Somogyi Frizon Orsolya, az Európai Bizottság szakértője előadásában azt hangsúlyozta, hogy milyen szempontoknak van rendkívül fontos szerepe a mezőgazdaság versenyképessége, fenntarthatósága és tűrőképességének fejlesztése szempontjából. Mint kiemelte, az ezekhez kapcsolódó kihívásoknak akkor fogunk tudni megfelelni, ha uniós szinten előmozdítjuk az innovációkat és a kutatás-fejlesztési beruházásokat, hiszen a közszféra és a magánszektor együttműködését tekintve az Európai Unió egyelőre hátrányban van. Hozzátette: ezeken túl az is fontos, hogy javítsuk a mezőgazdasági dolgozók jövedelmi szintjét és megoldjuk a generációváltás nehézségeiből adódó problémákat.
A célok elérése érdekében egyfelől egy stratégiai párbeszéd is zajlik a bizottság nélkül, a szakértők bevonásával, az ennek keretében megfogalmazott konklúziók alapján pedig várhatóan márciusra egy stratégiai dokumentum is elkészül. A párbeszéden túl azonban politikai iránymutatásra is szükség van, hiszen úgy kell erősíteni a gazdák pozícióját és úgy kell tisztességes jövedelmet kell biztosítani számukra, hogy közben a szükséges lépések összhangban legyenek a fenntarthatósági elvárásokkal.
Mint azt a szakértő előadásában kiemelte, a kutatás-fejlesztés előmozdítása érdekében az EU többszereplős megközelítést kíván alkalmazni, amelyben több országnak is együtt kell működnie. Az így születő új eredmények révén azonban nemcsak közvetlenül a projektben résztvevő országok, hanem az egész EU versenyképessége növekedhet.
Az egyik legfontosabb alapvetés pedig az, hogy már magát a kutatási igényt is az agráriumban dolgozók határozzák meg, hogy a fejlesztések célkitűzései valós mindennapi problémákat igyekezzenek megoldani. Ha ebben az előkészítő párbeszédben a magyar szakértők erős pozíciót tudnának kiépíteni, azzal jelentősen javulhatna a magyar agrárium versenyképessége is.
A Közös Agrárpolitikán túli uniós szabályozásokkal és a KAP-on kívüli támogatási és pályázati lehetőségekkel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésen Bene Dániel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető tanácsadója arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy az elmúlt években megduplázódott a magyarok által elnyert támogatások értéke, a nyerési arány pedig 10 százalék körül van. Más országokhoz viszonyítva azonban nagyjából tízszer kevesebb pályázatot nyújtunk be, így ezen a téren jócskán vannak még lehetőségei a magyar mezőgazdasági szereplőknek. A közvetlenül lehívható támogatások esetében azonban a részükről az eddig tapasztaltnál lényegesen nagyobb együttműködési készségre is szükség van, ráadásul nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese is arra tért ki, hogy hazánk ez idáig nem tudott túl nagy szeletet kihasítani a KAP-on túli támogatásokból, ráadásul ezeknél már a célszámok is eleve alacsonyabbak, mint amit a KAP-ból elérhető források biztosítanak. Időt és energiát kell fordítani tehát arra, hogy ez a jövőben pozitív irányba változzon, máskülönben a magyar agrárium pozíciója sokat fog romlani a mostanihoz képest.
Meg kell értenünk azonban azt, hogy ez nem a pályázásról szól. A lényeg sokkal inkább az, hogy beleszólhatunk abba, hogy egyáltalán mire lehessen pályázni, ebben pedig más országok egyelőre előttünk járnak.
Eszenyi Roland, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési szakértője is kiemelte, hogy számtalan olyan támogatási program létezik, amely elsősorban nem az agráriumhoz kapcsolódó fejlesztési lehetőségeket tartalmaz, közvetetten azonban mégis segíthet a mezőgazdaság versenyképességének javításában. Ilyen például a zöld célok megvalósítására, azaz a körforgásos gazdaság előmozdítására, a talajegészség javítására és a vízgazdálkodási fejlesztések megvalósítására fókuszáló LIFE, valamint a tudásátadást és -transzfert serkentő ERASMUS+ is, amelyek 5,3 milliárd és 26 milliárd euró támogatási kerettel rendelkeznek a 2021-2027-es időszakra.
Cilip Árpád, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség elnöke a kerekasztal-beszélgetésen arra tért ki, hogy bár Hargitában sok kis termelő és családi gazdaság van, felismerték azt, hogy számukra nem feltétlenül az eszköz- és géppark-fejlesztése a legfontosabb.
Számunkra az igazi létkérdés sokkal inkább az aktuális információk közvetítése. Ily módon zsinórban ötször nyertünk a KAP népszerűsítését célzó pályázaton, melynek keretében több százezer eurót tudtunk költeni a termelők képzésére, tájékoztatására és a nemzetközi jógyakorlatok bemutatására. Ezek segítségével pedig lényegesen javítottuk versenyképességünket.
Mint azt Somogyi Frizon Orsolya a kerekasztal-beszélgetésen is kiemelte, a legfontosabb az, hogy meg kell ismerni a különféle alapokat és azt, hogy ezek hogyan épülnek egymásra. Ha ez a tudás hiányzik, akkor a jövőben sokkal nehezebb lesz bármilyen hatékony eredményt elérni.
