A harmadik negyedéves növekedés 4% körül lesz, az éves pedig 4,5% fölött lehet. Jövőre 1%-os növekedést vár, tehát lassulás jön. Ennek fő oka, hogy a vállalatok nem tudják áthárítani a magasabb energiaárakat, kamatokat, bérköltségeket, emiatt vissza kell venni a termelést, és a lakosságnál is lesz fogyasztásbeli visszaesés. Vannak vállalatok, amiket meg kell védeni, ezért indította a kormány az energiaintenzív ágazatokban a kkv-k támogatását, illetve a gyármentő programot. Utóbbiból a vissza nem térítendő 150 milliárdos keret gazdára talált, de mellette nyit a kormány egy hitelprogramot is. 100 milliárdos hitelgaranciával száll be az MFB, míg az Eximbank 100 milliárdos hitelprogramot indít forintban és devizában január elsejétől. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, mint magyarázta, ebben nemcsak azok indulhatnak, akik nyertek a gyármentő programban, de minden esetben fejlesztésre van szükség, amely energiahatékonyságot növel - írja az Infostart.
Nemcsak védekezni kell, hanem támadni is: elérni, hogy a beruházási ráta 25 százalék felett maradjon. Ehhez biztosítani kell a forrásokat a gazdaság motorjához - ezért nyomjuk a piaci beruházásokat, az energiaigényes szektorainkat pedig védjük.
Mi lesz az árstopok sorsa?
A szakember ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a lakossági árstopok egyelőre maradnak. A jövőjüket az infláció határozza meg, ami a gazdaságfejlesztési miniszter szerint egyelőre nem csökken. Olyannyira nem, hogy év végére meghaladhatja akár a 25 százalékot is, onnan viszont lejjebb fordulhat. A pénzromlás kordában tartásában segítenek az élelmiszer-árstopok, amelyeknek a köre rövid időn belül bővülhet. Nagy Márton úgy véli, hogy a kormány a napokban dönthet újabb hatósági áras termékkörökről. Továbbá kiemelte, hogy olyan termékekről lehet szó, amelyek drágulása 40 százalék felett van, és itthon is előállíthatók.