Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága osztályvezető helyettese, Major Bence előadásában felvázolta a magyar agrárium előtt is álló sokféle kihívást, illetve a kiszámíthatóságot nyújtó magyar terv részleteit. Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője többek között arról beszélt, hogy milyen újításokkal készülnek arra, hogy a gazdák a kifizetésekhez minél hatékonyabban hozzájuthassanak. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke többek között azt emelte ki, hogy főleg a kisgazdaságok elégedettek lehetnek az új KAP Stratégiai Tervvel, de sok részlet még hiányzik a nagy képhez. Mezei Dávid, az MKB Nyrt. és Takarékbank Zrt. agrár és uniós kapcsolatok vezetője kitért arra, hogy sikerült úgy összerakni az agrár-ökológiai támogatási programot, hogy abban minden gazdálkodó megtalálhatja a számítását, de egyúttal azt is jelezte, hogy mire érdemes törekedni a lehetőségek széles tárháza kapcsán - írja a Portfolio.

Az agrárium mostanában rettenetesen sok kihívás előtt áll, sok gazdálkodót évek óta egyre jobban sújtanak a különféle válságok és most az energiaválság miatt az energiaintenzív ágazatok, mint például a zöldség-gyümölcs termesztés, az állattartás, és a szántőföldi növénytermelés szereplői különösen sok nehézségekkel néznek szembe

- mondta Major Bence. Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága gazdasági fenntarthatósági osztályának helyettes vezetője.

Hozzátette, hogy a válság nemcsak a kínálati oldalon hat - amit egyébként a szomszédban dúló háború felerősített -, hanem bizony a fogyasztói oldalon is, mert az látszik Európa-szerte, hogy az alacsonyabb jövedelmű fogyasztói csoportok egyre nehezebben tudják megvásárolni a termékeket, hiszen több uniós tagállamban 20% körüli az élelmiszerár infláció, míg Magyarországon 45% körüli. Ha mindez nem lenne elég, a környezeti és a klímaváltozással összefüggő kihívások is egyre jellemzőek, melyeknek köszönhetően idén például az EU-ban a gabonatermés mértéke 8%-kal volt alacsonyabb, mint tavaly, a kukoricatermésé pedig 25%-kal maradt el. A szakember kiemelte, hogy ezeket a kihívásokat önmagában se Budapest, se Brüsszel nem tudja kezelni, szükség van a koordinációra és Magyarország aktív részvételére is.

Ahhoz, hogy ezeknek a kihívásoknak megfeleljünk, gazdaságilag, környezetvédelmileg is fenntarthatóbb gazdasági működésre kell áttérni és abban teljes az egyetértés, hogy ebben a nagy átállásban a gazdálkodókat segíteni kell

- szögezte le.

Major Bence kiemelte, hogy ezt szolgálja az új KAP is, igaz, annak végrehajtása nagy részét a tagállamokra ruházta át az új rendelet. Továbbá a klímavédelmi alapkötelezettségeket (agrár-ökológiai program) minden gazdának be kell tartania, ilyen például a vetésforgó vagy a tájképmegőrzés stb. A megreformált agrárpolitika hatékony kereteket teremt arra, hogy a fent említett nagy átállásban segíteni tudja a gazdákat. Mint fogalmazott, a bizottság meglátása szerint Magyarország jól élt ezekkel a lehetőségekkel a saját stratégiai terve kialakításánál. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára úgy véli, hogy a magyar terv jó kompromisszum lett, a bizottsági elvárások és a magyar agrárgazdasági szempontok együttes nézőpontjából, mert mindenkinek megadja a fejlődés lehetőségét, miközben a fenntarthatóság is fontos szempont marad. Mint fogalmazott, a most felálló rendszernek mindenki nyertese lehet.

Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője azt mondta, hogy a terv nagy segítség lesz a gazdálkodóknak a céljaik eléréséhez, de sok munka van még, amellyel többek között a program végrehajtására utalt. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke úgy látja: a terv brüsszeli elfogadásával csak a munka első szakasza zárult le, és felhívta a figyelmet, hogy az ördög a részletekben rejlik, mert most jön az, hogy a rendeleti szintű jogalkotás indul és itt kell majd nagyon figyelni, illetve az érintetteket megfelelően tájékoztatni.

Major Bence hozzáfűzte: azzal, hogy a magyar tervet elfogadta a Bizottság, nem fogja a testület magára hagyni Magyarországot, hanem a végrehajtás során még sok segítséget fog nyújtani. Mezei Dávid, az MKB Nyrt. és Takarékbank Zrt. agrár és uniós kapcsolatok vezetője felhívta a figyelmet, hogy a január elseje nagyon közel van, amikor hivatalosan is elindul az új KAP Stratégiai Terv, de sok részletszabály még nem ismert, ami fontos lenne banki szempontból is. Példaként említette az agrárökológiai szabályrendszereket, mert ez kihat a gazdálkodás fontos részleteire is.

Mennyi az annyi?

Feldman Zsolt felhívta a figyelmet, hogy míg uniós szinten csökkent a KAP súlya a nagy 7 éves keretköltségvetésben, addig Magyarországon lényegében változatlanul éves szinten kb. 1,3 milliárd eurónyi, mintegy 500 milliárd forintnyi támogatás lesz elérhető bizonyos magyar lépések nyomán. A hektáronkénti alaptámogatás maradék elven mintegy 147 euróra jön ki, ez zöldítéssel együtt akár 221 euróra is felmehet. Jakab István hozzátette, hogy persze sok kihívás nehezedik majd a gazdálkodókra, főleg olyan téren, hogy milyen hatóanyagokat engedélyeznek majd az agrár-ökológiai szempontból, de az említett összegek tükrében összességében elégetettnek lehet lenne. Ez ugyanis majd kihat főleg a nagyobb gazdaságoknál (300-500 hektár) arra a kérdésre, hogy pontosan milyen gazdálkodást fognak folytatni.

Mezei Dávid úgy látja az agro-ökológiai programról, hogy sikerült úgy összerakni, hogy lényegében mindenki meg tudja találni benne a saját számítását és biztatják is a banki ügyfeleiket, hogy vegyenek benne részt, mert több elem is ismerős lehet az AKG-ból. Kiemelte: a tervekből látják, hogy a zöldítési, fenntarthatósági célrendszer egyre erősebb lesz, efelé mennek a következő években is a keretek, így érdemes megtanulni a részletszabályokat. Gulyás Levente elmondta, hogy nagy erőkkel készül a kifizető ügynökség az új időszakra, hogy mindenféle hibát el lehessen kerülni. A legfontosabb szabályokat az Agrárminisztérium már közzétette, de a részletszabályok kidolgozása még zajlik, igaz könnyíti a felkészülést, hogy több elem már ismert az AKG-ból. Jelezte, hogy igyekeznek olyan technológiai újításokat bevezetni, amelyek segítik a gazdák munkáját.

Jakab István kiemelte:

Az új rendszer alapos ismerete szükséges ahhoz, hogy jó döntést tudjon hozni a gazdálkodó, mert bár sok a régi elem, de az új elemekre is figyelni kell.

Feldman Zsolt pedig azt hangsúlyozta, hogy a források 30%-át zöldítési célokra költik el az első pillérben, így minden hektár után már eleve teljesítési kötelezettsége van a gazdáknak. Ez már eleve kihívást jelent, de erre jön rá a vetésváltási szabályrendszer változása és a talajvédelmi szabályok szigorodása.

Az új rendszer vajon mennyire tudja segíteni a forrásokhoz való hozzájutást?

Ezzel kapcsolatban Mezei Dávid azt mondta, minden a részletszabályokon múlik majd. Hozzátette, hogy a gazdálkodóknak van lehetőségük választani a sokféle agrár-ökológiai lehetőségből. Ezekből érdemes elérni legfeljebb kettőt. Ez jelenthet kettő pontot, és utána nem érdemes továbbmenni, és lehet két külön intézkedés, vagy egy olyan intézkedés is, ami két pontot ér. Az viszont gondot okoz, hogy nem tudják még a részletszabályokat. Jakab István szerint fontos az, hogy amit a gazda választ, az a pénzügyi szempontok mellett lehetőleg járuljon hozzá egyúttal a gazdasága versenyképességéhez is. 

Az elmúlt évek erőfeszítései alapján van egy tudásbázisunk, információs bázisunk, de ezzel együtt is nagyon fontos lesz az egységes fellépés, hogy a gazdák megfelelő információkhoz jussanak hozzá a saját döntéshozatalukhoz

- vélekedett Jakab István.

Ennek segítéséhez Feldman Zsolt jelezte: most decemberben elkészülnek a végrehajtási rendeletek, és bár technikailag sok minden megváltozik majd, de az alap keretekben az igazi változás nem a termelők oldalán jelentkezik majd. Az államtitkár továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy várakozása szerint a jövő héten az Országgyűlés elfogadhatja az új agrártámogatás nyújtási törvényt és az információk hatékony közléséhez lesz egy új honlap is, amelyen sok információt lehet majd elérni. Az agrártárca célja az, hogy mindenki megkapja a szükséges információkat ahhoz, hogy 2023 áprilisában felelősségteljesen tudja benyújtani az egységes kérelmét.

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor