a tojás ezen belül is brutális mértékben, mintegy 60,2%-kal drágult. A bolti árakat nézve az októberi jelentésben feltehetőleg még magasabb lehet majd az éves tojásáremelkedés - írta meg a 24.hu.

Jelentősen megnőttek az előállítási költségek

A magyar tojástermelés jellemzően magyar boltokba megy, és csak minimális az export. A termelés azonban a becslések szerint csak a hazai igények mintegy 80%-át elégíti ki, a többi tojás importból érkezik - árulta el a Magyar Tojásszövetség alelnöke, Pákozd Gergely. A szakember elmondása alapján a tojás fogyasztói ára három lépcsőben alakul ki:

• Termelői ár: A termelői költségek mintegy 70%-a takarmányköltség, aminél 2-3-4-szeres drágulás volt. Két jelentős búza, kukorica és napraforgó termelő ország áll háborúban egymással, ami jócskán megbolygatta a piacot, szűkítette a kínálatot, versenyt indított ezekért a termékekért. A takarmánynál világpiaci árakkal dolgoznak, így a forintgyengülés sem tett jót. Ha a költségek 70%-át kitevő takarmányra átlagban 2,5-szeres drágulást veszünk, az már 75%-os emelkedést okoz a termelői áraknál. Jelentős tétel még a tojótyúkok beszerzése/felnevelése, az energetika (fűtés, hűtés, légcsere), az állatgondozás (emberi munkaerő, gépek), az állategészségügyi, higiéniai költségek, az amortizáció, valamint a karbantartás és az új eszközök beszerzése. Az energiánál 10-20-szoros drágulások jellemzőek. A bérnövekedés költsége sem elhanyagolható, de e másik két tétellel összevetve idén mégis kevéssé jelentős. Ha úgy számolunk, hogy a költségek maradék 30%-a átlagban 15%-kal emelkedett, akkor már összességében a 100%-os drágulás is indokolt lehet. (A termelői ár jellemzően a fogyasztói ár fele körül lehet a Tojásszövetség szerint.)
• Csomagolóhelyi ár: A termelők egy részének van ugyan dobozolója, de a tojásmennyiség zöme csomagolóközpontokba bekerül, ahonnan a csomagolóhelyi áron továbbítják az árut az üzleteknek. A csomagolókban válogatják, jelölik a tojást, dobozokba, tálcákba rakják (amelyekben aztán leemeljük a boltok polcáról), valamint gyűjtőcsomagolásba (amiben szállítani tudják). Itt a legnagyobb költség a csomagolóanyag, ami a papír árdrágulása miatt jelentősen emelkedett. Van élőmunkaköltség is, és a gépek, berendezések üzemeltetésének, a karbantartásnak és eszközbeszerzés is van költsége. A tojástermelőknél és a csomagolóknál is jellemző, hogy az eszközök, berendezések, gépek, karbantartási eszközök beszerzése mind euróhoz kötött, ugyanis a beszállítók euróban adnak árajánlatot, hogy az árfolyamingadozást kiküszöböljék. Fizetni pedig lehet euróban, vagy forintban.
• Fogyasztói ár: A nagy áruházláncok jellemzően tendereztetik a tojásbeszállítókat, egy-egy időszakra és megadott mennyiségre, és jellemzően a legalacsonyabb áron szállítót választják ki. A végső ár persze tartalmazza a kereskedők költségeit is.

Ha az ember megnézi az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) által hétről hétre közölt csomagolóhelyi árakat, és a KSH által mért fogyasztói árakat, az látható, a két ár nagyjából együtt mozog, és évekig tojásonként 13-20 forinttal volt magasabb átlagban a fogyasztói ár, mint a beszerzési ár. Idén májustól azonban minden hónapban 20 forint fölött volt a a csomagolóhelyi és a fogyasztói ár közötti különbség, októberre pedig meghaladta a 45 forintot is tojásonként.

Nincs olcsóbban tojás

De mi történt, hogy szeptemberről októberre így kilőtt a tojás ára? Pákozd Gergely szerint ennek több oka is lehet. Az aratások alapján bebizonyosodott, hogy nem lett jó az idei termés. A takarmányt a termelők egy része előre meg tudja venni, akár egy évre is, de az már elfogyott, másoknak viszont nincs annyi tartaléka, ezért folyamatosan az aktuális áron kénytelenek vásárolni. És lehet, hogy a nemzetközi piacon éppen nem mozdul a kukorica ára, de a forint gyengülése miatt mégis drágábbá válhat. A hazai mezőgazdasági árak ugyanis együtt mozognak a tőzsdei árakkal. A szakember beszélt arról is, hogy a tojás ára évekig lemaradásban volt minden egyéb termék drágulásához képest, és most hozza be ezt a nyomott árat. Ezt pedig okozhatta a piaci túlkínálat is, a tojástermelést ugyanis nemigen lehet befolyásolni.

Eddig bírták a magyar termelők: elképesztő tojásdrágulás jöhet Magyarországon

Óriási a bizonytalanság a tojáságazatban.

Az utóbbi években az látszik még, hogy a tojás ára sokáig nem mozdult együtt a takarmányárak növekedésével. A kukorica és a búza kilónkénti ára 2019 elején átlagban 58/65 forint, 2020 elején 57/62 forint, 2021 elején 72/75 forint, 2022 elején pedig már 86/95 forint volt, ami mostanra 138/141 forintra emelkedett. A termelőknek sokáig nem volt lehetőségük arra, hogy árat emeljenek, hogy folyamatos 1-2 forintos emelésekkel szoktassák hozzá a vevőket a megnövekedett költségek miatti magasabb árakhoz.

Pákozd Gergely feltételezése szerint szeptemberről októberre azért nyílhatott tér a termelői árak emelésére, mert a korábban az uniós piacra Ukrajnából behozott jelentős mennyiségű tojás részben kieshetett, ami a kínálatot szűkíthette és hiányt generálhatott. És mivel most nincs olcsó import tojás, így a kiskereskedők hajlandóak a magyar tojásért is többet fizetni, illetve elfogadni a termelők részéről kért áremelést. Mostanra értek el odáig, hogy a lánc minden szereplője kénytelen elfogadni a másik emelt árait, mert nincs olcsóbb tojás a piacon.

Megjelentek olyan hírek, miszerint külföldön már olcsóbb a tojás, mint Magyarországon, ám erre Pákozd Gergely azt mondta, hogy mivel a magyar piac nem teljesen önellátó, így ha az Európai Unióban lenne nagy mennyiségű, olcsó tojás, ami keresi a helyét, akkor az már itt lenne, és lenyomná az itteni árakat is. De mivel nincs, így valószínűleg más országokban sem olcsóbbak a termelői vagy a csomagolóhelyi árak, vagyis az itthoni üzletek nem tudnak olcsóbban külföldről beszerezni. Azt is hallani, hogy bejött az olcsó ukrán gabona, ahogy megindultak a szállítások. S bár ez lehet, hogy így van, de az alelnök szerint ebből a tojástermelők nem láttak eddig még semmit.

Még tovább emelkedhetnek az árak, hacsak nem lesz ársapka

A portál megkérdezte az üzletláncokat is a tojásdrágulásról. A válaszokból kiderült, hogy a tojás aktuális nagykereskedelmi árszínvonalát nagymértékben meghatározza, hogy Magyarország nettó tojásimportőr. Ebből következően az országba érkező - az elmúlt hónapokban (főleg forintban) nagy mértékben emelkedő - tojás árához igazodnak a hazai nagytételű értékesítésben alkalmazott termelői árak. Ráadásul az exportőr országokból érkező piaci és más EU-országokból kapott kapcsolódó információk is módosítják a hazai árakat. Ilyen például a sok EU-országban terjedő - és hazánkban is pusztító - madárinfluenza, amely miatt a nagy létszámú tojótyúk-állományok kivágása várható. A termelés helyreállása a biológiai átfutási idő miatt még mindig nem történt meg, és várhatóan teljesen nem is fog, mivel több termelő felhagyott a termeléssel, vagy csökkentette azt. Emiatt is erős jelenleg a (hazai) tojás keresleti piaca. Emiatt azonban további áremelkedés várható a termelői oldalról, azonban ennek pontos mértékét, illetve kifutását még nem látják.

Új fejlemény, hogy Orbán Viktor október 28-án pénteken bejelentette, újabb termékek kerülhetnek ársapka alá. Ez azonban a szakemberek szerint tovább pörgetné az élelmiszerinflációt, és így végső soron a döntéshozók szándékával ellentétes hatást váltana ki.