Az adók száma egyetlen nap alatt nem kevesebbel nőtt, mint 14-el. Kiskereskedőkre, bankokra, cégekre, légitársaságokra, gyógyszerforgalmazókra, energiaszolgáltatókra vetették ki. Nem kis tételekről van szó. Július 1-jétől például növelték a cukros üdítők, az energiaitalok, a sós snack-ek és az ízesített sörök adómértékét. De hogyan teljesítettek az élelmiszergyártó vállalkozások 2022-ben? Több lett a bevételük és a nyereségük? 230 élelmiszeripari cég 2022-es beszámolóját néztük át, olyanokét, amelyeknek a bevétele elérte a 1,5 milliárd forintot - írja az Átlátszó.

Újabb nagy élelmiszerdrágulás jöhet júliustól itthon: erre jobb lesz felkészülni

Százmilliárdos többletköltséget jelent a gyártói felelősség bevezetése az élelmiszergyártóknak.

Míg a húsipar bevétele 33 százalékkal nőtt, addig a nyeresége 27-tel, míg az étolajgyártók bevétele 41 százalékkal nőtt, a nyereség viszont az egyik szereplőnél négyszeres lett. A malom-, tészta-, kenyéripar bevételei 51 százalékkal nőttek, a nyereség itt is összességében háromszorosa az előző évinek. A vizsgált tejesek közül csak a nagyok teljesítettek jobban, a kicsiknél nem lettek kiugró eredmények. A húsiparban pedig csökkent a Pick Zrt. nyeresége, a liba- és kacsatenyésztőké viszont jelentősen nőtt. Raskó György agrárközgazdász szerint a belföldi eladásaiban az UHT tejre vonatkozó hatósági ár hihetetlen veszteséget okozott azáltal, hogy többen is a magasabb zsírtartalmú tejet vásárolták az olcsósága miatt. Ezért nekik alig maradt zsírjuk a sajt -és egyéb tejtermékek készítéséhez, ami miatt külföldről kellett azt beszerezni és több esetben is jóval drágábban, mint belföldről. Emiatt a tejipar nagyon nagy jövedelmet ezen az élelmiszer infláción maga számára nem tudott generálni.

Megszólalt a szakértő: rohamléptekkel kell behozni a hazai élelmiszeripar lemaradását

A feladat nem lesz egyszerű, hiszen hatékonyságnövelő beruházásokra van szükség, ami az elmúlt 10-20 évben elmaradt a magyar élelmiszeriparban.

A szakember kitért az élelmiszer-infláció okairól is. Úgy véli, hogy két irányból kell nézni, az egyik a nyersanyagpiac, tehát a termelői oldal. A világpiaci ármozgások miatt a másik is legalább ennyire fontos, hogy maga a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás is hihetetlen energiaigényes. És ugye az energiaszámlák akkorákat ugrottak, ami a korábbi időszakban szinte soha nem fordult elő.

Ebből adódóan ez a két tétel, az energia és a nyersanyagár indította el az inflációt Európában, és ezt tetézték Magyarországon a kormány büntetőadói. A kiskereskedelmi különadó a maga 4 százalékával, ami forgalomarányosan rögtön 4 százalékkal megdobta az inflációt. Összetett dologról van szó: a gyenge forint a tavalyi magas élelmiszer inflációban ugyanúgy benne van, mint ezek a kormányzati intézkedések, az ársapka miatti veszteségeket pedig átháríthatták vagy beépíthették olyan termékek árába, amik szabad árasak, és az is plusz inflációt gerjesztett

- fogalmazott.

Júliustól drágulnak az élelmiszerek az új csomagolóanyag-szabályozás miatt

Sokszoros díjtételek jönnek, 120 milliárdos terhet ró a feldolgozókra az új rendszer.

A gyenge forint eredményét jól jelzi, hogy az egyik nagy hazai élelmiszeripari vállalat 2021-ben 27 milliárd forint bevétel mellett 1,3 milliárd forint nyereséget ért el. Az export 5,4 milliárd forint volt. Ez 2022-re 9,5 milliárd forintra nőtt, a nyereség pedig 2,9 milliárd forintra. Raskó György úgy véli, hogy az árstop kivezetésével a sertéscomb ára azonnal legalább kilónként 600 forinttal megugrik. A csirkemell ára szintén legalább 6-700 forinttal nő, a cukor rögtön a duplájára drágul. Az újabb ársokk miatt pedig a kiskereskedelmi forgalom tovább fog zuhanni