Mi a különbség az élelmiszerek címkéjén feltüntetett „felhasználható” és „minőségmegőrzési dátum” között? Vannak élelmiszer-higiéniai szabályok, amelyeket be kell tartania a fogyasztónak otthon a családja biztonsága érdekében? Kell-e aggódni az élelmiszer-adalékanyagok miatt? Ez az európai fogyasztók által feltett néhány kérdés, amelyekre a #EUChooseSafeFood kampány válaszolt az EU élelmiszerbiztonsága mögött meghúzódó tudomány lefordításával - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. A sikeres első szakaszra építve elindult a kampány második éve, amely számos új témát fed le. A kampány lényege, hogy segítsenek a fogyasztóknak tájékozott döntéseket hozni a mindennapi élelmiszerválasztással kapcsolatban. Az egész EU-ra kiterjedő kampány gyakorlatias és hozzáférhető információkat kínál a fogyasztóknak, a címkék elolvasásának és az adalékanyagokról adott információ értelmezésének segítésétől az élelmiszerek elkészítésével és tárolásával kapcsolatos tanácsadásig.

Az EFSA ügyvezető igazgatója, Bernhard Url üdvözölte a kampány elindítását. Mint mondta, az EU-ban a fogyasztók teljesen biztosak lehetnek abban, hogy az asztalukra tett élelmiszerek biztonságosak. Bízhatnak az EU élelmiszerbiztonsági rendszerében és az annak alapjául szolgáló tudományos ismeretekben, amelyek immár 20 éve segítik élelmiszereink biztonságosságát. Az #EUChooseSafeFood fontos példája a nemzeti élelmiszerbiztonsági hatóságokkal való partnerségünknek, valamint a fogyasztói szervezetekkel, élelmiszer-előállítókkal és a civil társadalommal való együttműködésünknek - tette hozzá a szakember.

A kampány elsősorban a 25-45 éves európai polgárokat célozza meg, különös tekintettel a nőkre és a fiatal szülőkre, és az EFSA szerepét is bemutatja a fogyasztókat és a teljes élelmiszerláncot védő európai jogszabályokhoz való hozzájárulásban.

A kampány tematikus oldala magyar nyelven is elérhető, és a 12 témakör között szerepel az állatjólét is. Mivel az állatjólét, az állatok egészsége és az élelmiszer eredetű megbetegedések között szoros kapcsolat áll fenn, az általunk fogyasztott állati eredetű termékek biztonsága közvetlenül összefügg az állatok jólétével. Különösen azok, amelyeket élelmiszertermelés céljából tenyésztenek és nevelnek. Az élelmiszertermelés céljából tartott állatok jóléte nagy mértékben függ attól, hogy az emberek hogyan tartják őket. Számos tényező befolyásolhatja a jólétüket, kezdve attól, hogy hogyan és mivel etetik őket, az életkörülményeiktől, a helytől és a zsúfoltságtól, a szállítási körülményektől és a vágási módszerektől.

A stressztényezők és a rossz állatjólét miatt az állatok fokozottan fogékonyak lehetnek a fertőző betegségekre. Ez veszélyt jelenthet a fogyasztókra, például az olyan közönséges élelmiszer-eredetű fertőzéseken keresztül, mint a szalmonella, a Campylobacter és az E. coli. A megfelelő állatjóléti gyakorlatok nemcsak a szükségtelen szenvedést csökkentik, hanem az állatok egészségének megőrzésében is segítenek. Az állatok egészsége és az állatjólét az állatok fizikai és mentális szükségleteinek kielégítését jelenti azáltal, hogy gondoskodnak arról, hogy az állatok biztonságban legyenek, megfelelően helyezzék el azokat, és jól tápláltak legyenek. Emellett azt is jelenti, hogy biztosítani kell a betegségek megelőzését, az állatorvosi kezelést, a kíméletes bánásmódot és a humánus vágást.

Az EU állatjóléti szabványai a világon a legszigorúbbak közé tartoznak, és az EU és tagállamai elkötelezettek a haszonállatok bántalmazásának, fájdalmának és szenvedésének megelőzésében. Az állatok jóléte egyre fontosabb része az EFSA hatáskörének, és az EFSA tanácsokkal látja el az EU-t és a nemzeti hatóságokat a termelés élelmiszerláncon belüli legjobb irányításával kapcsolatosan.