Nagyon közel van még a dobogóhoz a lett infláció, ezután viszont egy nagyobb szakadás következik, a holland infláció mértéke 16,8%. A legkisebb drágulást Franciaországban (7,1%) és Spanyolországban (7,3%) mérték. Ha megnézzük a havi bázisú inflációt, akkor nagyon eltérő képet látunk. Több országban szeptemberről októberre már csökkentek az árak minden termék átlagában, Magyarországon viszont 2,1% volt a havi bázisú infláció, ami szintén az egyik legmagasabb érték (de az Olaszországban mért havi 3,8%-os drágulásról jócskán elmarad). Mivel a havi dinamika messze meghaladja az észt és a litván áremelkedés mértékét (-1,6, illetve 0,8% havi bázison), így könnyen lehet, hogy novemberben már a magyar infláció lesz a legmagasabb Európában - írja a Portfolio.
Komoly változás jöhet a magyar henteseknél: ilyen virslikkel lehetnek tele a pultok
Az élelmiszerek körében pedig már jelenleg is Magyarországon mérték a legnagyobb drágulást. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy év leforgása alatt mintegy 43%-kal emelkedtek az élelmiszerek itthon, így (sajnos) a dobogó első fokán vagyunk, ha az EU-s élelmiszer-inflációt vesszük figyelembe. Ezt követi a litván (32,6%) és a lett (29,6%) adat. Szlovákiában és Csehországban is 26% volt az élelmiszerek éves drágulása, Lengyelországban és Romániában 21%. A legkisebb élelmiszer-inflációt egyébként Írországban és Luxemburgban mérték, mindkét helyen 10,5% volt a drágulás mértéke. Ha pedig az EU átlagát vesszük figyelembe, akkor elmondható, hogy az élelmiszerek 17,3%-kal drágultak éves szinten.
