Az uniós szakpolitikai döntéshozatalát kutatási eredményeken alapuló, független tudományos tanácsadással segítő Közös Kutatóközpont (JRC) által alkalmazott kombinált aszály mutató szerint 2022. szeptember elején az európai területek 33%-án figyelmeztető, 26%-án pedig riasztási állapot volt érvényben a rendkívül meleg és aszályos időszak következtében. Az idei év a történelem egyik legforróbb nyara volt, mely rekord magas hőmérsékleti értékeket és/vagy száraz, aszályos körülmények hozott. Az EU-s tagállamok közül a rendkívüli aszályos időszak különösen Spanyolországban, Franciaországban, Közép- és Észak-Olaszországban, Közép-Németországban és hazánkban okozott alacsonyabb termésátlagokat. A legtöbb európai országban - különösen Európa nyugati és középső területein - a legelőterületek is kisültek, emellett az állatállományokat érintő hőstressz is hozzájárult az állattenyésztési ágazatok termelékenységének csökkenéséhez - írja a NAK.
A rendkívül kedvezőtlen időjárási hatások mellett az egyes állatbetegségek - kiemelten az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza -, továbbá a magas inputárak tovább nehezítik az EU-s hústermelési- és árszintjének fenntartását. Továbbra is elmondható, hogy Ukrajna orosz inváziója jelentős hatást gyakorol az árupiacokra, az elhúzódó háború következményei egyre inkább fokozzák a bizonytalanságot és elmélyülő gazdasági veszélyhelyzetet teremtenek. Jelen pillanatban a konfliktus legszembetűnőbb hatása az energiapiacokon érezhető. A földgáz ára az EU-ban a nyári időszakban új rekordszintet ért el, ami további inputköltség növekedést eredményez és az EU-s élelmiszer-ellátási láncban tovább gerjeszti az inflációt.
A termelési mutatók várható alakulása az EU kiskérődző ágazatában
Az Európai Bizottság által közzétett előrejelzés szerint bár az unió juh- és kecskeállomány létszáma történelmi mélyponton van a vágások száma 2022-ben várhatóan nem fog csökkenni az egyes EU-s tagállamok vágási adatai közötti jelentős különbségek ellenére sem. A COVID-19 pandémiához kötődő korlátozások feloldása után a kereskedelem beindult, melynek hatására az uniós juh- és kecskehús, valamint élőállat import 2022-ben újra növekedési pályára állt. A növekedés várható mértéke 10% lesz az idei évben és előreláthatólag ez a helyreállás 2023-ban is folytatódni fog, melynek eredményeképp további 4%-os emelkedés prognosztizálható. A behozatal azonban az előrejelzett növekedés ellenére még mindig a COVID-19 pandémia előtti szint alatt marad, ami tartósan magas belföldi árakat eredményez.
Stabil juh- és kecskehús termelés
A nehéz bárányárak az Európai Unióban 2022-ben példátlan magas szinten maradnak, bár értékük tagállamonként nagy szórást mutat, de az megközelítőleg 700-740 euró/100 kg vt. (vt. = vágott testtömeg) érték között ingadozott. Az év eleji csökkenés után húsvétkor az árak ismét rekordszintet érték el, az árnövekedés július végéig kitartott. Az Európai Unióban a nehéz bárányárak átlagos értéke 2022 szeptemberében 707,25 euró/100 kg vt. volt. A szeptemberi EU-s bárányárak 7,5%-kal voltak magasabbak a 2021-es év hasonló időszakában rögzített értéknél. A szűkős belső kínálat és az EU-ban tapasztalható magas keresleti szint együttesen továbbra is tartósan magas belső árakat eredményezhet. A könnyű bárányárak az Európai Unióban 2022-ben 640-715 euró/100 kg vt. (vt. = vágott testtömeg) érték között ingadoztak. Az Európai Unióban a könnyű bárányárak átlagos értéke 2022 szeptemberében 715,97 euró/100 kg vt. volt. A szeptemberi könnyű bárányárak azonban 9,7%-kal alacsonyabbak voltak a 2021-es év hasonló időszakában rögzített értéknél.
A 2022. január és június közötti időszakban az EU juh- és kecskevágások mértéke 2,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest az állomány létszámok jelentős csökkenése ellenére. Ennek az emelkedésnek a fő oka az áprilisi megnövekedett számú írországi és romániai vágásoknak köszönhető. Elmondható azonban, hogy az állomány létszámok jelentős csökkenése a kedvező árak ellenére egyes uniós országokban korlátozni fogják a termelés növekedését. A jelenlegi magas energia- és takarmányárak várhatóan további létszámcsökkentéshez, magasabb vágási számokhoz és kisebb vágási súlyokhoz vezethetnek. 2022 második felében a vágások számának mérséklődése várható, ami összességében 2022 végére kismértékű, 0,5%-os termelésnövekedést és tartósan magas uniós árakat eredményezhet.
A magas belső árak korlátozzák az exportot 2022-ben
Az EU juhhús exportja 2022 első félévében -3,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A belső kínálati hiány, az Egyesült Királysággal még mindig fennálló folyamatos kereskedelmi súrlódások és a viszonylag magas uniós árak 2022-ben várhatóan 3%-os export növekedést fognak eredményezni, mely 2023-ban előreláthatólag alacsonyabb szinten fog stabilizálódni. Az élőállatok uniós exportja a vizsgált időszakban -3,4%-kal csökkent. Jordánia és Izrael kivételével minden fő export desztináció irányába csökkenés volt tapasztalható a kivitel tekintetében, Izrael tehát megerősítve pozícióját az élő állat kivitel új piacának tekinthető. Románia várhatóan élő állatainak egy részét a nagyon kedvező árak miatt továbbra is a szomszédos országokba, például Görögországba és Bulgáriába irányítja át. Összességében az élő állatok exportja 2022-ben várhatóan 5%-kal csökken a magas belső árak és a Fekete-tengeren keresztül történő szállítási nehézségek miatt.
A juhhús uniós behozatala 2022 második negyedévében tovább nőtt és összesen 28%-kal több importot regisztráltak az év első félévben. Az Egyesült Királyságból az EU-ba irányuló szállítmányok mennyisége 34%-os növekedést mutatott, emellett az Új-Zélandról származó behozatal is növekedett 17%-kal (+ 4 875 tonna) a magas szállítási költségek és a vonzóbb ázsiai piacok ellenére. 2022-ben várhatóan az uniós import növekedés elérheti a 10%-ot, a 2023-as évben pedig további 4%-ot azt feltételezve, hogy az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelmi súrlódások tekintetében nem áll be pozitív irányú változás.
Az EU juh- és kecskehús-piaci mérlege
Az előrejelzés szerint 2022-ben a teljes húsfogyasztásból a juh- és kecskehús részesedése 1,8 %-ot tesz ki, és az 1,3 kg/fő/év fogyasztási mennyiség várhatóan 2023-ban is fennmarad. Az EU önellátási szintjének becsült értéke juh- és kecskehús tekintetében 2022-re 93%, mely az egy évvel korábban rögzített értéknél 2%-kal alacsonyabb. 2023-ra a juh- és kecskehús tekintetében további kis mértékű, 1 %-os önellátási szint csökkenést jeleznek előre.