Az idei év során jóformán minden megdrágult, legyen szó lakhatásról, öltözködésről vagy az élelmiszerekről. Az áremelkedések okai azonban meglehetősen szerteágazóak, nem lehet csak egy faktort felelőssé tenni értük. A HelloVidék éppen ezért megkereste a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK), hogy megtudja, mennyivel emelkedtek a zöldség és gyümölcsárak az aszály és infláció hatására?
Az Agrárközösségi Intézet (AKI) Piaci Árinformatikai Rendszerének (PÁIR) jelentéséből kiderült, hogy a burgonya termelői ára 33%-kal 227 forint/kilogrammra emelkedett 2022-ben a 26-43. héten az előző év azonos periódusához viszonyítva. A lédig hazai sárgarépa 250 forint/kilogramm termelői ára 52%-kal haladta meg a 2021. évi 43 hetit, míg a petrezselyemgyökéré 33%-kal, 700 forint/kilogrammra emelkedett ugyanekkor. A 40-70 mm átmérőjű vöröshagyma 200 forint/kilogramm leggyakoribb áron került a kínálatba, ami 48%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, míg a lila héjú vöröshagyma 305 forint/kilogramm ára mintegy 25%-kal nőtt A hazain kívül Ausztriából származó, 220 forint/kilogramm árú vöröshagyma is bővítette a Budapesti Nagybani Piac választékát, amelyért tavaly 140 forint/kilogramm leggyakoribb árat kértek. A Hollandiából importált, lila héjú változatát kilogrammonként 326 forintért értékesítették. Ezek mellett a gyümölcsárak is jelentősen emelkedtek, melyre súlyos hatást gyakorolt az aszály.
Milyen igények vannak a hazai termékekre?
Kérdés azonban, hogy mekkora kereslet mutatkozik a hazai és import termékekre. Ezzel kapcsolatban a NAK közölte, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy úgynevezett „polcfelmérést” végzett, még 2020-ban. A felmérésben 10 kereskedelmi lánc üzleteiben, elsődlegesen a nemzetközi vállalkozásokat vizsgálták meg. Lánconként 6-6 egységet (összesen 60 üzletet) választottak ki úgy, hogy a három statisztikai nagyrégióban (Közép-magyarországi nagyrégió, Alföld és Észak nagyrégió, Dunántúli nagyrégió) egyenlő arányban helyezkedjenek el.
A felmérésből kiderült, hogy a vizsgált egységekben a termékek 70,53%-a volt magyar (nemzetközi láncok esetében: 66,79%, hazai láncok esetében: 79,26%). Ez mintegy 8%-os visszaesést jelentett a 6 évvel korábbi felméréshez képest. A magyar termékek kínálata alapján az első három helyet három hazai lánc foglalja el: Reál (80,65%), Coop (80,17%), CBA (76,95%). A lista utolsó három helyezettje pedig a Penny Market (67,58%), a Tesco (66,07%) és a Lidl (56,09%). Nőtt a szakadék a nemzetközi és hazai láncok átlagos magyar termék kínálatának arányai között. Míg 2014-ben a különbség nem érte el a 10%-ot, addig 2020-ra ez a szám már meghaladja a 12%-ot.
Van-e esélyük a kistermelőknek a multikkal szemben?
Azzal kapcsolatban, hogy versenybe szállhatnak-e a kistermelők a multikkal, az Agrárkamara közölte, hogy a 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről (a továbbiakban kistermelői rendelet) szabályozza azt, hogy egy kistermelő milyen megadott mennyiséget értékesíthet. Fontos azonban tisztázni, hogy a kérdésben szereplő „kistermelő” fogalom is ezen rendeletben szerepel, az nem azonos például a kiskereskedő vagy őstermelő fogalmával.
A kistermelők közvetlenül a végső fogyasztónak, kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítménynek értékesíthetnek. Más téma az olyan kistermelőnek már nem minősülő, de még kis mennyiségű élelmiszer-előállítók, termelők, akik prémium minőségű, kézműves vagy a piacon különlegességnek, újdonságnak számító terméket állítanak elő, melyek megjelenhetnek a multik polcain is, mivel ezekért hajlandó a fogyasztó magasabb árat is kifizetni (pl. a Kifli webáruházban is sok kézműves termékkel találkozhatunk és folyamatosan keresik is az új termelőket). A kistermelők beszállítóként működnek együtt a „multikkal”, erre nemzetközi tapasztalatok alapján a termelői együttműködések és a közös árubeszállítás is lehetőséget adhat, amire van jól működő példa Magyarországon is.
Milyen értékesítési lehetőségeik vannak a kistermelőknek?
A kistermelők például végső fogyasztónak, kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítménynek értékesíthetnek. Alapvetően piacon vagy közvetlenül a gazdaudvarból értékesítenek, de további közvetlen értékesítési csatornák például a Szedd magad! programok, a falusi vendégasztal, a bevásárló- és kosárközösségek (amikor előrendelés alapján átadópontokra szállít a gazda), illetve a közösség által támogatott mezőgazdaság (hosszabb távra szerződik a fogyasztó a gazdálkodóval és megadott időközönként egy meghatározott doboznyi igény zöldséget, gyümölcsöt vesz át tőle a gazdaságában vagy átadóponton) - derült ki a NAK közléséből.
Közvetlen vagy közvetítőn keresztüli értékesítési csatornák: házhoz szállítás, illetve átadópontra kiszállítás, az internetes értékesítés kiszállítással, valamint a mozgóbolt: egy adott útvonal mentén, meghatározott helyeken történő értékesítés. A termelői bolt is ide tartozik, amely egy a gazdaságon kívül, többnyire forgalmas helyen egy vagy több termelő termékét értékesítő üzletet jelent. Vannak még helyi termék automaták is, amelyekben egy vagy több termelő termékét is értékesítheti. Közvetítőn keresztül működő értékesítési csatornák pedig a kiskereskedelmi boltok, helyitermék polcok, a vendéglátás és a közétkeztetés.
Nem mindenki marad a pályán, lesznek olyanok, akik idén be fogják fejezni a gazdálkodást
A NAK azt is közölte a portállal, hogy a jelenlegi visszajelzések alapján sajnos az idén is lesznek olyan termelők, akik befejezik a zöldség-gyümölcs termelést, de ez nem újkeletű. Az elmúlt években folyamatosan hagyták el e termékpályát termelők és inkább szántóföldi növénytermesztéssel próbálkoztak, vagy végleg felszámolták a gazdaságukat. Ennek mértéke azonban nem megjósolható, hiszen nem az Agrárkamara nem láthat bele minden gazdálkodó fejébe és nem ismerheti a potenciális döntéseiket.
