Óriási tudományos áttörés küszöbén a baromfiágazat: izraeli kutatók olyan tyúkokat hoztak létre, amelyek kizárólag nőstény csibéket hoznak világra. Ezzel világszerte és évente több milliárd hímivarú csirke levágása lesz megelőzhető, amelyeket csak azért pusztítanak el, mert nem tojnak tojást - írta meg az Index. A kutatók szerint a nőstény csibék, illetve azok kifejlődésük után tojt tojásai már nem tartalmazzák az eredeti génmódosítás nyomát. A Tel-Aviv melletti Volkani Intézet munkatársa, a projekt vezető kutatója, dr. Juval Cinnamon szerint a Golda-tyúknak nevezett szárnyas kifejlesztése nagy hatással lesz a baromfiipar állatjólétére. A kutatást már egy állatvédő csoport is felkarolta.

Roppant boldog vagyok, hogy kifejlesztettünk egy olyan rendszert, amely valóban forradalmasíthatja az iparágat, mindenekelőtt a csirkék javára, ugyanakkor mindannyiunk számára, hiszen a kérdés a Föld szinte minden lakóját érinti

- mondta dr. Juval Cinnamon.

Mint ismeretes, 2024. január 1-jétől tovább szigorítják az előírásokat, megtiltják a csibeembriók leölését is a keltetés 6. napjától. Amint arról az Agrárszektor is beszámolt, Németországban elsőként a világon - idei hatállyal - már tavaly megtiltották a hím naposcsibék leölését. Erre azért van szükség, mert a hím naposcsibéknek kereskedelmi értéke nincs, felnevelésük pedig egyszerűen nem gazdaságos.

Hogy működik az új eljárás?

A tudósok olyan DNS-t szerkesztettek a Golda-tyúkba, amely képes megállítani a hím embriók fejlődését a tojásokban. A DNS azután aktiválódik, hogy a tojásokat több órán keresztül kék fénnyel világítják meg. A nőstény csirkeembriókat nem befolyásolja a kék fény, így normálisan fejlődnek. Dr. Juval Cinnamon szerint sem a csibékben, sem a később általuk tojt tojásokban semmilyen genetikai elváltozás nem tapasztalható.

A gazdák ugyanazokat a csibéket kapják, mint manapság, és a fogyasztók is pontosan ugyanazokat a tojásokat kapják, mint ma - mondta a kutató, aki szerint az egyetlen apró különbség a termelési folyamatban a kék fény alkalmazása. A kutatócsapat nem tette közzé a kutatás részleteit, mivel a technológiát saját cégük révén kívánja licencbe adni, ezért állításaikat tőlük független tudósok egyelőre nem tudták értékelni.

Az izraeli csapat azonban együttműködött a Compassion in World Farming, rövidítve CIWF elnevezésű brit állatjóléti szervezettel, amelynek munkatársai három éven át látogatták a céget, és figyelemmel követték a kutatást. Szerintük az áttörés „igazán fontos fejlemény” lehet az állatjólét szempontjából.

Általában nagyon óvatos vagyok a haszonállatok génszerkesztésével kapcsolatban. De ez egy kivételes eset, amit én és a CIWF munkatársai egyaránt támogatunk

- mondta Peter Stevenson, a szervezet főtanácsadója.

A következő fontos lépés Stevenson szerint annak a kiderítése, hogy a tyúk és nőstény utódai, amelyek emberi fogyasztásra szánt tojásokat fognak tojni, végig tudják-e élni a kereskedelmi életet anélkül, hogy váratlan „jóléti” problémák merülnének fel. Ettől függ ugyanis, hogy az új technológia meghonosodhat-e a baromfiágazatban.

A génszerkesztés a génmódosításnál elfogadhatóbb

A brit parlamentben már készül az a jogszabály, amely Angliában korlátozott mértékben engedélyezné a génszerkesztést a kereskedelmi célú gazdálkodásban. A törvényjavaslat elfogadása után, a jövő évtől a technológiát kezdetben csak növények esetében alkalmazzák. A génszerkesztést a kormányzat elfogadhatóbbnak tartja a génmódosítás régebbi technikájánál. A génszerkesztés (genetic engineering, röviden GE) ugyanis általában a DNS eltávolításával történő génszabályozás, míg a génmódosítás (genetic modification, avagy GM) általában DNS hozzáadását jelenti, néha más fajokból.

A CIWF becslései szerint a tojáságazat évente mintegy 7 milliárd hím kakascsibét öl le röviddel a kikelésük után. A folyamat időigényes, mert kézzel kell szétválogatni a hímeket és a nőstényeket röviddel a kelés után. Németországhoz hasonlóan Franciaországban a jövő évtől tiltják be a kakascsibék lemészárlását. Sokan uniós szabályozást követelnek a „gyilkos” gyakorlat megszüntetésére. A brit kormánynak ezzel kapcsolatban még nincs kialakult álláspontja.

A kutatás vezetője ugyanakkor arról nyilatkozott a BBC-nek, hogy a génszerkesztés a fejlesztés előrehaladott szakaszában van. A csapat a tenyésztőkkel együtt dolgozik a folyamat finomításán. Dr. Enbal Ben-Tal Cohen azt is elmondta, hogy a sokéves kutatás során számos nehéz kihívással szembesültek, amelyeket sikeresen leküzdöttek. Most végre van egy életképes megoldásuk, és remélem, hogy az ipar nagyon hamar alkalmazza.